2023.október 31. - A vadászfegyvereket alapvetően két csoportra oszthatjuk, vannak a golyós és a sörétes puskák, amelyek a nagy- és az apróvad elejtésére szolgálnak.
Most ezeket a puskákat, valamint a célzó optikai eszközöket vesszük górcső alá a Vadászúton e részében.
Miután letettük a vadászvizsgát, kiváltottuk a vadászjegyünket és megszereztük a fegyvertartási engedélyünket, valamint megvásároltuk a fegyvertároláshoz szükséges fegyverszekrényünket, az összes vadászembernek emlékezetes első puskánk megvásárlása következik. Mindenkinek a pénztárcája határozza meg, milyen márkájú, illetve új vagy használt fegyvert szeretne magának. Mindkét típusú fegyver esetében akár több milliót is is fizethetünk egy fegyverért, de például használt sörétes puskát akár már 70 000 forintért is vehetünk. Ez ügyben senkinek nem adnék és nem is tudok tanácsot adni, mindenki a saját kereteit ismerve döntse el, mit választ. De azt hozzá kell tennem, korántsem biztos, hogy a legdrágább a legjobb.
Fegyvertartás általánosan
Új fegyver vásárlásakor tíz évig érvényes a fegyver műszaki vizsgája. Tíz év elteltével a tulajdonosnak nem kötelező meghosszabbítania a műszaki vizsgát, viszont ha azt a fegyvert el szeretné adni, akkor eladáskor kötelessége a műszakivizsga-hosszabbítás. Ettől függetlenül, különösen a régi fegyvereknél, erősen ajánlott a rendszeres ellenőrzés és természetesen a karbantartás, tisztítás, hogy fegyverünk hosszú távon, akár egy életen át kiszolgáljon minket. A tisztításhoz tisztítópálcára és különböző erősségű, anyagú kefékre van szükségünk, továbbá fegyverolajra és -zsírra, valamint filclapokra és egyéb tisztításra alkalmas textíliára.
A teljesség igénye nélkül: tisztításkor a golyós puskából vegyük ki a zárdugattyút, a sörétes puskát pedig a kisagy eltávolításával és a cső letörésével szedjük szét, hogy mindenhol alaposan meg tudjuk tisztítani a fegyvert.
Először a csőbe fújjunk fegyverolajat, hagyjuk kicsit állni, utána a tisztítópálcára rögzített drótkefével alaposan dörzsöljük át a csö(vek)et. Ezután a drótkefére tekert filclapokat húzzuk át a csöveken, majd a csőszájnál tekerjük azt le, hogy mikor visszafelé húzzuk a csőben a kefét, a korom és piszok ne kerüljön a tokba, elsütő-berendezésbe, esetleg a társzekrénybe. A csöveket végül puha (plüss) kefével áthúzzuk, hogy makulátlan és csillogó legyen a cső belseje. Ezek után a tokot, a cső külsejét, illetve a tusát és a kisagyat fegyverolajos ronggyal áttöröljük, a forgó részeket esetleg fegyverzsírral kicsit bekenhetjük, végül összeszereljük a fegyvert, és készen is vagyunk a tisztítással. Ezután a tiszta fegyvert a fegyver tárolására alkalmas, biztonsági zárral zárható, falhoz rögzített fegyverszekrénybe tegyük! Csak ürített állapotban lévő fegyvert tarthatunk a fegyverszekrényben, és külön, elszeparáltan kell tartanunk a fegyverekhez tartózó lőszereket!
Golyós puska
A nagyvadat, illetve a vadászható apróvadfajok közül rókát, borzot, sakált és egyéb szőrmés ragadozót golyós vadászpuskával ejthetünk el, melyek lehetnek merev vagy billenő csövűek. Töltési rendszerük szerint pedig az egylövetű vagy ismétlő rendszerűek alkalmazhatók vadászatra (a félautomata, automata golyós fegyver használata hazánkban tilos!). Társzerkezetük szerint főként tusatáras, középágytáras (talán ez a legelterjedtebb), illetve előágytáras modellek közül válogathatunk.
Fontos megjegyezni, hogy csőelrendezéstől függetlenül valamennyi golyós puska huzagolt csövű. A huzagolás funkciója a fegyver ballisztikai sajátosságait határozza meg; elsütéskor a huzagolás a lövedéket forgásra készteti, ezt a forgást a cső elhagyásakor a mag „magával viszi”, és ez a saját tengelye körüli forgás teszi lehetővé, hogy a golyó ne „kacsázzon” a levegőben, hanem a megcélzott célpont irányába haladjon.
Részeit tekintve a golyós puska egy tusarészből, elsütő- és adagolóberendezésből, magából a csőből (amin rajta vannak az irányzó berendezések), valamint zárdugattyúból és céltávcsőből áll – utóbbira a későbbiekben még kitérünk.
A vadászfegyvereket alapvetően két csoportra oszthatjuk, vannak a golyós és a sörétes puskák, amelyek a nagy- és az apróvad elejtésére szolgálnak. Most ezeket a puskákat, valamint a célzó optikai eszközöket vesszük górcső alá a Vadászúton e részében.
A tusa révén tudjuk a fegyvert a vállgödörbe helyezni, illetve a célzásban is jelentős szerepet játszik. Célzáskor a tusa hátára (a pofadékra) helyezzük az arcunkat, hogy a szemünk, a céltávcső, valamint (adott esetben) a célzott tárgy egy síkban helyezkedjen el. A tusa készülhet fából vagy műanyagból. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A fa tusa vadásziasabb, a természetes érzését kelti, viszont könnyebben sérül: karcolódik a bozótosban, az eső, sár sem használ neki, míg a műanyag tusák rendkívül ergonomikusak, az időjárás és a természeti körülmények nem károsítják. Természetesen ízlés kérdése, ki melyiket választja, egyesek előnyben részesítik a külsőségeket, mások a használhatóság és strapabíróság mellett teszik le a voksukat.
A zárdugattyú szintén rendkívül fontos funkcióval rendelkezik. Előretoláskor a társzekrényből a legfelső lőszert a csőbe tolja, majd a zárdugattyú karjának lehajtásával reteszeli a csőfart. Az elsütő billentyű meghúzásakor a zárdugattyúban lévő ütőszeg ráüt a csappantyúra, ami elindítja a lövést, azaz elsül a fegyver. A zárdugattyú kinyitásával és hátrahúzásával az elsütött hüvelyt a hüvelyvonó segítségével kihúzza a töltényűrből (ürít).
A golyós fegyvereken egy vagy két elsütő billentyű van. Egy esetében fix húzású, vagyis az elsütési erőt nem lehet állítani, kivéve a francia gyorsítóval ellátott elsütő billentyűt, ahol meghatározhatjuk, hogy a mutatóujjunkkal mekkora erő kifejtésére süljön el a fegyver. Emellett van két billentyűs, gyorsítóval (schnellerrel) felszerelt golyós vadászfegyver is.
A golyós puskával nyílt irányzékkal 80-100 méter, a fegyverre felszerelt céltávcsővel 100-150 méter a vadászias lőtávolság, de akár 250-300-400 méterre is gond nélkül el lehet engedni pontos lövést, mindez a fegyverkezelő lőtudásán múlik. A golyós fegyverből elengedett lövedék akár 6000 méterre is elrepülhet, kalibertől függetlenül. Ezért engedjék meg, hogy egy nagyon jó barátom szavaival éljek: „Ha kell, kétszer gondold meg, de akár százszor is, hogy elengeded-e a lövést. Ha már egyszer elengedted a golyót, a jóisten se képes azt visszahozni, viszont abból még nem volt baj, ha nem sült el a fegyver.”
Sörétes puska
A vadászévet tekintve először az augusztus végi galambászatok alkalmával, majd az ősz beköszöntével a társasvadászatok kezdetével vesszük ki fegyverszekrényünkből a sörétes puskát. Van, aki kifejezetten apróvad vadászatokon használja, más el nem indul nélküle disznóhajtásra, és akad olyan is, aki vadászat helyett, a korongozás megszállottjaként a lőtéren forgatja. Vadászhatunk vele vaddisznóra, ha brennekét, szebben mondva gyöngygolyót töltünk a csőbe, valamint apróvadra, szőrmés és szárnyas kártevőkre különféle sörétszem-átmérőjé patronnal.
A sörétes fegyvereket különböző csőelrendezések szerint különböztetjük meg:
– egycsövű,
– kétcsövű (dupla [a két cső vízszintesen helyezkedik el egymás mellett], vagy bock [ahol függőleges a két cső elrendezése]),
– háromcsövű (drilling),
– négycsövű (vierling).
Ezen túlmenően különbséget teszünk merev- és billenő csövű sörétes fegyverek között. Előbbiek minden esetben egy-, utóbbiak egy-, illetve többcsövűek is lehetnek. A merev csövűek lehetnek egylövetűek és félautomata rendszerűek – ezekbe a szabályzat szerint legfeljebb három lőszer tölthető egyszerre a vadászat során.
HAZÁNKBAN LEGINKÁBB HÁROM SÖRÉTES KALIBER HASZNÁLATA JELLEMZŐ. A KALIBER-MEGHATÁROZÁS AZ EGY FONT ÓLOMBÓL (453,6 GRAMM) ÖNTHETŐ ÓLOMGOLYÓK SZÁMÁT JELENTI, AMELYEK ÁTMÉRŐJE MEGEGYEZIK A FEGYVERCSŐ ALAPFURAT-ÁTMÉRŐJÉVEL. ALAPVETŐEN A SÖRÉTES FEGYVEREK KALIBERE 4-TŐL 36-IG TERJED (4,8,12,16,20,24,28,32,36). MAGYARORSZÁGON A 12-ES A LEGGYAKORIBB, DE A 16-OS ÉS A 20-AS KALIBER IS ELTERJEDT.
A sörétes fegyverek fő részei:
– fegyvercső vagy csövek;
– zárszerkezet;
– lakatszerkezet (elsütőszerkezet);
– farészek (tusa és előagy).
A fegyvercső részei:
– töltényűr;
– átmeneti kúp;
– simafalú csőfurat;
– szűkítés.
A töltényűr lényegi feladata a lőszer befogadása, a csőfurat a sörétek (vagy gyöngygolyó) haladási irányát határozza meg, a szűkítés (vagy choke) pedig a sörét szórásképét befolyásolja. A zárszerkezet rendeltetése a fegyvercső és a zártest (baszkül) összezárása, reteszelése.
A lakatszerkezet a töltényűrbe tett lőszerek működtetéséért felel. Itt található az elsütőbillenytű, a kakas, az ütőszegrugó, valamint az elsütőelemek. (Többcsövű fegyver esetén természetesen minden csőhöz például külön kakas tartozik.)
A farészeket (tusa és előagy) fogva tudjuk a fegyvert stabilan tartani, emellett a célzásban is segít, a tusával pedig a fegyvert a vállgödörbe tudjuk szorítani. Továbbá az előagy (vagy kisagy) funkciója, hogy a fegyvert kinyitáskor nem engedi szétesni, valamint az elsütés után, a fegyver kinyitásakor a töltényhüvelyt mozgatja.
A sörétes fegyver hatásos lőtávolsága 30-40-50 méter.
Ilyen távolságban még a sörétraj viszonylag egyben marad, nincs a sörétszemek között nagyobb üres terület, de ez függ a fegyvercső szűkítésétől is. Emellett a sörétszemek átmérője is befolyásolja a hatásos lőtávolságot. Gyöngygolyó esetében az eredményre vezető lőtávolság 50-60 méter. A sörétes fegyver maximális lőtávolsága a sörétszemek átmérőjétől függ, és könnyen kiszámolható: az átmérőt megszorozzuk 100-zal. Vagyis a 2 mm-es sörét megközelítőleg 200 méterre is elrepülhet, a 3,5 mm-es sörét pedig akár 350 méterre is.
Varga Tibor