2023. november 18. - A gombáknak nincs idegrendszerük.
A gombák nem gondolkodnak. Mégis az orruknál fogva vezetik a gyanútlan állatokat és ráveszik őket, hogy megtegyenek nekik egy kis szívességet.
Az emberi agy rengeteg illatot képes megérezni és megkülönböztetni, de a föld alatt titkosan formálódó szarvasgomba természetesen kifog rajta. Nem is csoda, a gombák eredetileg nem minket választottak.
Erdei társkereső
Nekik olyan futárra volt szükségük, aki távolabb hurcolja őket, de csak egy kicsit, vagyis még valahol az erdőben, egy másik fa közelében kiüríti. Ezért briliáns taktika, hogy az erdő vadjait szemelték ki maguknak. Az emberrel különben sem jártak volna jól, mert túl messzire viszi a zsákmányt, és legtöbbször elpocsékolja, különösen manapság, mikor főleg a csatornarendszerbe pottyantja az értékes spórákat.
Mint egy „érett gyümölcs”
A gombák világában a termőtest olyan célt szolgál, mint a gyümölcsfák termése. Ha a magoknak sikerül épségben eljutniuk az anyafától néhány méterre, ott szerencsét próbálhatnak és talán sikerül megvetni a gyökereiket.
A spórák a magok megfelelői. Miután talajba került, ott hálózatot készít, minden irányba terjed, felfedez, szövetségeseket keres.
Módszere elképesztően érdekes és a maga nemében egyedülállóan hatékony. Mégis kicsit lassú. Pedig világhódító tervei vannak. A gomba türelmes és kitartó menetelése közben tisztában van a korlátaival. Ezért ősszel, amikor extra cukorhoz jut, szaporítósejteket halmoz ízletes és vonzó ajándékcsomagokba. Hiszen ha valaki komoly segítséget nyújt a terjeszkedésben, megérdemli, hogy busásan megfizessék.
A gomba a vaddisznó gyomrában kényelmes körülmények között utazhat új otthonáig, ahol nekiállhat egy újabb földalatti gombafonal-hálózat növesztésének. A gomba agyafúrt tervéből a vaddisznó mit sem sejt, de nem is különösebben izgatja magát amiatt, hogy az orránál fogva vezetik.
SZÓVAL MINDKÉT FÉL SZÁMÁRA KIELÉGÍTŐ EZ A KAPCSOLAT.
A siker kulcsa a tökéletes időzítés
A szarvasgombának nincs ellenére, hogy megegyék. Viszont azt maga szeretné eldönteni, mikor történjen mindez. A gomba mesterien szervezi meg a randit, ugyanis mindaddig eltitkolja kilétét, míg teljesen készen nem áll. Csak azután hívogatja a vaddisznót, miután megérett, mint egy érett magokat kínáló lédús és zamatos gyümölcs.
A hazai pálya előnye
A szarvasgomba gyorsan romló portéka (érdekes módon kiszárításra sem alkalmas), és mivel bármikor „elkészülhet”, érés után 2-3 napon belül emésztőrendszerbe kell kerülnie. Így egyértelműen azok vannak előnyben, akik a közelében töltik a napjaikat, az életüket. Illata a spórák fejlődése közben fokozódik, de elmúlik, miután elpusztultak a sejtek. Ez rendkívül korrekt, mivel akkor már különben sem lenne túl ínycsiklandó. A termőtest különös vonzereje megannyi baktériumnak és élesztőgombának köszönhető.
AMI AZ EMBER SZÁMÁRA MINDÖSSZE EGY KELLEMES ILLAT, ÚGY LÁTSZIK, MINTHA A VADDISZÓBÓL ELEMI ÖSZTÖNÖKET RÁNGATNA ELŐ.
Jön, túr és fogyaszt
A francia és az isztriai szarvasgomba számottevő mértékben áraszt magából egy pézsmaillatú vegyületet. Ez az androsztenol a disznófélék esetében nemi hormonként működik, melyet a kanok szervezete termel a nőstények elcsábítására.
Vajon ezért bolondulnak érte? Egy kísérletben szarvasgombát, szarvasgomba- aromát és tiszta androsztenolt rejtettek el, és a kísérleti sertés az első két mintát megtalálta, míg a nemi hormonra rá se hederített. Szóval ez a feltételezés megdőlt.
Akkor talán a szarvasgomba illatának komplexitása varázsolja el a vaddisznót, illetve a többi állatot? Hiszen a szarvasok, az őzek, sőt még az egerek is rajonganak érte. A rovarok közül pedig különféle legyek (Suillia gigantea, S. fuscicornis) használják a szaporodásukhoz. De az is elképzelhető, hogy csupán egyetlen vegyület – a legtöbb esetben megtalálható dimetilszulfid – az igazi csábító.
HA TEHÁT A SZARVASGOMBA CSÁBEREJÉT EGYETLEN VEGYÜLETBE KELLENE SŰRÍTENI, AZ FELTEHETŐEN A DIMETILSZULFID LENNE. EZZEL ÉRI EL A GOMBA, HOGY A MÁSKOR BÉKÉS ÁLLATOKBAN FELTÁMADJON AZ OLTHATATLAN „VADÁSZÖSZTÖN”.
Bárhogy is, a vaddisznót megbabonázza a szarvasgomba illata. Olyan ez számára, amit képtelenség figyelmen kívül hagyni. Így, ha szagot fog, megállíthatatlan mindaddig, míg meg nem szerzi. Majd kissé önző módon egyedül óhajtja elfogyasztani az egészet.
Pénz beszél, a kutya meg csak keres
Az ugyancsak intelligens, jól tanítható, kiváló szaglóérzékkel rendelkező házi sertés is szívesen kutat gombák után, amennyiben van rá lehetősége. Azonban nem valószínű, hogy malacunk lesz, ha sertéseket szeretnénk segítőként használni a gombavadászathoz, mert hazánkban nemcsak tilos, hanem igencsak veszélyes is. Mert ha lenne beleszólása, ő is megtartaná magának, amit kitúrt.
A kutyákat ellenben kicsit sem érdekli a szarvasgomba.
Kifinomult a szaglásuk és viszonylag könnyen taníthatók, így az ember rájuk bízza a piszkos munkát. Az eb szagol, kotor, az ember pedig learatja a babérokat, pontosabban bezsebeli a pénzt.
Győztesek és győztesek
Amikor az ember győz, a szarvasgomba csatát veszít. Rengeteg igyekezete ellenére egy jottányit sem jutott előrébb. Azzal még valószínűleg képes lenne megbékélni, hogy ez a két lábon járó állat fogyasztja el az ő féltőn dédelgetett kincsét, de hogy csak úgy kimenjen vele az erdőből, ez az igazi csapás. Mivel a szarvasgomba már rég megfőzte az embert, így annyira mégsem áll rosszul a helyzet. Az illata, a hozzá kapcsolódó hiedelmek, és még inkább a pénzben kifejezett értéke együttesen vezettek oda, hogy az ember fáradtságot nem kímélve telepít neki újabb és újabb erdőket. Így végső soron mindenki jól jár. A gomba új helyeket hódíthat meg, legalábbis ideiglenesen. Az ember pedig idővel learatja munkája gyümölcsét.
ELKÉPESZTŐEN SZÖVEVÉNYES EZ A TÖRTÉNET, MELYBEN A ZSÁKMÁNY SZINTJÉRE ZSUGORODIK A „VADÁSZ”, HISZEN A SZÁLAKAT- A MÉGHA NINCS IS ÍNYÜNKRE BEISMERNI- MÉGISCSAK A SZARVASGOMBA MOZGATJA
Nagy Z. Róbert - Nagy Annamária