2023.november25. - Az egészséges, biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partnerünk a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására.
A Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással készült modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet is raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között. Az erről szóló összefoglaló írást a másfélfok.hu oldalon munkatársai készítették el.
Érdekesség, hogy a legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte azonos a legnagyobb kibocsátókkal, élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államok, India, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb szárazföldi vegetációs szénraktára azonban továbbra is az Amazonas.
Magyarországon is nőtt a vegetáció szénelnyelő kapacitása, azonban itthon és világszerte is tennünk kell azért, hogy a természet továbbra is partnerünk legyen a klímaváltozás mérséklésében.
Általánosságban elmondható, hogy ha egy országban nő az elnyelt szén-dioxid mennyisége, akkor az az erdők területi gyarapodására utal. A biomassza csökkenése azonban fokozódó fakitermelésre, erdőirtásra és az erdők állapotának romlására utal. Az adott időszak alatt megkötött szén-dioxid mennyisége tehát fontos jelzője annak, hogy egy-egy országban mennyire veszik komolyan az erdőségek védelmét és helyreállítását.
A másik jellemző, az elraktározott teljes szénkészlet pedig azt mutatja meg, hogy összességében mekkora mennyiségű szén van beépülve a növények „testébe” az erdő egészében, és ezáltal eltávolítva a légkörből hosszú évtizedekre és évszázadokra. Ha azonban ezeket a szénraktárakat megbolygatjuk, akkor ez a szén-dioxid visszakerül a légkörbe, tovább fokozva a klímaváltozást.