2023. december 2. - A World Resource Institute (WRI), egy nonprofit agytröszt néhány héttel ezelőtt publikálta a State of Climate Action 2023 című kiadványát.
A jelentés egy olyan ütemtervet kínál a világ számára, amelyet követve képesek lehetnénk a minimumra szorítani az ember által okozott éghajlatváltozásból eredő kockázatokat, és biztosíthatnánk, hogy a legrosszabb forgatókönyvek ne következzenek be. Ez az ütemterv – a Párizsi Megállapodás 1,5 Celsius-fokos küszöbértékét szem előtt tartva – 2030-ra és 2050-re vonatkozó célokat határoz meg a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 85%-áért felelős ágazatokban (energia, épületek, ipar, közlekedés, erdők és földterületek, élelmiszer és mezőgazdaság), valamint a technológiai szén-dioxid-mentesítés és az éghajlat-politika finanszírozásának növelésére összpontosító ágazatokban. A jelentés emellett értékeli azt is, hogy milyen ütemben haladunk a kitűzött célok felé, és kiemeli, hogy hol kell sürgősen felgyorsítani az intézkedéseket ebben az évtizedben, hogy a felmelegedést 1,5 °C-ra korlátozzuk.
A State of Climate Action 2023 szerint a vizsgált 42 indikátor közül egyetlen egy akad csupán, amely összhangban van a kibocsátáscsökkentési célokkal, ez pedig nem más, mint az elektromos autók számának növekedése.
A jelentés szerint a kérdéses mutatók több mint felénél az előrehaladás továbbra is jócskán elmarad a kívánt ütemtől, így a közelmúltbeli erőfeszítéseket ebben az évtizedben legalább kétszeresére kell növelni. Még rosszabb, hogy további hat mutató teljesen rossz irányba halad.
Ez utóbbiak közül a fosszilis tüzelőanyagok állami finanszírozásának megszüntetésére, az erdőirtás drasztikus csökkentésére és a szén-dioxid-árképzési rendszerek kiterjesztésére irányuló erőfeszítések jelentették a legjelentősebb visszaesést a fejlődésben egyetlen év alatt. 2021-ben például a fosszilis tüzelőanyagok állami finanszírozása meredeken nőtt, a kormányzati támogatások közel a kétszeresükre emelkedtek 2020-hoz képest, elérve az elmúlt majdnem egy évtized legmagasabb szintjét. Az erdőirtás pedig világszerte 5,8 millió hektárra növekedett tavaly, azaz egyetlen év alatt Horvátország területét meghaladó erdőterületet veszítettünk el.
A fenti negatív tendenciákkal szemben az ellenpontot az elektromos autók értékesítése jelentette, ami évi átlag 65%-os növekedést produkált 2018 és 2022 között, ennek köszönhetően pedig először fordul elő a WRI jelentéseinek történetében, hogy az egyik indikátor a kitűzött célok eléréséhez szükséges ütemben haladt.
További hat mutató esetében a globális erőfeszítések ígéretes, bár még mindig nem elégséges sebességgel haladnak a jó irányba, ám ezek közül néhánynál a megfelelő támogatással hamarosan exponenciális változások következhetnek be. A megfelelő irányba haladó mutatók közül a legjelentősebb növekedést az éghajlatváltozással kapcsolatos vállalati kockázatok kötelező közzétételének növelésére, az elektromos tehergépkocsik értékesítésére és az elektromos járművek személygépkocsi-állományon belüli arányára összpontosító mutatók érték el az elmúlt évben.
Azonban még ezzel együtt is minden ágazatban óriási erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy 2030-ra a helyes irányba haladjunk, szögezi le a jelentés, így például:
Drámaian növelni kell a nap- és szélenergia felhasználását. E két technológia részaránya a villamosenergia-termelésben az elmúlt években évente átlagosan 14%-kal nőtt, de ennek el kell érnie a 24%-ot ahhoz, hogy 2030-ra elérjük a kitűzött célt.
A jelenlegi ütemhez képest hétszer gyorsabban kell kivonni a szenet a villamosenergia-termelésből. Ez 2030-ig évente nagyjából 240 átlagos méretű széntüzelésű erőmű nyugdíjazásának felel meg.
A tömegközlekedés infrastruktúráját a hatszorosára kell növelni. Ez azzal egyenértékű, mintha ebben az évtizedben évente nagyjából háromszor akkora hálózatot építenénk ki, mint New York City jelenlegi tömegközlekedési rendszere.
Az erdőirtás éves ütemét – amely 2022-ben percenként 15 futballpálya kiirtásának felel meg – ebben az évtizedben négyszer gyorsabban kell csökkenteni, mint eddig.
A teljes jelentés 240 oldalas, melyből a következőkben csak az elektromos autókkal kapcsolatos legfontosabb adatokat emelnénk ki.
A közlekedési szektor a teljes globális kibocsátás 14%-áért felelős. Ezen belül a közúti közlekedés 73%-ot, a hajózás 11%-ot, a repülés 9%-ot tesz ki.
Az alábbi ábrán az is jól látható, hogy a közúti közlekedés sötétkék színnel jelzett kibocsátása milyen gyors ütemben növekedett az elmúlt évtizedekben. Ez azt is megmagyarázza, hogy miért élvez kiemelt figyelmet az autózás fenntarthatóbbá tétele.
Az olajfelhasználás növekedése aggasztó jelenség, éppen ezért örvendetes látni, hogy az elektromos autók értékesítése egy S-görbét követve növekszik, és ez a meghajtási mód 2022-ben már az újautó-piac 10%-át tette ki. Ahhoz, hogy a kibocsátási célok tarthatóak legyenek, a WRI szerint 2030-ban a világon eladott új autók 75-95%-ának kellene tisztán elektromos meghajtással rendelkeznie. A jelenlegi növekedési ütem mellett ez reális célkitűzésnek tűnik.
A gyors növekedés ellenére az elektromos járművek tavaly még csak a globális autóflotta 1,5%-át tették ki, ám ennek az aránynak 2030-ra meg kellene haladnia a 20%-ot, ami nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat. dr. Papp László (Sol Invictus)