2023. december 5. - December 5. a Talaj Világnapja
December 5-én ünnepeljük a Talaj világnapját.
A neves nap alkalmából szerte a világon eseményekkel és ismeretterjesztő kampányokkal hívják fel a figyelmet az egészséges termőtalaj fontosságára. A talaj a Földön élő fajok közel 60%-ának ad otthont, nagy mennyiségű szenet és vizet tárol, és élelmiszertermelésünk 95%-át biztosítja. Az ökológiai gazdálkodásban kiemelt szerepe van a talajban rejlő erőforrások fenntartható kezelésének, így az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a világnap alkalmából az egészséges talajok jelentőségére és a biogazdálkodás talajvédő szerepére hívja fel a figyelmet.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által támogatott Talaj Világnap (WSD -World Soil Day) nemcsak a termőtalaj jelentőségét ünnepli, hanem mindenkit annak megóvására ösztönöz. 2014 óta hivatalos világnapként ünnepelhetjük a jeles napot, ráirányítva a figyelmet erre a talpunk alatt rejlő, sokszor elhanyagolt, de mindannyiunk életét és élelmiszerellátását meghatározó témára.
A talaj jelentősége
Két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat, ezért emberi léptékben számolva a talaj nem számít megújuló erőforrásnak. Mivel élelmiszertermelésünk 95%-a a talajhoz kötött, így az egészséges, termékeny talaj létfontosságú számunkra.
A talaj nemcsak közeg, amiben a növények nőnek, hanem a Föld leggazdagabb élőhelye. A talajok adnak otthont az ismert élőlény fajok több mint felének. Egy közelmúltban megjelent átfogó tanulmány szerint eddig alábecsültük a benne rejlő fajgazdagságot: itt él a világ gombáinak 90%-a, a növények 85%-a és a baktériumok több mint fele. Egy gramm talajban - ami mindössze negyed evőkanál, - akár 10 milliárd élőlény is megtalálható. Ez több, mint ahány ember él a bolygón! Ráadásul a mikroszkopikus élőlényeknek mindössze 1%-át sikerült eddig beazonosítani. Sok mindent nem tudunk még a talajunkban élő mikroorganizmusok változatos életközösségéről, vagyis a talaj mikrobiomról, és az ezen a területén folytatott további kutatások fontos felfedezésekhez és fejlesztésekhez vezethetnek a mezőgazdaság, az orvostudomány és a klímakutatások területén egyaránt.
Ritkán hallunk róla, de a talaj több szenet tárol, mint a légkör, valamint a világ összes növénye együttvéve (az erdőket is beleértve). Az egészséges talaj segíthet megelőzni az árvizeket és enyhíteni az aszály hatásait: hektáronként akár másfél olimpiai úszómedencényi vizet képes tárolni. Erről az ÖMKi Talaj és klíma című kiadványában is olvashatunk bővebben. A talajnak így nemcsak az élelmiszer-ellátásunkban, de az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is kiemelt szerepe van.
Veszélyben a termőtalaj
Talajaink veszélyben vannak, többek között a terjeszkedő városok, az erdőirtás, az erózió, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az ebből következő extrém időjárási jelenségek miatt. A nem fenntartható földhasználat és mezőgazdálkodási gyakorlatok következtében a termőtalajt riasztó ütemben veszítjük el: a FAO globális adatai szerint, míg a talajképződés nem haladja meg az átlag 1 t/ha/év mennyiséget, a talajerózió mértéke 30-100 t/ha/év.
Magyarországon csak a vízerózió a mezőgazdaságilag művelt területeink harmadát veszélyezteti, a szélerózió 1,4 millió hektárt érint, összesen pedig évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el. A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése (a túl intenzív talajművelés, a mezőgazdasági területeken keletkező szervesanyagok elhordása és vissza nem pótlása következtében), valamint a talajélet elszegényedése a talaj fizikai szerkezetének romlásához, porosodáshoz és a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet. a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet.
Világszerte a talajok mintegy harmada már nem használható mezőgazdasági termelésre, mert a helytelen használat, az erózió, esetenként a szikesedés, a szerkezetromlás, a savanyodás, valamilyen szennyeződés vagy éppen a tápanyagok kimosódása miatt degradálódtak. Becslések szerint a talajromlás gazdasági költsége az Európai Unió számára évente több tízmilliárd eurós nagyságrendű. A talajromlás élelmiszerhiányt, magasabb élelmiszerárakat, hosszabb távon pedig az életünk fennmaradásához szükséges ökoszisztémák pusztulását okozza. Sem a Föld növekvő népessége és élelmiszerigénye, sem pedig a többi faj védelme miatt nem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű leromlást.