2024. január 28. - Lőfegyver helyett vadászíj: új divat hódít.
Minden évben egyre többen kérelmezik az íjjal történő vadászat lehetőségét – értesült az Economx.
Mióta létezik vadászíjászat Magyarországon, folyamatosan nő a vizsgával rendelkezőknek kiadott vadászjegyek száma – mondta el az Economxnak Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője és az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.
A Magyar Íjász Szövetség szóvivője, Szabó Zsolt az Economxnak azt nyilatkozta: természetesen az érintetteknek kiegészítő vadászvizsgát kell tenniük (de csak ha már megvan az állami vadászvizsgájuk), amely elméleti és gyakorlati részből áll. A három fős vizsgabizottságot vadászati szakemberek alkotják.
Az ezredforduló körül mintegy évi 30 ezer vadászról beszélhettünk, az utolsó vadászati évben ez a szám 70 ezer emberre tehető.
Örvendetes, hogy visszatértek az elsősorban Ausztriából, Németországból és Olaszországból érkező külföldi vadászok. 2024. január elejéig 20 510 vadászati engedélyt adott ki külföldi vadászoknak az Országos Magyar Vadászkamara. Persze, a koronavírus előtti utolsó, 2019-20-as évben ez a szám 29 300 fölött alakult.
Az íjászok mintegy fele aktív
Szabó Zsolt szerint az aktív vadászok száma, akik heti rendszerességgel járják Magyarország erdeit íjjal a kezükben, a vizsgázottak 30-40 százaléka lehet.
A vadászati törvény szabályozza, hogy milyen íjat lehet használni. Ebben a körben két lényeges pontot érdemes kiemelni:
nagyvadra csak az 50 font, vagy azt meghaladó erősségű íjak használhatók;
a nyílvesszőt vadászpengével kell ellátni.
Ők „várják” az íjászokat
Az Agrárminisztérium fenntartásában működő Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint Magyarországon a becslések szerint 2022-ben az alábbiak szerint alakult a nagyvadállomány:
gímszarvas: 122 400 db;
dámszarvas: 42 344 db;
muflon: 12 995 db;
vaddisznó: 58 923 db;
őz: 379 104 db
A nagyvadfajok állományának drasztikus növekedése óhatatlanul okoz konfliktusokat, legfőképp az agráriummal.
Az állatok táplálkozásukkal, életvitelükkel kárt okoznak a mezőgazdaságnak (nagyobbrészt a mező-, kisebb részben az erdőgazdálkodásnak.) Ezért a jelenlegi vadgazdálkodási üzemtervi ciklusban, amely 2017-ben kezdődött és 2037-ig tart, az ország több régiójában a vadgazdálkodóknak drasztikusan kell csökkenteniük a nagyvadlétszámot – mondta korábban Földvári Attila az Economxnak.
90 százalék vadászat, 10 százalék íjászat
A Magyar Íjász Szövetség szóvivője szerint a vadászíjászat 90 százaléka nagybetűs vadászat és 10 százaléka íjászat. A nagybetűs vadászat akkor kezdődik, amikor a vad érzékszerveinek (szaglás, hallás, látás) hatókörén belül vagyunk.
Ha nem vagyunk képesek feltérképezni a vad mozgását, ha nem tudunk a vad fejével gondolkodni: amennyiben nincs türelem, kitartás, nesztelen mozgás, akkor nem lesz lehetőségünk lövést leadni.
Ha tudunk vadászni, és a vad közelébe férkőzni, akkor lép be az a 10 százalék, amely tartalmazza a hangtalan és észrevétlen íjkezelést és a pontos célzást-lövést.
Magyarországon az a furcsa helyzet állott elő, hogy bár tárt karokkal fogadnánk a Távol-Keletről érkezőket, Kínában nincs polgári fegyvertartás, és ennek hiányában nem tudnak Magyarországon vadászati engedélyt váltani.
Ám van egy kiskapu számukra, ha objektív okok miatt lőfegyverre nem, ám íjra kiválthatnak engedélyt. Az Agrárminisztérium sajtóosztálya az Economx megkeresésére közölte: minden évben vannak kérelmező és az engedélyt meg is kapó kínai állampolgárok.
Drávucz Péter,