2024. július 6. - Közel hétszáz részvevővel Egerben tartotta 154. Vándorgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület.
Mottója megegyezett a házigazda, Egererdő Zrt. jelmondatával: Erdészek a jövő szolgálatában.
A Mátra, a Nyugati-Bükk és a Heves-Borsodi dombvidék erdeit kezelő Egererdő Zrt. 21 év után adott újra otthont az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlésének, ezúttal Egerben. Július 4-én az ünnepi közgyűlésen Dobre-Kecsmár Csaba vezérigazgató kiemelte, hogy a 2003-as vándorgyűlés mottója, miszerint az erdő közérdek, most még időszerűbb, mint akkor. Szellemisége a szakma minden területén megjelenik, az oktatás-kutatástól kezdve a gyakorlati erdőgazdálkodáson át a hatósági munkában éppúgy, mint a jogalkotásban. Néha úgy tűnik, hogy az erdőkhöz mindenki ért. Ez biztosan nincs így, azt viszont elmondhatjuk, hogy a társadalom szinte minden tagja kapcsolódik a természeti környezethez, és ezáltal elvárásokat fogalmaz meg az erdőkkel, az erdőkkel foglalkozó szakmákkal szemben.
Az erdész szakemberek mindennapi munkájának köszönhető Magyarország több mint negyedét kitevő, erdei fa-és cserjefajokkal borított területének kezelése. A 2,3 millió hektárnyi terület hazánk nemzetstratégiai jelentőségű zöldvagyona, hangsúlyozta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Az erdei ökoszisztéma sok százmilliárd forint értékű szolgáltatást nyújt a társadalomnak. Erdeink jelentik az ország legfontosabb klímavédelmi és szénmegkötő biológiai infrastruktúráját. Biztosítják a lakott települések zaj, por, árvíz elleni védelmét, a tiszta ivóvizet és megelőzik a talaj pusztulását. Emellett pedig évente 40-50 millió erdőlátogató számára nyújtanak egészséges sportolási, kikapcsolódási és rekreációs lehetőséget. Csak ez utóbbi szolgáltatások értékét évente 39 milliárd forintra becsülték a Corvinus Egyetem kutatói.
A magyar erdők haszna a magyar embereké.
Az erdő az ország zöldvagyonaként nemzeti érték, melynek felelős, fenntartható módszerekkel való kezelése minden magyar ember érdekében végzett, azaz közérdekű feladat. Az erdész munkája pedig az erdő minden szolgáltatásának az alapja.
A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, valamint az erdők védelmi, közjóléti és gazdasági szolgáltatási iránt fokozódó társadalmi igények óriási kihívások elé állítják az erdésztársadalmat, melyeket csak széles körű összefogással oldhatnak meg. Ezért is lett az idei vándorgyűlés jelmondata: Erdészek a jövő szolgálatában.
Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke szintén rámutatott, hogy az erdészeknek egyszerre kell megfelelni a társadalmi elvárásoknak és kezelni a klimatikus változásból eredő erdőgazdálkodási feladatokat. Emlékeztetett arra is, hogy az erdőt látogatókat kiszolgáló erdei infrastruktúra megteremtése és fenntartása főként az állami társaságokra hárul. Az OEE tevékenységéből kiemelte az erdei vándortáborok, az Iskolában az erdő program szervezését és a településfásítás koordinálását.
Az erdészeti ágazat mögött nehéz év áll, de vannak előremutató események, mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki már európai parlamenti képviselőként is szolgálja az ágazat ügyét. Sorra jelennek meg a KAP Stratégiai terv új erdészeti pályázati felhívásai, a korábbiaknál jóval nagyobb forrással. Márciustól a kamara falugazdász-hálózata mellé felállított 14 fős erdészeti szakértői hálózat is segíti az ágazat szereplőit. Folytatják a vadkár megelőzése érdekében a tájékoztató munkát. A jövőben pedig átfogó felülvizsgálat alá veszik a magán-erdőgazdálkodás jelenlegi szabályozását.
Rendhagyó módon, a Soproni Egyetem negyedéves hallgatója, Fekete Gellért is köszöntötte az ünnepi közgyűlés résztvevőit. Az Egyesület úgy véli, az egyetemistáknak fontos feladatuk van abban, hogy minél többen elfogadják a ma már sokak szemében túl szigorúnak tűnő sopron-selmeci hagyományokat. Ők tudják úgy megszólítani a középiskolásokat, hogy megértsék a hagyományrendszerben rejlő értékeket, és vonzónak találják ezt a gyönyörű, emberöltőket átívelő hivatást.
A vándorgyűlés második napján terepi programokat szerveztek a résztvevőknek. Rimóczi Irén