2024. július 31. - Az elmúlt években a tavaszi és nyári időszakban szinte napi rendszerességgel jelentek meg hírek kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzekről, melyek nem csak a faállományt, hanem a teljes erdei életközösséget is veszélyeztetik.
A Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti időszakában a támogatások az erdőtüzek megelőzésére és az erdőgazdálkodók, földhasználók együttműködésére fókuszálnak.
A híradások szerint, a július közepén a KEFAG Zrt. Császártöltési Erdészetének tisztításkorú fenyő erdejében keletkezett tűzben több mint 4,5 hektáron égett az erdő. Az eset komolyságát mutatja, hogy a tűz oltásában a császártöltési önkéntes-, a paksi-, kecskeméti-, kalocsai-, kiskunhalasi hivatásos és a keceli önkormányzati tűzoltók is részt vettek. Együttesen 10 vízsugárral akadályozták meg a tűz tovább terjedését és oltották el a lángokat. Köszönet és elismerés érte!
Az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők.
Az év folyamán két kiemelten tűzveszélyes időszak van hazánkban. A tavaszi tüzek a hóolvadás után, a csapadékmentes hónapokban, jellemzően február-áprilisban főként lombos erdősítésekben, illetve fiatalosokban, cserjésekben és gyepterületeken keletkeznek. Ezek kis, esetleg közepes intenzitással égnek. A tűz az erdősítésekben – azokat részben vagy teljesen elpusztítva – jelentős károkat okoz. Megemlítendő, hogy általában az Észak-Magyarországi régióban (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék) keletkezik a tavaszi tüzek mintegy 40 %-a, ami ezen országrész kiemelt veszélyeztetettségét jelzi.
A nyári időszakban (július-szeptemberi hónapokban) főként a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik bennük akár egy kisebb avartűz is. A nyári tüzek nagy része – a tavaszi időszakkal ellentétben – főként az Alföldön pusztít. Bács-Kiskun és Csongrád megye száraz termőhelyű fenyveseiben szinte minden évben keletkezik erdőtűz.
Az erdő- és vegetáció tüzek jellemzően emberi gondatlanság vagy szándékosság következményei, mely megfelelő intézkedésekkel megelőzhető lenne.
Az erdőt és fásított területet érintő tűzesetek száma 2022-ben mintegy duplájára nőtt a megelőző évtized átlagához képest – 1315 átlagos tűzeset számhoz képest 2733 – és a leégett területek nagysága is megnégyszereződött a rekord aszályos évben – 20977 ha –.
Az erdő- és vegetációtüzek megakadályozása érdekében, az elmúlt hetek extrém meleg időjárása kapcsán, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) egyetértésével, 2024. július 11-én országos tűzgyújtási tilalmat rendelt el. (A tűzgyújtási tilalommal érintett mindenkori vármegyéket a Nébih Tűzgyújtási tilalom térképén is nyomon követhetjük.)
A bevezetőben említett tűzeset és a mindenki által tapasztalható, a klímaváltozás számlájára írható szélsőséges hőmérsékleti viszonyok rámutatnak a megelőzés fontosságára, mely Magyarország 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó KAP Stratégiai Tervében is hangsúlyozottan jelenik meg.
Ezt a célt szolgálja az első alkalommal 2024. szeptember 4-től benyújtható KAP-RD41-1-24 – Az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzése című pályázat, melynek kapcsán 3,9 milliárdos keretösszeg áll rendelkezésre a károk megelőzésére. Ez többszöröse a Vidékfejlesztési Programban (VP) Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése intézkedésre elkülönített összegnek. Fontos változás még a VP pályázati felhívásához képest, hogy meghatározásra került az igényelhető támogatás maximális összege is, ami 250.000 eurónak megfelelő forintösszeg.
A felhívás lehetőséget biztosit az erdőgazdálkodók számára a fokozódó és egyre szélsőségesebbé váló abiotikus környezeti károsító körülmények és események (mint pl. vízhiány és aszály következtében kialakuló erdő- és vegetációtüzek), valamint a biotikus kórokozók és károkozók által az erdőpotenciálban keletkező károk lehetséges megelőzésére.
Az erdőtüzek kialakulását és a védekezést közvetlenül segítő támogatható tevékenységek a tűzpászták kialakítása és fenntartása vagy továbbfejlesztése, tűzivíz tárolók létesítése. A közvetett védekezésként pedig a vízvisszatartó létesítmények (tókák) létrehozása, a fenyő tisztítási anyag kihordása és a kiemelt tűzvédelmi kockázatot jelentő állományokban a tuskósorok lehordása vagy talajba történő felaprítása is támogatható.
Az említett támogatás mellett az erdő- és vegetációtüzek kialakulásának megelőzését szolgálja a KAP-RD37 Erdőtüzek megelőzésének és kockázatcsökkentésének együttműködés alapú támogatása is. A támogatási kérelmek benyújtásának tervezett kezdő időpontja 2025. második negyedév, a tervezett keretösszeg 4,2 milliárd forint.
A közvetlen támogatások mellett – a VP-ből már ismert – további, közvetett támogatási lehetőségeket tartalmaz a KAP Stratégia Terv. Ilyen a KAP RD41 Az erdőgazdálkodás környezeti fenntarthatóságát szolgáló beruházások támogatása, melynek célterületei az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenállóképességének, alkalmazkodásának vagy környezeti értékének növelése erdőszerkezet-átalakítással, az elegyesség növelését szolgáló javított felújítás, valamint a klímarezisztens szaporítóanyaggal történő felújítás. A támogatási kérelmek benyújtásának tervezett kezdő időpontja 2025. első negyedév, a tervezett keretösszeg 10 milliárd forint.