2024.augusztus 18. - Madártávlatból a Bükk egy hatalmas zöld lombpaplan, hiszen itt található Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, amelynek nyugati felén az EGERERDŐ Zrt. kezeli az állami erdőket.
A Bükk Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége, mely nevét leggyakoribb fafajáról, a bükkről kapta. A hegység fehér sziklaormai már messziről csalogatnak, a felszín megannyi geológiai képződményének, a sebes folyású patakoknak, várromoknak, kisvasutaknak hála kalandos kirándulásokat tehetünk a hatalmas erdőrengetegben, és számos helyről pazar kilátás tárul elénk.
Az EGERERDŐ Zrt. nagy figyelmet fordít az ökoturisztikai létesítmények fejlesztésére, így a kirándulók egyre magasabb színvonalú erdei szolgáltatásokat (szálláshely, kisvasút, pihenőhelyek, ösvények) vehetnek igénybe a területen. Cikkünkben néhány ötletet adunk, hogyan fedezzük fel a Bükk festői szépségű vidékét.
Csillogó drágakő
Szilvásvárad a Bükk legcsillogóbb ékköve, ahol a Szalajka-völgy kapujából elindulva számos helyszínen szerezhetünk élményeket a fák magasba nyúló koronája alatt, a Szilvásváradi Erdészet területén.
Leghíresebb természeti kincse a Fátyol-vízesés. Feledhetetlen látványt nyújt, ahogy a Szalajka-patak vize fodrozódva bukik át az egykor ledőlt fák elmeszesedett maradványain.
A völgyben zubog a Szikla-forrás is, mely a Bükk-hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása. Kristálytiszta vize a völgyet szegélyező szikla barlangjáratán keresztül szemet gyönyörködtetően lép a felszínre.
A természeti értékek mellett a település épített környezete és egykori tájhasználata is sok emléket hagyott a jelenkornak. A kisvasutakat kizárólag a faanyag szállítása céljából építették a 1900-as évek elején. A tehergépkocsik elterjedésével a kisvasúti anyagszállítás háttérbe szorult, és erősödött a turisztikai szerep. Büszkén mondhatjuk, hogy a Szalajka-völgyben közlekedő kisvasutat látogatják legtöbben az országban.
Egyedülálló módon a Szalajka-völgyben két erdészeti múzeum is található. A közelmúlt évszázadaiban élő emberek nehéz, kétkezi munkával keresték meg a család mindennapi kenyerét. A helyi körülményekhez igazodva a hegyvidék embere szoros kapcsolatot ápolt az erdővel, benne munkát, megélhetést talált. A természetben fellelt nyersanyagokkal összefonódtak a helyi mesterségek, ezek emlékét őrzi a Szilvásváradi Szabadtéri Erdészeti Erdei Múzeum.
Az erdészettörténeti gyűjtemény előterében egy interaktív tanösvényt hozott létre az erdőgazdaság. A gyerekek kedvében járva szárnyfesztávolság-mérő, faxilofon, mezítlábas tanösvény várja őket, és ha elfáradnak, megpihenhetnek a hűs filagória alatt.
Az erdei vasút közbenső, Halas-tói megállójától pár lépésre áll a műemlék jellegű emeletes épület, melyet általában csak Király-féle háznak neveznek. Ez ad otthont a völgy másik Erdészeti Múzeumának, mely Zilahy Aladár erdész nevét viseli. A múzeum az erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással kapcsolatos múlt tárháza, erdőmesteri szobával és a bükki élővilágot bemutató látványos diorámával.
Ha valaki szeretne kiszabadulni a komfortos világból, vagy hosszabb kirándulást tervez, arra is van mód! A Bükk-fennsík tebrei, déli sziklavonulata, egyedi élővilága csendes elvonulásra ad lehetőséget. Bár országunk legmagasabb pontja a Kékestető, a legnagyobb és legmagasabban fekvő terület a Bükk-fennsík. Az egésze karsztfennsík, így uralkodó kőzetei a mészkő és a dolomit.
A fennsík szélén sorakoznak a híres bükki „kövek”: Istállós-kő, Tar-kő, Három-kő, Pes-kő, Bálvány, Bél-kő stb. Minden oldalról hirtelen emelkednek ki környezetükből, szemet gyönyörködtető látványt nyújtva az erdei vándoroknak.
Vigh Ilona