2024. november 9. - A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara cikksorozatának korábbi írásához is kapcsolódva a tágabb értelemben vett tulajdonosi jogon folytatott erdőgazdálkodásnak azon esetét mutatjuk be, amikor az erdőtulajdonos az osztatlan közös tulajdonban álló erdőben többlethasználati megállapodással a tulajdoni hányadánál nagyobb arányú területrész használatára szerez jogot
A földhasználati szabályozás alapján a tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő területrész hasznosítására. Azt, hogy ez a területrész az ingatlanon belül hol kerül kijelölésre az ún. használati rend tartalmazza, melyről egy korábbi írásunkban már szó volt.
A használati megosztás útján kialakított önálló erdőgazdálkodási egységet az érintett tulajdonos vagy tulajdonostársak úgy is hasznosíthatják, hogy annak használati jogát átruházzák egy tulajdonostárs vagy egy kívülálló harmadik személy részére. Az előbbire – tehát a tulajdonostárs használatába adásra – többlethasználati megállapodás, az utóbbira – egy későbbi írásunkban ismertetett – használati szerződések útján van lehetőség.
Többlethasználati megállapodás köthető az ingatlan egészére vagy a használati rendben egy vagy akár több tulajdonostárs hasznosítására kijelölt részterületre is. Az ingatlan egésze esetében nincs szükség használati megosztásra, hiszen ilyenkor az érintett tulajdonostársak közösen ruházzák át a teljes terület használati jogát egy személy, jelen esetben egy tulajdonostárs részére.
Ha a többlethasználati megállapodást két tulajdonostárs közvetlenül köti meg, akkor azt értelemszerűen mindkettőjüknek alá kell írniuk. Ha az ingatlan egészén, vagy az önálló erdőgazdálkodási egységben érintett tulajdonostársak a többlethasználati jogot együtt ruházzák át egy tulajdonostársuk részére, akkor a megállapodás az érintett tulajdonostársak egyöntetű döntésével jön létre, azzal, hogy a szerződési ajánlattal igazolhatóan nem elérhető, vagy arról nem nyilatkozó tulajdonostársak hozzájárulását, mint más használati szerződések esetében, vélelmezni kell.
A többlethasználati megállapodás alapesetben a haszonbérleti szerződésre irányadó rendelkezések szerint, határozott vagy határozatlan időre köthető.
Fontos különbség ugyanakkor, hogy a többlethasználónak nem kell földművesnek és erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak lennie.
A szerződés megkötéséhez nem szükséges ügyvédi ellenjegyzés és nem kell kifüggeszteni sem.
További jelentős különbség, hogy a többlethasználati megállapodás megszűnik a földet használó tulajdonostárs tulajdonostársi minőségének megszűnésével.
A többlethasználati megállapodás – különösen annak teljes ingatlanra történő alkalmazása – jó lehetőséget biztosít az osztatlan közös tulajdonban álló erdők tulajdonosi körben történő gazdálkodói koncentrációjára, ami sok esetben elengedhetetlen az eredményes erdőgazdálkodáshoz.
Közeli hozzátartozó tulajdonostársak között is javasolt – a szívességi földhasználati szerződés helyett –, amennyiben az egyes családtagok nem kívánnak lemondani az erdő hasznairól.
Ha kérdése, észrevétele van a leírtakkal kapcsolatban, azt megírhatja az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre, az Agrárkamara Erdészeti Szakértői Hálózata ebben a kérdésben is rendelkezésére áll.
Mező Ferenc