2024. november 18. - Az erdősítés fontos lépés a klímaváltozás ellen, néha a legegyszerűbb dolgokat is érdemes azonban számításba venni.
Rengeteg számítás készült már arról, hogy hol és mennyi erdőt kellene telepíteni ahhoz, hogy ellensúlyozzuk a szén-dioxid-kibocsátásunk egy részét. Azt is sokat vizsgálták, hogy mennyi maradna meg ezekből az erdőkből, és volna-e valódi haszna egy efféle akciónak.
Egy új kutatás azonban ennél sokkal könnyebb és biztosan célravezető megoldással állt elő: mi történne, ha egyszerűen csak hagynánk, hogy a megcsonkított erdők visszahódítsák a tőlük elvett területet? A The Conversation számolt be a lehetőségekről.
2,15 millió négyzetkilométernyi erdő születhetne újjá e módon – ez hazánk területénél több mint 2300-szor nagyobb területet jelent, még a világ 13. legnagyobb országát jelentő Szaúd Arábiánál is nagyobb picikét.
Az ember hajlamos túlbonyolítani dolgokat, ráadásul veleszületett tulajdonságunk az is, hogy mi akarjuk uralni, irányítani a körülöttünk lévő világot. Azonban ez gyakran nem megfelelő bánásmódot eredményez, így a környezetünk egyre rosszabb állapotba kerül.
Bár sok szakember rájött már, hogy a legjobb az lenne, ha hagynánk a természetet magától helyreállni (persze úgy, hogy visszavonulunk), az erdők kapcsán most először született átfogó vizsgálat erről a módszerről. A kutatók a trópusokra koncentráltak, mert ott van a legnagyobb jelentőségük az erdőterületeknek. Ezek az erdők hordozzák a legnagyobb biodiverzitást, a növények sokkal gyorsabban nőnek, és hatalmas mértékű erdőirtás áldozatai voltak (és sajnos még ma is azok) e területek.
A kézi erdősítés hatalmas munkával jár, rengeteg pénzbe kerül, és egyre többször beigazolódik, hogy csak ritkán hozza el a várt eredményeket. Ha a degradált területeket, ahol valamikor erdő volt, de kiirtottuk, egyszerűen csak hagynánk visszaerdősülni, a folyamat eredményeként 23,4 millió tonna szén-dioxidot tudna az így magához tért terület kivonni a légkörből, ez kb. Ausztrália 50 évi kibocsátásának felel meg.
Ha mi ültetjük az erdőt, annak a költsége hektáronként 105 – 25830 dollár közti összeggel jár (a trópusokon). Amennyiben viszont hagyjuk magától visszanőni, akkor csak 12-3880 dollár közti hektáronkénti költséggel számolhatunk. (Egy hektár 0,01 négyzetkilométer.)
Ezen felül a természetes visszaerdősülés során 56 százalékkal nagyobb biológiai sokféleségre lehet számítani, mint az ültetett erdők esetében. Ez azt jelenti, hogy a magától visszanőtt erdőben sokkalta többféle élőlény fordul elő, természetközelibb állapotú lesz az ilyen terület. (Természetesen az ültetett erdő alatt ne az itthon megszokott ipari célú faültetvényeket értsük, a nyílegyenes fasorokkal.)
Ami fontos tényezőnek bizonyult a sikerhez: a szomszédos erdőterület nagysága, a talaj szerves szén tartalma, illetve a legközelebbi erdő távolsága. Ez azt is jelenti, hogy a leginkább leromlott területeknek kisebb esélyük van arra, hogy maguktól újra őserdővé növekedjenek. A kutatók régiókra lebontva kiszámították, hol mennyi terület válhat úja erdővé, ha hagyjuk növekedni.
Landy-Gyebnár Mónika