2024. december 23. - Kína bejelentette, hogy elkészült egy 3046 kilométer hosszú zöld övvel, amely az ország legnagyobb sivataga, a Takla-Makán déli peremén húzódik.
Az úgynevezett “Nagy Zöld Fal” célja, hogy megállítsa a sivatagi szelek és homokviharok pusztítását, amelyek jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban és a helyi ökoszisztémákban. A Takla-Makán sivatag, amelyet gyakran a “Halál Tengereként” emlegetnek, Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén található. Területe meghaladja a 337 000 négyzetkilométert, amely nagyjából megfelel Németország területének. Az új zöld öv a sivatag déli peremén húzódik, ahol nagyszabású faültetési program keretében vörös fűz, szakszaul és más növényfajokat telepítettek — írja az IFLS. Három Északi Menedékerdő Program A zöld fal része Kína Három Északi Menedékerdő Programjának, amelyet még 1978-ban indítottak el azzal a céllal, hogy visszaszorítsák a Góbi-sivatag és más száraz területek terjeszkedését. A program a világ legnagyobb ökológiai mérnöki projektje, amely a tervek szerint 2050-re készül el, és akár 100 milliárd fa ültetését is magában foglalhatja.
Kérjük, használja a cikkek alján található megosztási lehetőségeket. A cikkek másolása másokkal való megosztás céljából sérti a HelloMagyar szerzői jogi szabályzatát. Engedély kéréséhez írjon e-mailt a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.
Az erdősítés célja az, hogy csökkentse a sivatagosodás hatásait, amely jelenleg Kína területének 27%-át érinti, és 400 millió ember életére van hatással. A sivatagosodás, amely termékeny földeket változtat sivataggá, természetes tényezők és emberi tevékenységek, például fenntarthatatlan mezőgazdaság és erdőirtás kombinációjából fakad. Az éghajlatváltozás az utóbbi évtizedekben tovább súlyosbította a problémát. Kritikus vélemények a projektről Noha a “Nagy Zöld Fal” óriási lépés a sivatagosodás elleni küzdelemben, a projekt nem mentes a kritikáktól:
Fenntarthatósági aggodalmak: Egyes kutatók szerint a nem őshonos növények ültetése hosszú távon problémákat okozhat a helyi ökoszisztémákban. Monokultúra veszélyei: Ha csak egyetlen növényfajra támaszkodnak, az erdők sérülékenyebbek lehetnek a betegségekkel szemben. Hatékonyság kérdése: Egyes tudósok megkérdőjelezik, hogy a faültetések valóban képesek-e hatékonyan csökkenteni a homokviharok és a sivatagi szelek hatásait. Globális jelentőségű probléma A sivatagosodás nemcsak Kínát érinti, hanem globális probléma, amely minden kontinenst fenyeget. Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint 2020-ra a Föld szárazföldi területeinek 77,6%-a szárazabb lett, mint harminc évvel korábban. Európában például olyan országok, mint Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ciprus, Bulgária és Románia, a század végére szintén sivatagosodás veszélyével nézhetnek szembe.
Az ENSZ szerint, ha nem lépünk fel hatékonyan a problémával szemben, milliárdok nézhetnek szembe élelmiszerhiánnyal, migrációval és gazdasági hanyatlással. Ugyanakkor az innovatív megoldások és a globális együttműködés segíthet a katasztrófa elkerülésében. Nichole Barger, az ENSZ Sivatagosodás Elleni Egyezményének Tudományos és Politikai Bizottságának elnöke hangsúlyozta: “A kérdés nem az, hogy megvannak-e az eszközeink a válaszlépésre – hanem az, hogy megvan-e az akaratunk, hogy cselekedjünk.” Kína zöld falának tanulságai A “Nagy Zöld Fal” ambiciózus projekt, amely a sivatagosodás globális problémájára keres megoldást. Bár még sok kihívással kell szembenézni, a kezdeményezés megmutatja, hogy az emberiség képes nagy léptékű környezeti problémákkal is szembeszállni. A kérdés most az, hogy más országok képesek lesznek-e követni Kína példáját, és globális összefogás alakulhat-e ki a sivatagosodás megállítására.