2025. február 15. - Február elején megkezdődött a gímszarvasok agancshullatása, és ilyenkor a közösségi média is tele van magukat „legálisnak” hirdető agancsfelvásárlókkal, akik meglepően magas összegeket is hajlandóak kifizetni egy-egy méretes hullott agancsért.
Az erdei agancsgyűjtés azonban nem olyan, mint a gombászás: aki illetéktelenül összeszedi, az komoly bírságra számíthat. De miért is tilos az engedély nélküli agancsgyűjtés? Erről kérdeztük Szalay Csabát, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetőjét.
A hazai erdőkben a gímbikák jellemzően január végétől április elejéig szabadulnak meg fejdíszüktől, először az idősebb, majd a középkorú, később a fiatal, végül pedig a csapos (első éves, még ágazás nélküli agancs) hím szarvasok. Ebben az időszakban a Vas vármegyei állami erdőket kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdész, vadász munkatársai is folyamatosan járják az erdőt. Ha agancsozóval találkoznak, elkérik tőle a tevékenységre vonatkozó írásos engedélyt. Ennek hiányában figyelmeztetnek, vagy feljelentést tesznek.
„A turisták jellemzően az aktív kikapcsolódás érdekében, rekreációs céllal keresik fel az erdőt. A szakemberek, amennyiben szükséges, felhívják a kirándulók figyelmét az agancsgyűjtés szabályaira." – közölte Szalay Csaba, vadgazdálkodási osztályvezető, aki elmondta, hogy az agancslevetést egy, a nappalok hosszabbodásával összefüggő hormonális folyamat szabályozza. "Ilyenkor a csontfaló sejtek hatására megindul a befűződés, aminek következtében az agancstőről fokozatosan leválik az agancs. A bikák minden évben új agancsot növesztenek. Ékességük és egyben fegyverük naponta 2-2,5 cm-t nő, és 4-5 hónap alatt éri el végleges méretét.” – tette hozzá a Szombathelyi Erdészeti Zrt. szakembere.
Ahogy a következő Facebook-posztból is kiderül, a hazai erdészeteknél komoly problémát jelent az illegális agancsgyűjtés. Közleményekben és bejegyzéseskben próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy ez lopásnak minősül, a levetett agancs a vadászatra jogosult tulajdonát képezi.
Súlyos bírság jár érte: ezért tilos az elhullajtott agancsokat felszedni
Mivel az agancsfelvásárlás üzlete napjainkra jelentős méreteket öltött, ezért sokan fizetéskiegészítésként gondolnak rá. A lopásért pénzbírság, az állatkínzásért pedig szabadságvesztés is járhat. Ennek ellenére az internet tele van agancsfelvásárlókkal. Ahogy Szalay Csaba fogalmazott: „a hullajtott agancs az adott területen vadgazdálkodó tulajdona. A levetett agancsok nagyon fontos információkat hordoznak a természetközeli erdőgazdálkodás számára - az erdészek, vadászok következtetni tudnak a vadállomány korára, méretére, mozgására és egészségi állapotára.”
A hullott agancs gyűjtése kizárólag az adott terület vadgazdálkodójának írásos engedélyével történhet – szögezte le a szakember. Az engedély nélkül gyűjtött agancs lopásnak minősül, ami - a Büntető Törvénykönyv szerint - akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Ebben az időszakban előfordul, hogy az illegális agancsozók űzik, hajtják a szarvasbikákat. A szervezett hajsza állatkínzás. A rémült, menekülő állatok nagyobb eséllyel vesztik el fejdíszüket, ami - ha idő előtt, esetleg a koponyacsonthoz csatlakozó agancstő egy darabjával együtt törik le – a pusztulásukat is okozhatja. Más esetben maradandó kárt okoz a sérülés: a következő évi agancsfelrakást negatívan befolyásolja, hiszen egy kapitális trófea helyett csak rendellenes fejdíszt tud növeszteni a bika. Ez bevételkiesést jelent a vadászatra jogosultnak. A végkimerülésig hajszolt szarvasok pedig közlekedési balesetet okozhatnak. A nyereségvágyból agancsozóknak lopásért és a vadat tiltott módon zaklatásért kell felelniük. Ha több állat maradandó egészségkárosodását, pusztulását okozzák, szabadságvesztés a tét.
- tette hozzá Szalay Csaba.
Ha a vadászatra jogosult tetten éri az elkövetőt, feljelentheti, és vadvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor, ami 10 ezertől 200 ezer forintig terjedhet.
Ki gyűjtheti össze az agancsokat, mi lesz a sorsuk?
A természetes módon hullajtott fejdíszeket kizárólag az adott vadászterület vadászatra jogosultjának írásos engedélye alapján szabad összeszedni. De ahogy megtudtuk, a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-hez csak minimális ilyen jellegű kérelem érkezik évente. A társaság vadászterületein az engedéllyel rendelkezők a hullott agancsot a vad zavarása nélkül, csak nappali időszakban, jó látási viszonyok között gyűjthetik, a kerületvezető vadász előzetes értesítése mellett.
„Kérjük az erdőlátogatókat, hogy maradjanak a kijelölt turistaútvonalakon, ne menjenek be a vad nappali beállóhelyére, ne kergessék ki onnan őket, és ne gyűjtsék össze a hullott agancsot sem. Ha valaki mégis hullott agancsot talál, akkor azt hagyja ott a helyszínen, vagy ha ismeri a vadászatra jogosultat, akkor neki átadhatja " - közölte még a Szombathelyi Erdészeti Zrt vadgazdálkodási osztályvezetője.
Az illegálisan gyűjtött agancsok felvásárlása viszont orgazdaságnak minősül. A vadgazdálkodó kizárólag a tulajdonában lévő agancsot értékesítheti az erdei termék felvásárlónak, vagy azokat szakmai rendezvényein bemutathatja, kiállíthatja. Pais-Horváth Szilvia