Fotó: Filep István
2025. május 7. - Prof. dr. Faragó Sándor: Azért szeretem Sopront, mert nagyon élhető város
Sajátos varázs, izgalmas történelem, mesélő műemléki házak, üde erdei környezet: csak néhány azok közül a jellemzők közül, amelyek Sopront idézhetik. Sorozatunkban a városhoz kötődő, közismert emberek vallanak soproniságukról. Ezúttal prof. dr. Faragó Sándor akadémikust kérdeztük.
– Kapuváron töltöttem a gyermekkoromat, a város számára Sopron egyfajta geográfiai igazodási pontnak számított – kezdte prof. dr. Faragó Sándor. – 1972-ben nyertem felvételt a soproni egyetem erdőmérnöki karára, így a szó szoros értelmében véve azóta vagyok soproni. Hihetetlen, de 45 esztendeje dolgozom az egyetemen, és talán az sem véletlen, hogy itt, a csodaszép tavaszi arcát mutató botanikus kertben beszélgetünk. Ha Sopron értékeit veszem számba, akkor abban számomra meghatározó szerepe van a selmeci hagyományokkal rendelkező egyetemnek. Olyan értékeket jelent mindez, a bajtársiasságot, egymás segítését, az elköteleződést az ügyek, a szakma, a haza és a nemzet iránt, amelyek meghatározóak az én életemben is. Sopron és az egyetem elválaszthatatlan egymástól, egy a sorsunk. Ez a kapcsolat ráadásul „vérrel megpecsételt” a szó legnemesebb értelmében, hiszen a második ágfalvi csatában hősi halált halt egyetemisták, Szechányi Elemér bányamérnök-hallgató és Machatsek Gyula erdőmérnök-hallgató életüket adták a hazáért.
Az egyetem egykori rektorát a családja is Sopronhoz köti, a város és környéke miliője meghatározó számára, ahogy ennek kapcsán fogalmazott: – Nemcsak lakom, hanem élek is Sopronban. Igyekszem ennek megfelelően aktívan részt venni a város életében, amely nem hivatali feladat számomra, hanem belső késztetésből jövő cselekedet.
Ennek egyik jelentős állomása az általa megálmodott és szervezett nyugdíjasegyetem, amely közel másfél évtizede a város egyik legnépszerűbb ismeretterjesztő sorozata. A Soproni Egyetemen folyó kutatásokat, eredményeket élményszerűen ismerhetik meg az előadások résztvevői, a program remek hidat képez a soproniak és az egyetem között. Aki kicsit is ismeri, jól tudja, hogy prof. dr. Faragó Sándor a természet, a madarak szerelmese, ennek a szenvedélyének a megélésére is remek terepet nyújt a város környéke, a Fertő–Hanság Nemzeti Park területe. Beszélgetésünk után is a mosoni síkra indult túzokmegfigyelésre, de előtte még így összegezte a várossal kapcsolatos gondolatait: – Szerintem sokan irigykednek ránk, soproniakra, ha a városba látogatnak, hiszen egy minden vonatkozásban jó és élhető városban lakunk. Büszke vagyok a soproniságomra, és hirdetem mindenütt a világban, akármerre járok, hogy a leghűségesebb városból, Sopronból jöttem. Köves Andrea
Prof. Dr. Faragó Sándor 1953-ban született, általános és középiskolai tanulmányait Kapuváron végezte, 1972-ben felvételt nyert az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára, 1977-ben szerzett okleveles erdőmérnöki diplomát, már tanulmányai során a túzokkutatásnak szentelte idejét. 1980-tól dolgozik az egyetem vadgazdálkodási tanszékén, amit 2001 és 2018 között vezetett is. 2007-ben nyerte el az MTA doktora címet. 1994–1997 között az Erdőmérnöki Kar dékánhelyettese, 1997–2001 között pedig a kar dékánja volt. 2002-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem általános rektorhelyettesének választották, majd 15 és fél évig volt a közben többször is átalakuló egyetem rektora, 2022-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Akadémiai Díjban részesült 2004-ben, a magas rangú Magyar Érdemrend középkeresztjét is átvehette 2015-ben.