Fotó: Papajcsik Péter - Csiha Csilla külügyi és kutatási dékánhelyettes
2025. július 13. - A klímaváltozás és a fokozódó környezeti kihívások miatt egyre sürgetőbbé válik, hogy újragondoljuk, miből és hogyan építkezzünk.
A fenntarthatóság iránti társadalmi igény, valamint az építőipar szigorodó szabályozásai mind egy irányba mutatnak: a természetes, megújuló alapanyagok, leginkább a faanyag felé. A modern építészetben felfedezzük a fa megkerülhetetlen szerepét a hőszigetelő és falpanelek, téglák, szerkezeti elemek formájában. A Soproni Egyetem élére állt ennek az átalakulásnak. Kutatásaik nem csupán a faépítés technológiáit fejlesztik, hanem a hazai lombosok építőipari hasznosítását is új dimenzióba emelik. Számos jelenleg alulhasznosított fafaj kulcsfontosságúvá válhat a jövő fenntartható, karbonmegkötő építészeti megoldásaiban.
A soproniak nemcsak faalapú építési anyagokat fejlesztenek, de példát is mutatnak, hiszen az egyetem saját területén is zajlik egy fával történő építkezés.
„Az F épületünk felújításának részeként épül egy új szárny, amely keresztirányban rétegezett előregyártott tömörfa falelemekből, úgynevezett CLT-ből épül. Ez az innovatív építőanyag nemcsak esztétikus és funkcionális, de egyben környezetbarát is” – mondta az Indexnek Csiha Csilla egyetemi docens, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának külügyi és kutatási dékánhelyettese, aki kiemelte: a fa különösen kedvező beltéri komfortot nyújt, természetes anyaga bizonyítottan kedvező fiziológiai hatással bír, a beltéri levegőt egészségesebbé teszi, és sajátos látványteret biztosít. Emellett a fa biológiailag lebomló, megújuló nyersanyag, amely tudatos erdőgazdálkodásból származik, így fenntarthatósági szempontból is kiemelkedő.
Tűz esetén kedvezőbb a fa, mint a vasbeton
Miközben Európában és világszerte a haladó országokban jelentősen nő a faalapú épületek és akár toronyházak építési aránya, Magyarországon szigorúbbak a tűzvédelmi előírások, mint a környező országokban, de talán kijelenthető, hogy egész Európában nálunk a legszigorúbbak"
– folytatta Csiha Csilla. Emiatt minden többszintes faépületet egyedileg kell engedélyeztetni, ami hosszadalmas folyamat, sok beruházót visszariaszt. A faépület azonban megfelelő előkezeléssel és tűzérzékelő, illetve tűzoltó technológiával ugyanolyan biztonságos, mint a hagyományos tégla vagy vasbeton épületek.
„Sőt, a fa tartószerkezet tűz esetén fokozatosan, kiszámítható módon ég át, miközben hosszan megtartja teherbíró képességét, szemben a vasbetonnal, amely hirtelen és váratlanul veszti el szilárdságát magas hő hatására és összeomlik" – jelentette ki az egyetemi docens.
A klímaváltozás hatására Magyarországon is változik az erdők összetétele. A hagyományosan használt fenyőfélék állománya csökken, sok erdő kiszárad. Ezért a faiparnak új, alternatív fafajokra van szüksége, amelyek jól tűrik a megváltozott környezeti viszonyokat és tulajdonságaikat illetően alkalmasak vagy alkalmassá tehetők a fenyőfélék kiváltására.
A fenyő helyett alulhasznosított hazai lombosok
Az elmúlt évtizedekben a faipar főként fenyővel dolgozott, miközben számos lombos fafaj alulhasznosított maradt. Ezek közé tartozik például a szürke nyár, amellyel a Soproni Egyetem az utóbbi időben intenzíven foglalkozik. A kutatások célja a feltérképezés, annak megállapítása, hogy ezek a fajok milyen módon dolgozhatók fel, hogyan használhatók szerkezeti elemek gyártására, és hogyan lehet minden részüket maximálisan hasznosítani.
„2024 végétől az Európai Unió új előírásokat léptetett életbe: az építési anyagokat fenntarthatósági szempontból is minősíteni kell. Tizenegy indikátor alapján – például a globális felmelegedési potenciál – értékelik az anyagokat, és a fa az egyetlen építőanyag, amely a legszigorúbb elvárásoknak is megfelel. Emellett a fa szénmegkötő képessége kulcsfontosságú lett a klímaváltozás elleni harcban” – tudtuk meg Csiha Csillától.
Ezzel kapcsolatban Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója elmondta: „a fa építőanyagként való felhasználása egyedülálló szénmegkötési lehetőséget jelent. A fák életük során megkötik a CO?-t a légkörből, és ezt a szenet hosszú időre »bezárják« a szerkezetükbe. Ha ezt a faanyagot építőanyagként használjuk fel – például szerkezeti elemként egy házban – akkor ez a szén nem kerül vissza a légkörbe, hanem tárolódik az épületben. Ez az úgynevezett beépített karbonkredit”.
A karbonkreditek piaca egyre erősödik, és a tartósan beépített fa, mint szénmegkötő megjelenhet a kvótakereskedelemben.
Nem vágják ki az erdőt
A főigazgató eloszlatta azt a gyakori tévhitet, mely szerint a fakitermelés az erdők pusztításával jár. Épp ellenkezőleg: Magyarország erdősültsége folyamatosan nő, az erdőgazdálkodás során kivett faanyagot az erdők kötelező felújításával pótolják. A fiatal, a szerkezetükben is javított, vagyis változatosabbá tett erdők pedig ellenállóbbak a szárazsággal és a klímaváltozás egyéb hatásaival szemben.
Ugyanakkor a hazai erdőállomány élőfakészletének 12,2 százaléka ma már túltartott (vagyis a független hatóság által meghatározott vágáskort meghaladó korú), a túltartott erdőállományok élőfakészlete az elmúlt 43 évben megháromszorozódott, és 2023-ra 50,2 millió m3-re emelkedett. A túltartott erdők olyan faanyag-tartalékot képviselnek, amely rendelkezésre állhat a növekvő faanyag-kereslet kielégítésére, azonban a faipar jelenleg ezen fafajok zömét nem hasznosítja, így alulhasznosítottá váltak. Ugyanakkor, ha a jelenlegi körülmények és erdőgazdálkodási gyakorlatok folytatódnak, élőfakészletük jelentős része minőségi romlásra van ítélve, és akár piacképességét is elveszítheti. Ezen megújuló és megújítható természeti erőforrás mozgósításához az erdőgazdálkodási gyakorlatok radikális megváltoztatására, új faipari innovációkra lesz szükség.
A klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatása rendkívül gyors Magyarországon, az éghajlatunk olyan lett, mint 50 éve volt Dél-Romániában, Észak-Bulgáriában és Nyugat-Törökországban, ez pedig alapjaiban formálja át az erdőgazdálkodást és az erdei ökoszisztémák jövőjét, mert az ilyen ütemű változást fafajaink nem képesek emberi segítség nélkül leküzdeni.
„A melegebb és szárazabb időjárás nagy kihívást jelent valamennyi fafajunkra. A levegő páratartalmának változására érzékenyebb bükk és kocsánytalan tölgy fajok szinte azonnal reagálnak. A számukra megszokott termőhelyeken legyengülnek, csökkenő produkciót és növekvő mortalitást figyelhetünk meg már most is az állományaikban. Ezzel ellentétben például a szárazságot jobban tűrő szürke nyárral, vagy a csertölggyel egyre nagyobb területen számolunk a jövőben, ezek a jövő fafajai, emiatt is szükséges ezek faanyagára történő innovációk előtérbe helyezése” – mondta Borovics Attila.
Minden részt hasznosítani
Prof. dr. Magoss Endre, a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar dékánja szerint a kutatások jelenlegi iránya az, hogy minden fafaj teljes törzse hasznosuljon. Az ipari feldolgozás során a fafajokat három fő kategóriába sorolják aszerint, hogyan reagálnak a szárítási folyamatra, azaz milyen mértékben deformálódnak. Az első kategóriába tartozó fákból közvetlenül kisebb méretű fűrészárú, rétegragasztással pedig épületfa gyártható. A másodikból ékcsapos hossztoldással lehet rétegelt ragasztáshoz lamellákat gyártani, míg a harmadik, deformálódott kategóriai célforgács gyártásra alkalmas.
Több új fejlesztés már szabadalmi eljárás alatt áll, például különböző falpanelek vagy álmennyezetek. Az egyre inkább terjedő CLT technológiával épülő házak esetében jelenleg még fenyőt használnak, de szinte bizonyos, hogy szürke nyárból is előállítható.
Az egyetem szakemberei egy kis mintaházat már építettek és bemutattak a Hannoveri Ligna vásáron ebből a fafajból, bizonyítandó, hogy a szürke nyár alkalmas erre a feladatra is. A Soproni Egyetem ezzel nem csupán tudományos, de gyakorlati példát is mutat arra, hogyan lehet a hazai, alulhasznosított lombos fafajokat az építőipar szolgálatába állítani.
„Ahhoz, hogy a faépítés a hazai építőiparban is széles körben elterjedjen, szoros együttműködésre van szükség az építőipari szereplők és az erdészeti, illetve faipari szakemberek között. A siker záloga a tudás összekapcsolása: a mérnöki és építéstechnológiai ismeretek mellett nélkülözhetetlen a faanyaggal való professzionális bánásmód és annak teljes életciklusra vetített fenntartható felhasználása” – jelentette ki az egyetemi dékán.
Egyre több a fából készült épület
„A jelenlegi szabályozási környezet már felismerte a faépítés előnyeit: faépület esetén 20-30 százalékkal nagyobb beépíthetőséget tesz lehetővé a telek területén, ha az épület fő szerkezeti anyaga fa. Ez konkrét gazdasági előnyt jelenthet a beruházók számára, különösen sűrűn beépített, korlátozott méretű területeken.”
Emellett folyamatosan nő a fából készült épületek részaránya az újonnan átadott épületek körében, jelenleg körülbelül 20 százalék körül mozog. A szakemberek szerint ez egy nehezen megállítható, erősödő tendencia, nem pedig múló trend.
Fontos tisztán látni: nem az ár az, amiben a faépületek jobbak. Árban jelenleg nincs jelentős különbség, sőt egyes faépítési technológiák, mint például a CLT szerkezetek, költségesebbek lehetnek a hagyományos anyagokhoz képest. Viszont a kivitelezés sokkal gyorsabb, akár egy hónap alatt felépíthetők, így az időhatékonyságban is versenyképesek, a beltéri komfortérzet magasabb, és az építkezés környezetileg lényegesen kedvezőbb. Ha a faépítés tömegessé válik, az iparág méretgazdaságossága csökkenti az árakat is, ami azt jelenti, hogy hosszabb távon tehát versenyképes megoldássá válhat minden szempontból.
Prof. dr. Magoss Endre szerint nagyon jó nemzetközi példák vannak előttünk.
Az Egyesült Államokban vagy éppen Észak-Európában a faépítésnek régi hagyománya van. Amerikában a több mint 80-100 éves fából készült csűröket alakítanak át lakóházakká, szállodákká. Ezek az épületek esztétikusak, időtállóak és karbonpozitívak is."
A pozitív változások már hazánkban is érzékelhetőek, de a továbblépés érdekében szükség lesz a minden piaci szereplő szemléletváltására. A faipar esetében az új fafajok feldolgozási technológiájának kidolgozása jelenti a kihívást, de a vásárlóknak is hozzá kell szokni a fenyőktől eltérő esztétikai megjelenéshez, eltérő fa jellemzőkhöz. Reményeik szerint a szabályozók további pozitív változása fogja kísérni a piaci szereplők szemléletváltását. Az egyetem kutatásaival a hazai lombos fafajok ipari hasznosítási technológiáinak, és új innovatív fatermékek kifejlesztésével igyekszik katalizálni a fenti folyamatokat.
Miért jobb a fa?
A fa építőanyagok egységnyi mennyiségének előállításához szükséges messze a legkevesebb energia. Amíg a fatermékek esetében ez 580 kWh/tonna, addig a tégla esetében 2320 ez az érték (cementnél 2900, műanyagnál 3480, acélnál 13920, míg az alumínium esetében a fához képest 126 szoros az energia szükséglet). A fatégla esetében tehát miközben jelentősen alacsonyabb az előállításához szükséges energia mennyiség, még évtizedekre szénraktárként is funkcionál.
Miért a szürke nyár?
A különböző forgatókönyvek alapján 2050-ig előre jelezhető a faipar számára elérhető fajok és választékok köre, elérhetősége, valamint mennyisége. Ha ismertek a rendelkezésre álló alapanyagforrások, akkor lehetőség nyílik az iparfejlesztési célok világos kitűzésére, a rendelkezésre álló faanyag legtöbb szenet megkötő, vagy legtöbb helyettesítést eredményező felhasználására. A jelenleg alulhasznosított, nehezen feldolgozható, de a jövőben minden bizonnyal nagyobb területaránnyal és faanyagkészlettel rendelkező szárazságtűrő szürke nyár és csertölgy minél magasabb hozzáadott értékű termékfejlesztései jelenthetnek jó megoldást a kiszáradó fenyőfélék kiváltására.
Ma egyébként a túltartott erdőállomány miatt sok a fa, amelyet nem hasznosítanak, részben a megfelelő feldolgozási technológia hiánya miatt. A bútor- és építőipar is technológiában, eszközökben és tudásban szinte csak a fenyőhöz szokott, miközben sok őshonos, szárazságtűrő, iparilag kiválóan hasznosítható fafajunk van, mint például a szürke nyár, amelyekkel tudnának dolgozni. Ezzel megteremthetjük a hazai önellátást egy olyan szektorban, mint a fával építés, amely fenntartható, a klímavédelemben élenjáró és az ember számára kellemes életkörülményeket biztosítására alkalmas. Privacsek András