2025. július 25. - Több száz egykori orvvadászból képeztek önkéntes természetvédelmi őröket, akik azokat az állatokat óvják, amelyeket egykor elejtettek.
Mára kevesebb mint 800 példány maradt életben a világ legritkább túzokféléjéből, a bengáli florikánból. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorolt faj legnagyobb állománya India észak-keleti részén létezik, ahol éppen azok a közösségek igyekeznek megmenteni, amelyek egykor vadászták őket.
A National Geographic beszámolója szerint az indiai Asszám államban élő bodo törzs az 1980-as években autonómiát követelve konfliktusba került a kormánnyal, amely hatására a térségben található Manas Nemzeti Park teljesen felügyelet nélkül maradt. Ezzel együtt a vadvilág is kiszolgáltatott lett, a korábban védett állatokat orvvadászok, illetve a szegénység miatt ilyen módon élelmet szerezni kényszerülők kezdték elejteni.
Csak a kétezres évek eleje hozott változást, amikor a törzs és India közti feszültség csillapodott. Ezután körülbelül száz helyi szervezetet alapított, amelynek célkitűzése, hogy visszaállítsák egykori pompájába a nemzeti parkot.
A szervezet az egykori vadászok felé fordult, akiket edukáltak tetteik törvénytelenségével és következményeivel kapcsolatban, majd felajánlotta nekik, hogy ismereteiket fordítsák inkább az állatok védelmére.
Ennek eredményeként számos bodói kezdett a
vadászat helyett önkéntesen járőrözni a vadőrökkel közösen, hogy
megóvják azokat az állatokat, amelyekre korábban vadásztak.
Ezen emberek számára korábban a bengáli florikánok húsa jelentette a túlélést, de most is ezek a madarak segítik megélhetésüket. A nemzeti park helyreállítását célzó kitartó munkának köszönhetően, ugyanis igazi látványosság vált a védett területből, ahol ezek ritka madarak minden évben eljárják látványos párzási táncukat.
A becslések szerint több mint 2000 helyi család számára szolgáltat havi 400-450 dolláros bevételt a florikánok párzási időszaka, amely november és június között esedékes.
Stéger Dávid