2025. szeptember 30. - lesújtó képet festenek Taraba két évéről a civilek
Két év telt el az előrehozott választás óta, amikor hatalomra került a jelenlegi kormány, melynek tagja Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter is. A természetvédelmi szervezetek meglehetősen lesújtó képet festenek a tárcavezető tevékenységéről, szerintük a hivatalba lépése óta „mély hanyatlás” kezdődött a természetvédelem terén.
„Eddig egyetlen miniszternek sem sikerült olyan szakmai válságba taszítania a környezetvédelmi tárcát, mint a mostaninak. Tomáš Taraba nyíltan és rendszeresen a környezetvédelem ellen lép fel, káros tevékenységeket vagy projekteket javasol” – olvasható a Zöld többség, a Klímakoalíció és az Aevis kezdeményezés közös nyilatkozatában.
Jogalkotási káosz
A zöld szervezetek szerint a környezetvédelmi minisztérium Tomáš Taraba és a Kuffa család vezetése alatt a jogalkotási káosz szimbólumává vált. „Ötször módosították a természet- és tájvédelmi törvényt, gyakran átláthatatlan gyorsított eljárások keretében. Ismételten beavatkoztak a környezeti hatásvizsgálatról szóló törvénybe (EIA), amivel korlátozták a lakosság lehetőségét, hogy fellépjen a környezet védelmében” – figyelmeztetnek a természetvédők.
A szaktárca jelenlegi vezetésének szemére vetik többek között azt is, hogy egy orvvadászt, Peter Olexát tett meg a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) igazgatójának, vagy hogy akadályozza a megújuló energiaforrások, különösen a szélerőművek telepítését. Eközben olyan, adatokkal kellően alá nem támasztott, megalomán projekteket erőltet, mint a málnapataki szivattyús-tározós erőmű vagy a szemétégetők.
Az európai klímacélok egyik legfőbb kerékkötője
Taraba a természetvédők szerint az uniós környezetvédelmi miniszterek között is egyedülálló: kétségbe vonja ugyanis a klímaválság megoldásának szükségességét és bagatellizálja az európai klímacélokat.
„Miközben aktívan fellép a klímavédelmi intézkedések ellen, késik az uniós kötelezettségek teljesítésével, elsősorban a megújuló energia, a biodiverzitás megóvása és a hulladékgazdálkodás területén” – mutatott rá Dana Mareková a Klímakoalíciótól. Hozzátette: azáltal, hogy a minisztérium megpróbálja kikerülni a helyreállítási terv keretében vállalt kötelezettségeket, veszélyezteti azokat a forrásokat, amelyeknek a zöld gazdaság beindítását kellene segíteniük, ami pedig végső soron a lakosok életminőségének romlásához fog vezetni.
Környezetvédelmi helyett vadászati minisztérium
A természetvédelmi szervezetek Taraba két éves tevékenységét áttekitve a legrosszabb értékelést az élővilág védelmére adták. Rámutattak, hogy a minisztersége alatt megszűnt a farkas egész éves védelme, valamint lehetőség nyílt a medvék tömeges és törvénytelen kilövésére. Emellett a szaktárca továbbra sem fordít kellő figyelmet a veszélyeztetett siketfajd védelmére, ami miatt továbbra is milliós bírságok fenyegetik az országot az Európai Bizottság részéről.
„A környezetvédelmi minisztériumból vadászati minisztérium lett, amely a hatékony megelőző intézkedések helyett a védett állatok értelmetlen lemészárlását támogatja. Ez nemhogy nem oldja meg a helyzetet, hanem éppen ellenkezőleg, súlyosbítja azt”
– fogalmazott Rastislav Mičaník, az Aevis szervezet képviselője a medvetámadások számának növekedésére utalva.
A My sme les (Mi vagyunk az erdő) szervezet kedden arról számolt be a közösségi hálón, hogy az Állami Erdészet egy medve elejtéséért 2 400 és 9 900 euró közötti összeget gyűjt be a Polyána (Poľana) régióban. Azt állítják hogy ez a problémás egyedek vadászatára vonatkozik, amelyre kivételt kaptak a környezetvédelmi minisztériumtól. A szervezet szerint ugyanakkor a minisztérium a medvék elejtésére vonatkozó kivételeket úgy osztja ki, hogy semmivel sem igazolja, hogy valóban problémás egyedekről van szó.
A „magyar ügynök”
Tomáš Taraba miniszter ellen – más kormánytagokhoz hasonlóan – az ellenzék korábban bizalmatlansági indítványt is benyújtott, amelynek a megtárgyalását azonban a koalíciós képviselők rendre elhalasztják – most például az októberi ülésre tolták el. Az egyik olyan ügy, amely miatt az ellenzék az utóbbi időben a legélesebben bírálta a minisztert, az a formálódó szlovák–magyar megállapodás, amely lezárhatná a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer évtizedes vitáját. Különösen az a pont verte ki a biztosítékot az ellenzéki politikusok körében, miszerint Szlovákia kedvező áron adná át Magyarországnak a Bősön megtermelt energia egy részét.
Ellenzéki politikusok és elemzők szerint a magyar félnek erre semmilyen jogalapja nincs, egy ilyen megegyezés pedig sértené Szlovákia nemzetállami érdekeit.
Taraba, akit a politikai ellenfelei magyar ügynökként kezdtek emlegetni, később cáfolta, hogy Szlovákia ingyen adná át Magyarországnak a Bősön megtermelt energia akár 50%-át, ahogy azt is, hogy Magyarország olcsón, „30 euróért” vételezhetne áramot, annak ellenére, hogy korábban Lantos Csaba magyar energiaügyi miniszter is arról beszélt, hogy Magyarország egy 25 évre szóló szerződés alapján kedvező feltételekkel vásárolna áramot Szlovákiától.
Bár Czepek Gábor magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztésért felelős kormánybiztos az év első felében június 30-ig ígért előzetes megállapodást az ügyben, és Taraba is többször elmondta – legutóbb június végén –, hogy küszöbön a megállapodás, erre a mai napig nem került sor.
Kacsinecz Krisztián