2025. október 18. - „Csodafák márpedig nincsenek, ha nincs csapadék, nincs fás szárú növény sem!” fogalmazta meg az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum szeptember 17-én, Ásotthalmon tartott rendezvényének egyik résztvevője.
A rendezvény keretében tartott terepi bemutatók lehetőséget adtak az ország minden tájegységéről érkező erdőgazdálkodóknak és szakembereknek a homokhátsági erdők állapotának, problémáinak és a megoldási irányok áttekintésére. A helyi erdész szakemberek bevonásával szervezett programokon „testközelből” ismerhettük meg azt a problémakört, amelyre sürgető szakmai, majd szabályozási és támogatáspolitikai válaszokat kell adni.
Az eseményen – az erdőgazdálkodók, tulajdonosok, szakirányítók mellett – részt vettek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet és a területileg illetékes erdészeti hatóság képviselői is.
Az Alföldön – a futóhomok megkötésére – az elmúlt mintegy 100 évben kiterjedt akác-, nyár- és fenyőerdőket telepítettek. Ezek az erdők a jelenlegi klimatikus viszonyokat, az ennek következtében átalakuló homokhátsági termőhelyet egyre kevésbé tolerálják. Az elmúlt évek időjárása Magyarországon hőmérsékleti anomáliákkal és szélsőséges csapadékeloszlással jellemezhető. Idén például a tavasz országosan átlagosan enyhén melegebb volt, a csapadék mennyisége közel átlagos, míg a nyár jelentősen melegebb és szárazabb, több hőhullámmal és helyi, heves záporokkal. Ezek a szélsőségek komoly problémákat okoztak az agráriumban és az erdőgazdálkodásban egyaránt.
A terepi program részeként a szakemberek több középkorú, illetve idős „lábon száradó” erdőállományt és jelenleg erdősítéssel érintett területet tekintettek meg. A pusztuló állományok a talajvédelem, az élőhelyek és az ország faanyagellátása szempontjából egyaránt súlyos kockázatot jelentenek.
Az erdőgazdálkodás a homokhátság határtermőhelyein gyakran a gazdaságosság határán működik: a kiszáradó erdők megújításának költségei gyakran meghaladják a kitermelt faanyag értékét. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a homokhátsági erdők jövőjének biztosítása érdekében elengedhetetlen az erdőborítottság hosszútávú fenntartását célzó, a változó klímát, az ahhoz való adaptációt figyelembe vevő erdőtervezés. A Soproni Egyetem szakemberei az erdősítésekben több hazai és nem invazív idegenhonos fafaj termesztésbe vonását javasolták, lehetőleg 4–6 fafaj kombinációjával, ezzel növelve az erdők túlélési esélyét.
A terepi tapasztalatok szerint a homokhátság erdeinek jövője bizonytalan, az erdőgazdálkodás egyre inkább környezetvédelmi feladattá válik. Elsődleges a talaj és a talajvíz védelme, valamint a szakmai alapú gazdálkodói döntések, amelyeket megfelelő szabályozás és támogatás segíthet.
A NAK keretében működő Zöld Támogató Egység (ZTE) kiemelt feladatai közé tartozik az erdők szénmegkötő képességének erősítése, ezáltal a klímavédelmi célok elérésének támogatása.
A szénmegkötés témakörében a ZTE 2025. november 19-én Gödöllőn konferenciát szervez, amelyről bővebb információ itt, a regisztrációs felület pedig itt érhető el. Az idei rendezvény középpontjában a talajegészség áll, míg jövőre az erdők szénmegkötésének kérdése is fókuszba kerül majd.