2025. november 23. – 2025. november 22-én zergéket figyeltek meg Győr-Moson-Sopron vármegye délnyugati csücskében, Zsira község határában, amely a Répce folyó mellett fekszik.
A település Győrtől 83, Soprontól 36, Kőszegről pedig mindössze 17 kilométerre található. A magyar–osztrák államhatár nagyjából 200 méterre húzódik – kezdte beszámolóját Istvander Zoltán, a Sopronhorpácsi Nimród Vadásztársaság hivatásos vadásza.
Istvander Zoltán hivatásos vadász elmondása szerint szombat reggel egy barátja hívta fel, hogy a búzatáblán két, első ránézésre „feketének tűnő őzet” lát. A nagy távolság miatt nem tudta biztosan beazonosítani az állatokat. Nem sokkal később, távcsövön keresztül már egyértelmű volt: két zergét látott.
A vegyesvadas területen legutóbb mintegy 30 évvel ezelőtt tűntek fel kóborló zergék Zsira határában, a Répce-sík térségében. A most megjelent két egyed az első hó érkezésével bukkant fel. A hír gyorsan elterjedt; a szerencsés helyiek – köztük Horváth Zsolt természetfotós – az elsők között készíthettek róluk fényképeket.
Szerencsére a felbukkanásukat, a modern fényképezőgépeknek és a szorgalmas természetfotósoknak köszönhetően. kiválóan sikerült dokumentálni.
Dr. Kőhalmy Tamás 1994-ben megjelent Vadászati Enciklopédiája a következőképpen fogalmaz a zerge hazai előfordulásáról:
“Magyarország mai területén 1880 óta 20 alkalommal fordult elő zerge, legalább 27 pd-ban. Az előfordulások Ny-Magyarországra, azon belül elsősorban a Kőszegi-hegységre összpontosulnak. Ennek megfelelően nálunk az alpesi alfaj észlelhető. 1. Bozsok (1880), 2. Kőszeg (1883), Kőszeg (1889), 4. Bucsu (1902), 5. Kőszeg (1910-es évek), 6. Sopron (1900-as évek eleje), 7. Sajtoskál (1928), 8. Lippó (1929), 9. Gyöngyösfalu (1931), 10. Nagykanizsa (1933), 12. Iharosberény (1933), 13. Tornyiszentmiklós (1948), 14. Zalacsány (1949), 15. Csákánydoroszló (1955), 16. Kőszeg (1964), 17. Sopronkövesd (1969), 18. Kőszeg (1975), 19. Kőszeg (1978), 20. Kőszeg (1982).
Védelme: 1993 óta védett faj, eszmei értéke 10 000 Ft. Spontán, átmeneti megjelenése esetén semmi sem indokolja elejtését, főleg, ha az pl. a szomszédos Ausztriában is kíméleti időszakban történik.
Vadgazdálkodási jelentősége: Mivel nem vadászható faj és egyedszáma is alacsony, vadgazdálkodási jelentősége nincs. “
Dr. Kőhalmy Tamás és munkatársai (1994): Vadászati Enciklopédia. Zerge (Rupicapra rupicapra). 201-203 o. ISBN 963 9239 35 6
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
A fényképeket külön köszönjük Horváth Zsolt természetfotósnak!
Dr. Szilágyi Gergely PhD