Fotó: Kertész Renáta
2025. december 22. - A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot vezető Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató az Indexnek elmondták: a hálózat intézetvezető kutatóinak részvételével éppen újraszabják a magyar kutatási hálózatot, hogy nálunk is megvalósulhasson a szingapúri csoda, amikor egy kis ország tör a tudományos világ csúcsára, megemelve polgárai jólétét.
Az elnök szerint a cél, hogy a HUN-REN hálózatból nemzetközi szintű tudományos eredmények, akár Nobel-díjasok, akár egymilliárd dollár árbevétel feletti unikorniscégek is kikerüljenek, ehhez azonban szemléletváltásra van szükség. Hisznek abban, hogy Magyarországon is megvalósulhat a szingapúri csoda, ugyanakkor úgy tűnik, vannak, akik, ebben ellenérdekeltek, és törekvéseiket gáncsolni akarják. Akik így tesznek, főként a HUN-REN kutatói közösséget gyengítik, amit ők visszautasítanak. A vezetők szerint a szervezettel és a személyekkel szemben megfogalmazott negatív állítások a jó hírnév megsértését jelentik, és jogi lépéseket tesznek.
Megkérdeztük a vezetőket, mi is pontosan a HUN-REN, hogy az olvasók számára közérthetőbb legyen, miről van szó. Az elnök elmondta, hogy a név a 15 nemzeti kutatási intézményre utal, és a Magyar Kutatási Hálózat angol nevének (Hungarian Research Network) rövidítéséből származik. A szervezetrendszer története egészen a 19. századra nyúlik vissza, amikor Magyarországon megjelentek az egyetemektől független nemzeti kutatóintézetek. Már ekkor működtek csillagvizsgálók, növényvédelmi intézetek – például a filoxéravész idején, amikor járvány kiirtotta szinte a teljes magyar szőlőállományt. A kutatóintézetek nagy fejlődése pedig Klebelsberg Kunó nevéhez köthető 1922-től.
Klebelsberg Kunó indított el több kutatóintézetet – köztük 1927-ben a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet –, miközben a magyar állami közgyűjteményeket egy állami ernyőszervezet, a Magyar Közgyűjteményi Egyetem (MKE) keretében kapcsolta össze
– idézte fel Gulyás Balázs, előrevetítve, hogy ez a fajta „képességegyesítés” és a konkrét társadalmi és gazdasági problémákra (például filoxérajárvány) szabott megoldások a beszélgetésünk későbbi részében előkerülnek még. Azzal folytatta, hogy 1949-ben a Magyar Tudományos Akadémiát szovjet mintára átalakították. Ez a rendszerváltozás után is így maradt, és az akadémia égisze alatt működtek a kutatóintézetek egészen 2019-ig. Az elnök szerint a teljesítményüket tekintve ezek között „voltak kiválóan teljesítők, átlagosak, és volt a futottak még kategória”.
A középmezőnyben voltunk és vagyunk
Gulyás Balázs szerint 2019-re már nyilvánvalóvá vált, hogy az akadémiai struktúrában nem lehetett hatékonyan működtetni a kutatóhálózatot.
Ennek bizonyítéka, hogy Magyarország tudományos teljesítménye az elmúlt évtizedekben a legjobb esetben stagnált, és messze elmaradt a lehetőségektől.
Ennek szerinte egyik fő oka az volt, hogy nem volt teljesítményalapú finanszírozás, de nem volt hálózati működési logika sem, és nem volt érdemi nemzetközi bekapcsolódás és értékelés sem.
Szinte minden magyarul ment egy olyan világban, ahol a tudomány nyelve az angol. Az intézetek egy része nem mérettetett meg a nemzetközi tudományos élet normái szerint és képviselői által
– tette hozzá. „Hiányzott a modern tudománypolitikai koncepció. Mindenki abban gondolkodott, hogy publikál valamit, ír egy könyvet vagy cikket, tart egy előadást, és letudta a dolgát. De az értéklánc- és hatásszemlélet – hogy amit feltalálsz, azt azonnal továbbvidd, abból legyen hatás: így egy technológiai áttörés, egy szabadalom, majd termék, avagy a társadalomtudományok terén egy közpolitikai hatás – teljesen hiányzott.”
Ezt a problémát a kormány is érzékelhette, mivel 2019-ben leválasztotta az MTA-ról a kutatóintézeteket, és létrehozta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH). Az MTA megmaradt akadémiának és köztestületnek, azonban a kutatóhálózat kikerült alóla. 2023–2024-ben az ELKH-t átalakították, és azóta HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat néven működik, ekkorra már Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató irányításával.
Gulyás Balázs, a nemzetközi hátterű professzor
1956-ban született, orvos és agykutató, a Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd a Leuveni Katolikus Egyetemen PhD-fokozatot neurobiológiából. Tudományos pályájának jelentős részét a stockholmi Karolinska Intézetben töltötte, ahol 2025-től emeritus professzor.
2012–2024 között a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) orvoskarának egyik alapító professzora, ahol az Idegtudományi és Mentális Egészség Tanszék első vezetője, valamint az NTU Kognitív Agyi Képalkotó Központjának alapító igazgatója volt. Kutatásai az agyi képalkotásra és az emberi agy működésére fókuszálnak.
A World Science Forum egyik alapítója és fő szervezője, az Academia Europaea élet- és idegtudományi szekciójának vezetője. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2024-ben a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjét vehette át. 2025-ben Széchenyi-díjat kapott.
Jakab Roland vezérigazgató elmondta: amikor beléptek a szervezet életébe, addig példanélküli, független átvilágítást kezdeményeztek. Nemzetközi tudósokat, kutatókat, szakértőket kértek arra, hogy térképezzék fel a hálózathoz tartozó kutatási intézmények működését és állapotát tudományos, pénzügyi, strukturális és jogi szempontból.
Meg akartuk érteni a rendszer minden részletét, hogy mi van a kezünkben, tudományos és szervezeti értelemben egyaránt
– fogalmazott, majd elmondta: két tucat hasonló nemzetközi hálózattal összehasonlítva kiderült, hogy a magyar kutatói szféra a középmezőnyben, valamivel a nemzetközi átlag alatt teljesít.
Az elnök rámutatott, hogy „a hasonló nemzetközi hálózatok mezőnyében valahol a 40 százalék körül vagyunk a rendszerbe bevitt támogatás és az onnét kijövő eredmény – publikációk, innovációk, hatás – tekintetében. Egy ráfordított forint, dollár vagy euró hozama a legjobban működő hálózatoknál a miénknél kétszer, két és félszer magasabb”. A katalán ICREA-hálózatot hozta példaként, amely ugyanabból a pénzből sokkal többet tud kihozni.
Jók a magyar kutatók, és most méltó körülményeket kapnak
A nemzetközi átvilágítás során kiderült, hogy a magyar kutatók szakmailag erősek, ugyanakkor valami hiányzik, és nem tudják kihozni magukból a tényleges hatással járó teljesítményt.
Ha kimegy egy jó magyar kutató a Harvardra vagy a Stanfordra, Oxfordba vagy Cambridge-be, sokkal magasabb teljesítményt tud nyújtani, mint idehaza, mert itthon olyan mechanizmusok élnek még, amelyek nem felelnek meg a kutatási szféra nemzetközi lendületének, komoly adminisztrációt okoznak, és nem engedik kibontakozni a tehetséget
– magyarázta Gulyás Balázs. Az elnök megemlítette: volt olyan konkrét eset, amikor kutatók arról panaszkodtak, hogy „idejük háromnegyedét nem tudományos munkával, hanem adminisztrációval kellett tölteniük, a beszerzéstől kezdve mindent nekik kellett megoldani”.
Jakab Roland hozzátette: a helyzetet tovább súlyosbította, hogy a hálózatba tartozó kutatási intézményekben nem volt egységes működés. „Ahány kutatóintézet, annyi működtetési megoldás, beszerzési szabályzat, egyedi előírás. A kutatási intézmények nem használták ki a hálózat előnyeit, mindenki a saját kis intézményét építette. Nem volt érdemi gondolkodás arról, hogy összefogással sokkal hatékonyabban lehetne működni és több hatást elérni, ami a kutatások szempontjából is alapvető.”
A kutatási intézmények silóként, elefántcsonttornyokként működtek egymás mellett. „Négy százalék alatt volt az intézetek közötti együttműködésben írt cikkek aránya. Gyakorlatilag nem is volt hálózat” – mondta az elnök. Sok száz millió forintot érő műszerek is pazarlóan működtek: „Megnéztük a kihasználtságukat, és megdöbbentünk: némelyik csupán 10-15 százalékos kihasználtsággal pörgött” – tette hozzá Jakab Roland.
Jakab Roland, az innovátor
Szakmai pályafutását 2000-ben az Ericsson Magyarországnál kezdte. 2008-ban marketing- és kommunikációs igazgatónak, majd általános vezérigazgató-helyettesnek nevezték ki. 2013-tól az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója, majd 2018-tól a vállalat közép-európai régiós stratégiai igazgatója lett. Vezető szerepet játszott a 3G, 5G technológiák, valamint az AI, IoT és felhőmegoldások hazai elterjesztésében.
Napjainkban a magyar MI Stratégia kidolgozásának kulcsszereplője. 2013–2023 között az európai központú multinacionális vállalatok legfelső vezetőit tömörítő üzleti tanács, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnöke volt. Jelenleg a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, de a magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamara és a Műegyetem Támogatói és Baráti Köre Egyesület elnöki feladatait is ő látja el.
Munkáját több rangos szakmai díjjal ismerték el, 2013-ban Puskás Tivadar-díjat, 2020-ban Neumann János-díjat kapott. 2025-ben Magyar Érdemrend tisztikeresztje állami kitüntetésben részesült.
A szemléletváltás a legnehezebb
Rákérdeztünk, hogy az új HUN-REN-ben mi lesz a legfontosabb változás. Az elnök rávágta:
A legfontosabb változás, hogy a legkiválóbb kutatási hálózatot hozzuk létre Magyarországon. A legnagyobb feladat ebben viszont a szemléletváltás, a régi, begyöpösödött gondolkodás megváltoztatása.
Gulyás Balázs részletesen kifejtette, hogy Magyarországon sokan még mindig a hetvenes évek modelljében gondolkodnak, amely szétválasztja az alapkutatást és az alkalmazott kutatást. Ez a modell szerinte már Amerikában is kudarcot vallott a nyolcvanas évekre, ott, ahol eredetileg megszületett.
Az alapkutató a régi iskola szerint nem volt érdekelt abban, hogy ha felfedezett valamit, azt továbbvigye, hasznosítsa, mert ezért semmilyen ösztönzést nem kapott. Cikket írt róla, akár még Nobel-díjat is kapott, aztán majd valaki más csinál belőle valamit
– magyarázta. A fordulatot az úgynevezett Bayh–Dole-törvény hozta meg az Egyesült Államokban 1980-ban. Ez összekötötte a két területet: a kutatást és a kutatási eredmények hasznosítását. „Rájöttek, hogy ha nem drótozzák össze a kettőt, leáll a tudománytermelés. Érdekeltté kell tenni a kutatót abban, hogy munkájának legyen kézzelfogható alkalmazása, hasznosítása.”
Karikó Katalint hozta pozitív példaként, aki „felfedezésével a gyógyszeripar felé fordult, vakcinát csináltak belőle, és megmentett embermilliókat. Ő a kiváló példa arra, aki azt akarta, hogy legyen hatása a kutatási eredményének, nem elégedett meg azzal, hogy publikáljon. Ő nem az elismerést, a díjakat, a Nobel-díjat várta, és közben semmit sem csinált, hanem tett is azért, hogy legyen hatása a felfedezésének”.
Az elnök keserűen jegyezte meg: „Több mint egy évtizede az volt az akadémiai szemlélet, hogy az MTA kutatóintézetei csak alapkutatással foglalkozzanak, és ne kövessék a piaci logikát, amely az innovációra, az eredményeik hasznosítására sarkallná őket. Na itt maradtunk le iszonyatosan.”
Magyarországon megvalósulhat a szingapúri csoda
Gulyás Balázs hosszasan beszélt arról, hogyan előzték meg Magyarországot olyan kis országok, amelyek gyakorlatilag a semmiből építkeztek. „Izrael, Szingapúr, Hongkong, Dél-Korea, Tajvan – közöttük Szingapúr a térképen sem volt még, amikor én születtem – a semmiből felépítettek valamit, amivel néhány évtized alatt a világ élbolyába jutottak.”
Szingapúr példáját részletezte, amelyet jól ismer, hiszen hosszú évekig ott dolgozott.
Az ország 1965-ben jött létre. Nem volt semmijük: egy ivóvíz nélküli kicsiny sziget. Se gazdaság, se nyersanyag, se mezőgazdaság. Ezért azt mondták: ha tudományt csinálunk itt, Szingapúrban, akkor a kutatók először azt nézzék meg, miből lesz vizünk, hogyan tudjuk hatékonyan hasznosítani az energiát, hogyan jutunk élelmiszerhez. Nagyon konkrét, társadalmilag hasznos feladatokra összpontosított a kutatói szféra.
Izraelt is példaként említette: „Ott van a Negev-sivatag, ahol víz gyakorlatilag nincs. Hogyan lesz mégis víz? Mezőgazdaság? Vagy hadiipar a semmiből? Megoldották.” Dél-Koreáról elmondta: „A világ legszegényebb országai közé tartozott. Északon vannak az ásványkincsek, a japán megszállás alatt ott épült ki az ipar. A dél kifejezetten szegény volt. Mégis, néhány évtized alatt beelőztek mindenkit.”
„Ez a küldetésorientált, a társadalmi szükségletre épülő kutatáspolitika. Nekünk is ezt indokolt követni. Mire van szüksége Magyarországnak?” – tette fel a kérdést.
„Ha mindezt következetesen végigvisszük, Magyarországon is megvalósulhat a szingapúri csoda. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban ezért dolgozunk” – mondta.
150 ezer euró a magyar kutatóknak
Megkérdeztük, milyen konkrét lépéseket tesznek az innováció ösztönzésére a HUN-REN hálózat kutatóit segítve. Jakab Roland kifejtette: „Az egyik lépés, hogy a HUN-REN-en belül technológiatranszfer-céget alapítottunk HUNRENTECH néven, hogy aki egy ötlettel érkezik, legyen hová fordulnia további lépésekért. A nemzetközi térben jellemző modern eszköztárat használva megtanulja, hogyan viheti át az ötletét szabadalomba, licencbe, spin-off cégbe, hogyan kell vállalkozást alapítani, elindítani az innovációs folyamatot.”
Gulyás Balázs hozzátette: „Megalapítjuk a HUN-REN-t szolgáló kockázatitőke-alapot, amely támogatást nyújt a kutatóknak. Emellett olyan képzési rendszert alakítunk ki, amely megtanítja őket projektet vezetni, céget alapítani, innoválni, szabadalmaztatni, sikeres nemzetközi pályázatokat írni.”
A vezetők bejelentették:
A hasznosításból befolyó első 150 ezer euró a kutatót illeti meg, amely európai összehasonlításban is egyedülállóan ösztönző.
„A bevétel első jelentős része a kutatóé, hogy érezze: mi feltételeket biztosítunk, a közeget, a kutatási infrastruktúrát, de a bevétel első része az övé marad” – mondta Jakab Roland.
Gulyás Balázs példaként említette korábbi szingapúri egyetemét, ahol a kutatók évente 8-9 százaléka ad be szabadalmat. „Nemrég jártunk Kínában, Hongkongban, Szingapúrban, ahol stratégiai együttműködési megállapodásokat alakítottunk ki. Vannak egyetemek, amelyek több ezres szabadalmi portfóliót visznek: csak az én szingapúri egyetemem, az NTU 4600-as szabadalmi portfólióval rendelkezik. És láttunk olyan Hong Kong-i egyetemet, amely egy év alatt 440 céget hozott létre.”
A HUN-REN jelenlegi szabadalmi portfóliója mindössze 140 körüli.
Elfogadhatatlanul alacsony szám, tekintve, hogy 3400 kutatónk van
– jegyezte meg az elnök. A cél-, küldetés- intézmény- és finanszírozási rendszerében megújult, és a 15 nemzeti kutatási intézményt összefogó HUN-REN hálózat 2025. december 15-én megkötött közfeladat-finanszírozási szerződése a teljes hálózatnak 2031-ben már 138 új szabadalmi és növényfajta-oltalmi bejelentést ír elő (összehasonlítva: ez a szám 2024-ben 46 volt), ami Gulyás Balázs szerint teljesíthető, ha sikerül megváltoztatni a szemléletet. Jakab Roland szerint „ha csak tíz százaléka a kutatóknak érdeklődik az innováció iránt, az máris 340 potenciális céget jelent”.
Amerikában nem számít ritkaságnak, hogy kutatókból, egyetemi oktatókból sikeres cégvezetők és dollármilliárdos vállalkozók váljanak az innovációs ökoszisztémában. A HUN-REN vezetői szerint ennek Magyarországon is természetessé kell válnia. „Erre minden lehetőség adott lesz” – állítják.
A mesterséges intelligencia forradalma Magyarországon
A mesterséges intelligencia (MI) szerepéről szólva az elnök elmondta: „a technológia elképesztő hatást gyakorol a tudományra. A tudomány mérések sorozatán alapszik, és a hatalmas adattömegek közötti összefüggések megtalálásában az MI fantasztikus eszközt ad a kutatók kezébe.”
Jakab Roland bejelentette: 2026-ban megalapítják Magyarország első mesterségesintelligencia-kutatóintézetét. Épül az új szuperszámítógép, a Levente is.
„Olyan intelligens kutatási platformot (Agentic Discovery Platform) építünk, amelyben minden kutatási terület – a biológia, a kémia, a fizika és így tovább – számára előre elkészített szoftvermodulok és specializált kis modellek állnak rendelkezésre. Ezek rugalmasan összekapcsolhatók, így a kutatók teljes kísérleti és tervezési folyamatokat tudnak automatizált módon felépíteni és szimulálni” – magyarázta.
Az elnök az AlphaFold példáját hozta: „Amíg nem jelent meg az AlphaFold, összesen nagyjából 170 000, kísérletileg meghatározott fehérjestruktúrát ismertünk. Az AlphaFold segítségével azonban rövid idő alatt több száz millió fehérjestruktúra számítható nagy pontossággal. Ez a dimenzióváltás mutatja meg igazán az MI erejét.”
A vezérigazgató kiemelte, hogy januárban egy kétnapos hackathont szerveznek, amely az AI-first science módszertan gyakorlati bemutatását és továbbfejlesztését célozza. A rendezvény középpontjában az a kérdés áll, hogyan lehet a kutatás folyamatát részben vagy teljes egészében automatizálni. Hogyan hozható létre egy olyan virtuális kutatóközösség, ahol a kutató meghatározza a célt, az MI-ügynökök pedig megszervezik a munkát, részekre bontják a feladatot, és egymást iteratívan inspirálva jutnak el a megoldásig – vázolta a jövőképet.
Itt a nagy lehetőség a magyar kutatóknak, felnőttek a feladathoz?
A szuperszámítógépek és adatközpontok sokat vitatott környezeti hatásairól is kérdeztük a vezetőket. Gulyás Balázs elmondta:
Japán leadta a Nemzeti MI-programját: tíz új atomerőművet kellene építeni a jelenlegi rendszerek mellé, mert óriási a felvázolt MI-program energiaigénye.
Itt azonban lehetőséget is lát a magyar kutatók számára. „A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben világszínvonalú matematikusok dolgoznak, akik képesek lehetnek olyan új algoritmusokat és matematikai módszereket kidolgozni, amelyek jelentősen javítják a mesterséges intelligencia energiahatékonyságát.
„Ez egy valódi esély arra, hogy Magyarország élen járjon egy közelgő paradigmaváltásban.”
„Köztudott, hogyan csökkent drámaian az elmúlt két évben egy nagy nyelvi modell – például a ChatGPT – egyetlen lekérdezésének számítási költsége és energiaigénye. Ma már a korábbinak csak töredéke szükséges ugyanahhoz a művelethez, miközben a modellek számítási kapacitása nagyságrendekkel nőtt. Ez jól szemlélteti a technológia fejlődésének ütemét. Mindezt nagyon konkrét matematikai és mérnöki optimalizációs módszerek teszik lehetővé” – tette hozzá Jakab Roland.
A HUN-REN finanszírozását megduplázták
A HUN-REN megújulásáról a vezetők elmondták, célja, hogy a kutatóknak minden szempontból jobb feltételeket ajánljanak: körülményekben, infrastruktúrában, lehetőségekben. A HUN-REN-t önálló, független, sajátos jogállású szervezetté alakította az Országgyűlés a 2024 decemberében elfogadott törvénnyel, amelyben a kutatásokat végző kutatási intézményeknek is van – a hálózaton belül – önállósága.
Azt javasoltuk, hogy szülessen önálló törvény, amely sajátos jogállású jogi személyként határozza meg a hálózatot, hasonlóan a Magyar Tudományos Akadémiához, a Magyar Művészeti Akadémiához vagy a Versenyhivatalhoz
– magyarázta Gulyás Balázs – „azért, hogy a kutatási intézményrendszer hosszú távon is a saját maga ura lehessen, és a kormányzati ciklusoktól vagy a gazdasági helyzet hullámzásától függetlenül stabilitás jellemezhesse működésünket.”
Az Országgyűlés a HUN-REN finanszírozásának stabilitását is megteremtette. Ez alapján a kutatáshoz, az innovációhoz és egyéb kapcsolódó közfeladataik forrásbiztosítása érdekében a HUN-REN és a kormány 25 éves keretmegállapodást és hatéves finanszírozási szerződést köt, amiből az első huszonöt éves és az első hatéves megállapodásokat december legelején aláírták.
A HUN-REN hálózat költségvetése 2024-hez képest 2027-re megduplázódik. 2031-ig összesen 523 milliárd forint áll rendelkezésre ebben a hatéves ciklusban.
„Ez jelzi, hogy a kormányzat felismerte az összefüggést az ország fejlettsége és a tudománypolitika színvonala között”
– véli az elnök. A finanszírozás egyharmada továbbra is „felfedező kutatásokat” támogat, míg kétharmadát a Neumann János Programban meghatározott területeken lévő kutatásokra – egészséges élet, digitális átmenet, víz-, energia- és környezetbiztonság, biztonság és védelem – kell fordítani. „De ezen belül nincsenek szigorú megkötések. Sokan gondolták, hogy irányított lesz, korlátozzuk a kutatási szabadságot – szó sincs róla. Ezek az ország szempontjából kiemelt prioritások, azok a területek, ahol a tudomány és a gazdaság találkozása Magyarország jövőjét formálja” – tette hozzá Jakab Roland.
Üzenet a bölcsészeknek
Felvetettük, hogy a bölcsészek és társadalomtudósok jogosan aggódhatnak, nem tudnak rákapcsolódni az új tudományos irányokra. Az elnök gyorsan cáfolt:
Minden kutatási területnek van humán és társadalomtudományi vonzata. Nincs kivétel. A bölcsészeknek és a társadalomtudósoknak nagyon is helye van a kutatási ökoszisztémában!
Jakab Roland konkrét példákat sorolt: egy új gyógyszer fejlesztésénél nemcsak a biológiai hatásmechanizmus számít, hanem a társadalmi elfogadottság, az etikai és a szabályozási keretek, illetve az egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatás is.
Ugyanígy: egy új technológia bevezetésekor szükség van etikai, jogi és adatvédelmi elemzésekre; az orvostechnikai eszközöknél a felhasználói élmény és a betegek bizalma kulcstényező; gazdasági innovációknál pedig a piac, a fogyasztói viselkedés és a társadalmi hatások feltérképezése elengedhetetlen.
A kutatás eredményeinek hasznosulásához minden esetben bekapcsolódnak a humán és társadalomtudományok – a sikeres innováció ezek metszéspontjában valósul meg.
Gulyás Balázs a gráfelméletet hozta példaként, amely egy absztrakt matematikai terület, mégis mindenhol jelen van. „Erdős és Rényi 1959-es cikke alapján negyven évvel később, 1999-ben Barabási Albert László és munkatársai megalkották a hálózatelméletet. Az pedig mindenre alkalmazható – a nyelvtől a társadalomtudományokon át a bölcsészet legkülönbözőbb területeiig. Hálózatelmélet nélkül ma már alig lehet moccanni.”
A fizetésekről és a kritikákról
Feltettük azt a számukra kellemetlen kérdést is, amely a HVG oldalán jelent meg, és a fizetésükkel kapcsolatos kritikákra vonatkozott: mi indokolja a sajtóban megjelent információk alapján a tízmillió forint körüli fizetésüket? Az elnök rögtön cáfolta a sajtóban felbukkant számokat.
„Végtelenül eltúlzott, hamis szám kering a sajtóban a felsővezetői bérekről. Nem tudjuk, ki és honnan vette, miért dobta be, de teljesen valótlan.”
„A mindenkori vezetők fizetése szabályozott, és nem nagyobb, mint akár hasonló nagyságú, az állami szférában működő szervezet vezetőjének fizetése, különösen, ha megnézzük ennek a feladatnak a jellegét, a versenyképességét, helyét a tudomány, az innováció, a multinacionális vállalatok és nagy szervezetek metszéspontjában. Amit állítanak, az valótlan.
Ráadásul amikor Csák János miniszter úr hazahívott, akkor sem, és azóta sem szóltam bele semmilyen módon a fizetésem ügyébe, ezt mindig a munkáltatóm – a HUN-REN Irányítótestülete – határozta meg
– reagált Gulyás Balázs. Nemzetközi összehasonlításban az elnök elmondta: „Ez a szingapúri volt fizetésem töredéke. Amikor egy arab országba hívtak orvoskari dékánnak, a mostani fizetésem négyszeresét ajánlották.”
A vezérigazgató megerősítette: „Az elnök fizetését – akinek összetett feladatai vannak a tudomány, ipar, üzleti, innovációs területek kereszteződésében sok kivételesen fontos kompetenciával – korábban is, most is a szervezet Irányító Testülete egyhangúlag állapította meg, amiben az elnök nem szavazott. Hét felelős ember, többségében kutatók. Most őket is támadják, de ez rosszindulat. Ennek a pozíciónak értéke van.”
Jakab Roland hozzátette: „Az én fizetésem is ehhez igazodik. Amint a magas teljesítményű kutatóknak is jár a világszínvonalú bérezés – amelyet a HUN-REN vezetése minden lehetőségével biztosítani fog nekik a jövőben. Ez a folyamat indult meg az idén a 30 százalékos átlagbér-növekedést hozó bérrendezéssel.”
Azt a sejtetést határozottan elutasítják, hogy a pénz motiválná őket. Különben is, máshol ennek a többszörösét keresnék.
Az elnök valós havi fizetésére is rákérdeztünk, aki elmondta, hogy a HUN-REN mindenkori elnökére az éves átlagbér tízszerese lett meghatározva. Megjegyezzük, hogy van olyan állami szerv, ahol a vezetőre ennél magasabb szorzó van.
Miért vállalták el a HUN-REN vezetését, ha máshol többet keresnének?
Az elnök részletesen beszélt arról, miért mondott igent a felkérésre. „A számomra is meghatározó irányt jelentő keresztény kultúrában és a világ más nagy kultúráiban is – legyen az a hinduizmus, buddhizmus vagy a konfucianizmus – alapelv a visszaadás, a »giving back«. Úgy gondoltam, itt az ideje, hogy visszaadjak a szülőhazámnak. Ez számomra nagyon fontos.”
Jakab Roland hozzátette: „Számomra Gulyás Balázs az egyik leghitelesebb és legtiszteletreméltóbb magyar tudós. Ő a World Science Forum életre hívója, olyan nemzetközi hálózattal rendelkezik, amelyhez világszerte csak kevesen mérhetők: Nobel-díjasok egész sorával, a gazdasági és innovációs szféra legmeghatározóbb vezetőivel, valamint állam- és kormányfőkkel áll közvetlen szakmai kapcsolatban. Az ő hívó szavának nem lehetett ellenállni, megtiszteltetés, hogy vele dolgozhatok.
Egész életemben a versenyszférában dolgoztam, komoly versenyben, nemzetközi cégnél mérettettem meg, és úgy éreztem, azt a tapasztalatot, amelyet több mint húsz év alatt szereztem, az ország javára kell fordítanom.”
A vezérigazgató korábban is aktív volt ezen a téren: „Számos kezdeményezést indítottam, mint a Mesterséges Intelligencia Koalíció vagy az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség. Most, hogy egy ilyen hiteles személytől érkezett ez a felkérés, úgy éreztem, ezt a kutatóhálózatot tényleg olyan naggyá lehet tenni, ami valódi hatást válthat ki a gazdaságban, a társadalomban, az életünkben.”
Elég volt, eddig tűrtek, jönnek a jogi lépések
Arra is kértük őket, hogy reagáljanak a HVG-n megjelent többi állításra is, például amely szerint érvényes szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) nélkül működnek.
A vezérigazgató ezt határozottan cáfolta és rágalmazásnak minősítette.
Komolyan azt hiszik, hogy nincs jogfolytonosság, nem működik egy szervezet, nincs SZMSZ-e egy ötezer fős szervezetnek, benne kutatási intézményeknek, és a vezetők ezt hagyják? Ha valaki ezt meri állítani, és azt nem ellenőrzi – majd ezzel van tele a sajtó –, az rendkívül etikátlan, rendkívül rosszindulatú, csupán hangulatkeltést céloz, rosszhírkeltő, és már-már rágalmazás
– fogalmazott Jakab Roland. A szervezetben minden jogszerű működési feltétel adott, közben pedig jól haladnak azok a szervezettel, működéssel kapcsolatos építkezések, változások előkészítései, amelyek a hálózatba tartozó 15 kutatási intézmény kutatási és működési eredményességét szolgálják.
A vezetők szerint minden ezzel ellenkező állítás tényszerűen cáfolható, és jogi lépéseket tesznek a hamis vádak miatt.
Kiemelték azt is, hogy a küldetés, amit a HUN-REN a róla szóló törvényben kapott, kivételes lehetőség. Ehhez a kultúraváltás mellett a megfontolt előrehaladás is nagyon fontos. Ez szolgálja a hatás mihamarabbi elérése mellett a stabilitást, eredményességet, jobb feltételeket.
Az elnök leszögezte: mind az újságírói, mind a kutatói hivatás alapállása a tényekkel, a hiteles adatokkal való foglalkozás, az igazság kiderítése. Hozzátette, hogy azok, akik nem a tényekre, hanem a felületességre, hamis vagy kitalált adatokra és pletykákra építenek, nem alkalmasak sem kutatásra, sem újságírásra.
Arra a kérdésre, hogy mi áll a HUN-REN-nel szembeni támadások mögött, az elnök a klasszikus latin kérdéssel válaszolt: „cui prodest, azaz kinek áll érdekében?”
Gulyás Balázs szerint vannak olyan ellenérdekeltek, akik nem szeretnék, ha Magyarország nemzetközileg is versenyképes tudományos életet, kutatást és innovációt építene.
Ezek az erők szerinte vissza akarják vetni a jelenlegi fejlődést abba a világba, amikor a pénz csak úgy járt, az eredmény nem volt lényeges, sokan semmit sem csináltak, csak beépültek egy olyan rendszerbe, amely magát kutatói világnak nevezte.
Az elnök keményen fogalmazott azokkal kapcsolatban, akiket legutóbb idézett a sajtó, amikor a kritikák napirendre kerültek. Ezek közül szerinte többen úgy pózolnak, mintha egy nagy kutatói közösséget képviselnének, ám erről szó sincs. A sajtóhírekből nem nehéz rájönni, hogy az Akadémiai Dolgozók Fórumára gondol.
Megnéztük, kik vannak az elnökségben. A hattagú vezetőség átlagos tudományos teljesítménye bizony nagyon-nagyon szerény – és ez a tudományos élettel kapcsolatos megnyilvánulásokban is nagyobb szerénységet követelne meg az elnökség tagjaitól
– fogalmazott Gulyás Balázs és a Dunning–Krüger-hatást idézte. „Minél kevesebbet tudsz, annál többet képzelsz el magadról, annál többet okoskodsz és szólsz bele dolgokba. Viszont aki sokat tud, az általában alulértékeli magát, mert látja, mennyi mindent nem tud még, és mennyi hiányossága van a tudásának. Klasszikus szabály, ebben az esetben pedig ki van maxolva.”
A kritikusok motivációjáról így vélekedett: „sokaknak fáj, hogy az új működési modellben a teljesítményt már nem lehet megkerülni, az majd magasabb kutatói béreket hoz, jobb körülményeket, nemzetközi standardokat céloz minden lehetséges szempontból.
Tipikusan azok a leghangosabbak, akik a legjobban félnek attól, hogy hátrányosan érinti őket a tudományos teljesítményre, eredményekre és hatásra épülő értékelés.
Ugyanakkor az új keretrendszernek sok támogatója van a fiatal, agilis kutatók, és az eddig is kiváló eredményt elérő tapasztaltak körében. Ők látják az új rendszer lehetőségeit és az általa nyújtott biztos és prosperáló jövőt. A HUN-REN új Irányító Testülete, Felügyelőbizottsága és vezetése pedig ezért dolgozik, ezért tesz meg mindent.”
Új lendület egy fontos küldetésrendszer mellett
Jakab Roland elmondta: érzékelhető, hogy külföldről is keresik őket neves kutatók. „Komoly külhoni kutatók kerestek meg, hogy érdekli őket: ha tisztulnak a viszonyok, átlátható és teljesítményalapú lesz a finanszírozás, szívesen jönnének.”
Mit látnak Magyarországban? Egyrészt komoly tudományos múltat, másrészt biztonságot, lehetőségeket. Érzik, hogy itt valami beindul
– tette hozzá az elnök. A vezérigazgató kiemelte: az Európai Tudományos Akadémia, az Academia Europaea következő közgyűlését a HUN-REN szervezésében tartják jövő októberben Budapesten, a Bálna Rendezvényközpontban.
A HUN-REN új székházát immár minden lehetőségével használják, és hamarosan megnyitják az Infoparkban lévő bázisukat.
„Közel leszünk ahhoz, ahol az innováció történik. Ott vannak a technológiai nagyvállalatok, az ELTE, a BME, a HUN-REN TTK, az Európai Unió Innovációs és Technológiai Intézete az EIT, számos nagy cég, mint a MOL vagy az Ericsson központja – minden szempontból bizonyítani fogjuk, hogy újat akarunk létrehozni és változást elérni” – mondta Jakab Roland.
A cél: európai vezető kutatóhálózat
Megkérdeztük, mit szeretnének elérni 2030-ra. A vezérigazgató két konkrét célt fogalmazott meg:
Legyenek kiváló és komoly hatást jelentő kutatások összekapcsolva a társadalmi és gazdasági előnyökkel, legyen akár HUN-REN-ből kinőtt Nobel-díjas és unikorniscég is.
„Ha sikerül megnyerni a kutatók többségét, és a szemléletváltás meghozza, hogy a tudománynak legyen társadalmi és gazdasági haszna, akkor már boldog lennék.”
„A HUN-REN legyen a világ hasonlóan működő kutatóhálózatainak élbolyában, ennek megfelelő mértékű szabadalommal, egy ligában olyanokkal, mint a német Max-Planck Intézetek, a francia CNRS, a svájci ETH Domain, a katalán ICREA, a japán RIKEN vagy a szingapúri ASTAR” – mondta az elnök.
A vezetők végső célként azt jelölték meg, hogy a HUN-REN Európa vezető kutatási hálózatává váljon.
A befektetett tőkéből a legnagyobb tudományos hozamot produkáló hálózat képe lebeg előttünk.
„Egyszerűen fogalmazva: amit az ország kutatásba és tudásba fektet, annak a nap végére sokszoros értékként kell visszatérnie – publikációk, szabadalmak, technológiai áttörések és társadalmi haszon formájában. És ez legyen érzékelhető, látható Magyarország-, Európa- és világszerte” – fogalmazott Jakab Roland.
A miniszterelnök üzenete
Az interjú végén az elnök elmondta: a washingtoni úton a miniszterelnök személyesen is megerősítette a kormány elkötelezettségét.
„Az út során a miniszterelnök számos interjút adott a jelenlétemben. Amikor egyikük a kormány által adott ígéretek teljesülésére kérdezett rá, a miniszterelnök azt mondta: »amit mi megígérünk, azt teljesítjük. Itt van a magyar tudomány ügye. Megígértük, ha elkezdik rendbe tenni a szervezetet, és tiszta, átlátható keretek között kezd működni, biztosítjuk a többlet finanszírozást«. – És ekkor rám nézett és azt mondta: Megígértük, megcsinálták, megadjuk” – idézte fel Gulyás Balázs.
„Ez erős üzenet volt, és reményt ad, hogy a befektetett erőforrások végre valódi hatást hoznak, amely az országot, annak gazdaságát, biztonságát, értékét erősíti” – zárta gondolatait az elnök. Rádi Balázs