2026. július 6. - A vállalkozások a bezárástól tartanak
A fakitermelési moratórium jelentősen visszavetheti a hazai alapanyagellátást. A fűrészüzemek szerint már a készletek felének kiesése termeléscsökkenést, létszámleépítést és exportpiaci veszteséget okozhat.
Erdészet
Komoly aggodalmat váltott ki a hazai faiparban a szeptember végéig elrendelt fakitermelési moratórium. A fűrészipari vállalkozások körében végzett felmérés szerint már az alapanyag-kínálat 50 százalékos visszaesése is termeléscsökkenést, létszámleépítést és piacvesztést okozhatna, teljes alapanyaghiány esetén pedig több üzem akár a bezárást is kénytelen lenne fontolóra venni. A szakma ugyanakkor hangsúlyozza: a természetvédelem és a faipar érdekei nem feltétlenül állnak egymással szemben.
A természetvédelmi és Natura 2000 rendeltetésű, magas természetességi állapotú állami erdőkre elrendelt, 2026. szeptember 30-ig érvényes fakitermelési moratórium új helyzetet teremtett a hazai erdőgazdálkodásban és a faiparban egyaránt. A kormányzati döntés célja a természetvédelmi és klímavédelmi szempontok megerősítése, valamint az érintett erdők hosszú távú kezelési rendszerének felülvizsgálata, ugyanakkor a bejelentés komoly bizonytalanságot okozott az elsődleges fafeldolgozó ágazat szereplői körében.
Erdészet
A várható hatások felmérésére a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség vizsgálta meg, milyen következményekkel járna a hazai fűrészipari vállalkozások számára az alapanyag-kínálat jelentős csökkenése vagy akár teljes megszűnése. Az eredmények azt mutatják: a szektor jelentős része rendkívül szűk mozgástérrel működik, így már kisebb ellátási zavarok is komoly gazdasági következményekkel járhatnak.
Már a feleződő alapanyagellátás is súlyos problémákat okozhat
A felmérésben részt vevő vállalkozások többsége szerint a megszokott alapanyagmennyiség felének kiesése sem lenne kezelhető egyszerű termelési korrekciókkal. A cégek leggyakrabban a termelés visszaesését, a munkaerő leépítését, a jelentős beruházások kihasználatlanná válását, valamint a vevői kapcsolatok és exportpiacok elvesztését említették lehetséges következményként.
Több vállalkozás rámutatott arra is, hogy az elmúlt években jelentős technológiai fejlesztéseket hajtott végre, amelyek megtérülése a folyamatos alapanyagellátásra épül. Ezeknél az üzemeknél a kapacitások részleges kihasználása már önmagában veszteséges működést eredményezhet.
A válaszokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a faipari szereplők számára nem csupán a rövid távú termelési nehézségek jelentenek veszélyt, hanem a hosszabb távú versenyképesség romlása is.
