2026. augusztus 2. - A rendkívüli vízhiány és a magas hőmérséklet együttes terhelését már az erdők is egyre nehezebben viselik.
Egyre több helyen veszítik el a létért folytatott küzdelmet hazánk fái. A hőséggel szembeni túlélési stratégiáik ugyanis nem működnek megfelelően víz hiányában, az egyre fokozódó aszályos időszakban így már az ország több pontján ritkulni kezdtek az erdőállományok.
Koncz Pézer ökológus szerint a fák intenzív párologtatással hűtik magukat, ha elegendő víz áll rendelkezésükre, erre azonban a most tapasztalható rendkívüli szárazság miatt a legtöbb helyen nincs lehetőségük. Amint a Másfélfok.hu-n megjelent cikkében írja, Magyarország számos helyszínén jól láthatók a fákra gyakorolt hőstressz tünetei, a koronaszáradás, idő előtti lombhullás, az ágak elszáradása. Ráadásul az aszály sújtotta fákat kártevők is könnyebben támadják meg, például a kőrisrontó karcsúdíszbogár, amely idén nyáron jelent meg Magyarországon.
A szakértő azonban úgy látja, az erdők kiszáradása mérsékelhető lehetne megfelelő erdőgazdálkodási lépésekkel. Ezek közé tartozik például a folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő-gazdálkodás, valamint a fakitermelés mérséklése.
Fontos intézkedésnek tartja a nem használt erdészeti utak megszüntetését is, amelyek kivezetik a vizet az erdőkből, valamit a nagyvadállomány 20–70 szátalékos csökkentését. Az elmúlt években ugyanis jelentősen megszaporodtak a nagyvadak Magyarországon, ami akadályozza a természetes felújulást, elszegényíti a fafajösszetételt, megritkítja a cserje-, gyep- és mohaszintet, csökkenti a talaj árnyékolását és a víz beszivárgását, így rontja az erdők vízmegtartó képességét.
A fafajösszetétel is jelentősen befolyásolja az erdők vízháztartását. Ezért indokolt a termőhelyhez kevésbé alkalmazkodó fenyvesek és akácosok fokozatos átalakítása őshonos, elegyes lombos erdőkké. Ezek jobban visszatartják a csapadékot, kedvezőbb mikroklímát teremtenek, csökkentik a tűzveszélyt, és hosszú távon stabilabb vízháztartást biztosítanak. A Mecsektől a Pilisig ma már 15–22 őshonos fafajjal dolgoznak az erdészek a mesterséges felújítások során, miközben a természetes újulatot is támogatják.
Ugyanakkor vannak olyan területek – például a Kiskunság egyes részei –, ahol a klímaváltozás miatt a zárt erdők fenntartása már nem reális. Itt a nyílt erdőssztyepp (erdő-gyep mozaik) vagy a gyepvegetáció megőrzése és helyreállítása jelentheti a hosszú távon fenntartható megoldást. Stéger Dávid