2026. augusztus 26. - A Kormány a 1265/2026. (VIII. 25.) Korm. határozattal elfogadta a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet, melynek elfogadása a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében rendelkezésre álló uniós források lehívhatóságához volt szükséges.
Az intézkedési terv helyzetképe szerint a hazai vízgazdálkodás jelenlegi rendszere még nem adaptálódott megfelelően az éghajlatváltozás hatásaihoz. A 2021 óta halmozódó csapadékhiány 2026. július 31-re országos átlagban elérte az 554 millimétert, az Alföld és a Tisza egyes vízgyűjtőiben pedig a 900 millimétert is meghaladta. A felszín alatti vizek szintjei bizonyos területeken több méterrel is csökkentek. A dokumentum szerint nagyobb árvizek idején az Alföldön 2-4 milliárd köbméter víz visszatartására is lehetőség nyílhatna.
A tervben egy vízgazdálkodási hierarchia is meghatározásra került. Prioritást élveznek a természetalapú megoldások és a természetes vízmegtartási módszerek, beleértve a csapadék és a folyókban jelentkező időszakos víztöbblet helyben tartását is. Amennyiben ezek az adott területen nem alkalmazhatóak, úgy hibrid vagy mesterséges beavatkozások is megvalósíthatók, de ezeken belül is az ökológiai célokkal összehangolt megoldások élveznek elsőbbséget. A vízgyűjtők közötti vízátvezetés, továbbá a felszín alatti vízkészletek igénybevétele csak végső megoldásként, az ökológiai hatások folyamatos ellenőrzése mellett jelenhetnek meg.
A táji vízmegtartásban a mezőgazdasági területek is kiemelt szerepet kapnak. A természetes mélyedések, az egykori folyómedrek, a belvízjárta területek és a holtágak is alkalmasak lehetnek az időszakos vízborításra. A terv az agrártámogatási rendszer és a földhasználati szabályozás olyan átalakítását irányozza elő, amely gazdaságilag is érdekeltté teszi a termelőket a földeken történő vízmegtartásban. Fokozott szerepet kap a felszín alatti térrész víztározó képességének javítása. A felszín alatti vízkészletek utánpótlásának javítása érdekében pedig a célzott felszín alatti vízpótlási megoldások – Managed Aquifer Recharge, MAR – tesztelése és alkalmazása is megjelenik az intézkedések között.
Az Intézkedési Terv a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés megerősítését is előírja. A negyedik Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet (VGT4) össze kell hangolni a harmadik Árvízkockázat-kezelési Tervvel (ÁKK3), valamint az újonnan elkészítendő aszálykezelési tervekkel. A megalapozott vízmérlegekhez szükség van az engedélyezett és tényleges vízkivételek pontos felmérésére, továbbá a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotát, illetve a vízmegtartási beavatkozások hatásait követő monitoring- és értékelési rendszerek fejlesztésére.
Az intézkedések kiterjednek a víziközmű-ágazat közel 25 százalékos átlagos vízveszteségének csökkentésére, a tisztított vizek mezőgazdasági használatának ösztönzésére, a víztakarékos öntözés fejlesztésére és a fenntartható települési csapadékvíz-gazdálkodás előmozdítására. A dokumentum célzott képzési programokat is előirányoz a vízügyi, mezőgazdasági és önkormányzati szereplők számára. A gazdálkodók képzésében és a vízmegtartási ismeretek átadásában a terv külön nevesíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával történő együttműködést.
A határozatban konkrét végrehajtási határidők is szerepelnek. A vízhasználatok szabályozására és a szükséges jogszabály-módosítások előkészítésére vonatkozó feladatok egy részét már 2026. október 31-ig el kell végezni. A pénzügyi forrásigényeket 2027. február 28-ig kell meghatározni, a vízgyűjtő-gazdálkodási, árvízkockázat-kezelési és aszálykezelési tervek összehangolásának határideje pedig 2027. december 31. A végrehajtással kapcsolatban 2028. január 31-ig kell jelentést készíteni a Kormány részére. A terv önmagában nem rendel konkrét támogatási összegeket a különféle intézkedésekhez, de előírja a KEHOP Plusz keretében tervezett vízügyi projektek felülvizsgálatát, továbbá a szükséges hazai és uniós forrásigények meghatározását.