2026. szeptember 1. - A napraforgó-betakarítás sok helyen már megkezdődött, a kukoricáé is közeleg.
Az idei év a hazai vadállomány számára is rendkívül nehéz volt: a tartós szárazság, az aszályos, kánikulai időszakok komoly próbatételt jelentettek a vadgazdálkodóknak és magának a vadnak egyaránt, ami a szokásosnál is nagyobb odafigyelést, együttműködést kíván mind a vadászatra jogosultaktól, mind a mező- és erdőgazdálkodóktól. Éppen ezért fontos, hogy vitás helyzet esetén is korrekt, kiszámítható és mindkét fél számára tisztességes elszámolás történjen – ehhez nélkülözhetetlen, hogy a felek ismerjék és pontosan betartsák a vonatkozó eljárási szabályokat.
Ezzel párhuzamosan azonban fut ki az idő azok alól a gazdálkodók alól is, akiknek a táblán ténylegesen vadkár keletkezett: a learatott állományon utólag már nem lehet bizonyítani sem a kár tényét, sem annak mértékét. Az alábbiakban ezért röviden, emlékeztető jelleggel áttekintjük, mit ír elő a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) a kárigény érvényesítésének menetéről – különös tekintettel a jegyzői eljárásra.
1. A bejelentés és az egyezségi kísérlet határideje
A kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított 5 napon belül írásban kell közölni az igényt a kárért felelős személlyel (a vadászatra jogosulttal, jellemzően a vadásztársasággal) – Vtv. 81. § (1) bek.
Ha ezen a közléstől számított további 5 napon belül nem születik egyezség a kártérítésről és annak mértékéről, a károsult 5 napon belül a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől kérheti a kárfelmérési eljárás lefolytatását – írásban vagy szóban is (Vtv. 81. § (2) bek.).
A határidők elmulasztása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) szerinti igazolási kérelemnek van helye – de erre nem érdemes építeni, a határidőket célszerű pontosan tartani.
2. A jegyzői eljárás és a szakértői kárfelmérés menete
A jegyzőhöz benyújtott kérelem nyomán az eljárás a következőképpen zajlik:
Szakértő kirendelése: a kár megállapítását a miniszter által meghatározott képesítésű kárszakértő végezheti, akit a jegyzőnek 3 munkanapon belül ki kell rendelnie (Vtv. 81. § (3) bek.).
A kárfelmérés lefolytatása: a szakértőnek a kirendeléstől számított 5 napon belül kell elvégeznie a helyszíni felmérést, az egységes vadkárfelmérési útmutatóban rögzített eljárásrend szerint (Vtv. 81. § (4) bek.). A kárfelmérést késedelmes bejelentés esetén is le kell folytatni, de a bizonytalanná váló körülményeket a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
Jegyzőkönyv és egyezségi kísérlet: a szakértő a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul köteles átadni a jegyzőnek, aki ez alapján megkísérli létrehozni a felek közötti egyezséget (Vtv. 81. § (5) bek.). Ha az igazságügyi szakértő jár el, a felmérés időpontjáról legalább 5 nappal korábban, igazolható módon értesítenie kell a vadászatra jogosultat (Vtv. 81. § (10) bek.).
3. Ha valaki nem ért egyet a szakértői kárfelméréssel
Ez a gyakorlatban leggyakrabban vitatott pont, ezért érdemes külön kiemelni:
A vadászatra jogosult (és értelemszerűen a károsult földhasználó is) a helyszínen, a kárfelmérési jegyzőkönyvbe észrevételt tehet a kár tényével, mértékével vagy a felméréssel kapcsolatban (Vtv. 81. § (10) bek.).
Ha az egyezség emiatt – vagy más okból – meghiúsul, bármelyik fél 3 munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését, a felmerülő költségek előlegezése mellett (Vtv. 81. § (4a) bek.).
Ez a legfontosabb gyakorlati szabály betakarítás előtt: ilyen esetben a kárral érintett földterületen lévő terményt csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után szabad betakarítani. Aki ezt figyelmen kívül hagyja és learatja az állományt, jelentősen gyengíti (vagy ellehetetleníti) a saját bizonyítási helyzetét egy esetleges jogvitában.
Gyakorlati tanács: az újabb szakértő kirendelése is elhúzódhat (ismét 3 nap a kirendelésre, majd 5 nap a felmérésre, plusz a jegyzőkönyv „haladéktalan” átadása), így ha vitás a kárfelmérés, célszerű minél előbb, írásban, tértivevényes formában jelezni az észrevételt és az új szakértő iránti igényt, hogy az eljárás minden szakasza igazolható legyen.
4. Ha nincs egyezség: a jogvesztő határidő
Ha a felek között nem jön létre egyezség, vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző megszünteti az eljárást (Vtv. 81. § (7) bek.).
A károsult ezt követően az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított 30 napon belül fordulhat keresettel a bírósághoz kára megtérítése iránt. Ez jogvesztő határidő – elmulasztása esetén a Ptk. általános, 5 éves elévülési szabálya, vagy a vad által okozott károkra vonatkozó 3 éves elévülési szabály nem alkalmazható helyette (Vtv. 81. § (8) bek.).
5. Amire idén különösen érdemes figyelni
Fontos gyakorlati körülmény, hogy az agrárágazati szakértőkre vonatkozó jogszabályt 2025. december 24-én hatályon kívül helyezték, így jelenleg nincs hatályos ágazati szakértői névjegyzék a mezőgazdasági vadkárok területén. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jegyzők jellemzően igazságügyi szakértőt tudnak csak kirendelni, vagy a korábbi listákból tudnak ágazati szakértőt választani. Többek között az 5 napos, igazolható (tértivevényes) értesítési kötelezettség miatt hosszabb átfutási ideje lehet az eljárásnak. Erre a betakarítás időzítésének tervezésekor mindenképp számítani kell.
Összefoglalva
Kárészlelés ? 5 nap a vadászatra jogosult felé történő bejelentésre.
Nincs egyezség ? további 5 nap a jegyzőhöz fordulásra.
Jegyző ? 3 munkanap a szakértő kirendelésére.
Szakértő ? 5 nap a helyszíni felmérésre.
Vitás kárfelmérés esetén: helyben tehető észrevétel, majd 3 munkanapon belül kérhető új szakértő – eddig az érintett táblát nem szabad learatni.
Egyezség hiányában: 30 napos, jogvesztő határidő a bírósági igényérvényesítésre.
Köszönet a felelős gondoskodásért!
Végezetül szeretnénk köszönetet mondani mindazon vadászatra jogosultaknak, valamint felelősségteljes mező- és erdőgazdálkodóknak, akik ebben a rendkívüli megpróbáltatásokkal teli évben is példaértékű magatartást tanúsítottak, és folyamatosan gondoskodtak, gondoskodnak a vadállomány itatásáról. Az önzetlen helytállás – legyen szó itatók kihelyezéséről, azok rendszeres feltöltéséről vagy a szárazságban különösen kiszolgáltatott vadállomány megsegítéséről – nem magától értetődő, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vadgazdálkodás és a növénytermesztés érdekei ilyen nehéz körülmények között is egyensúlyban maradhassanak. Köszönjük ezt a felelős, együttműködő hozzáállást.