2026. szeptember 2. - A klímaváltozás következtében világszerte egyre gyakoribbak és pusztítóbbak az erdőtüzek, ezért a kutatók folyamatosan keresik azokat a természetes megoldásokat, amelyek segíthetnek megfékezni a lángok terjedését.
Egy friss kutatás szerint ebben a nyárfáknak is fontos szerepük lehet: a lombhullató fafaj jelentősen lassíthatja az erdőtüzek terjedését, így természetes védővonalként szolgálhat a veszélyeztetett területeken.
Egyre több az erdőtűz
Az elmúlt évtizedekben az erdőtüzek kockázata világszerte növekedett, amelyben jelentős szerepet játszik a klímaváltozás. A magasabb átlaghőmérséklet, a gyakoribb hőhullámok és a hosszabb száraz időszakok kiszárítják a növényzetet, így az erdők könnyebben válnak éghetővé.
A kutatók szerint különösen veszélyesek azok az időszakok, amikor a tartós aszály forró, száraz és szeles időjárással párosul, mert ezek a körülmények kedveznek a gyorsan terjedő, nagy intenzitású tüzek kialakulásának.
A változás nemcsak a tüzek gyakoriságában, hanem azok erejében is megfigyelhető. Egy, a Nature Ecology & Evolution folyóiratban megjelent tanulmány műholdas adatok alapján arra jutott, hogy a Föld legszélsőségesebb erdőtüzeinek gyakorisága 2003 és 2023 között több mint kétszeresére nőtt. Különösen a boreális (vagy tajgaerdők) és mérsékelt övi tűlevelű erdőkben figyelhető meg a helyzet romlása, ami komoly kihívást jelent az erdők megőrzése és a lakott területek védelme szempontjából.
A nyárfa meglepő előnye
Bár elsőre meglepőnek tűnhet, a nyárfaállományok kevésbé égnek intenzíven, mint a tűlevelű erdők. Ennek hátterében több tényező áll. A nyárfák levelei és az alattuk található növényzet magasabb nedvességtartalmú, a fafaj nem termel olyan gyúlékony gyantát, mint például a fenyők, ráadásul a lombkorona szerkezete is megnehezíti, hogy a tűz egyik fáról a másikra átterjedjen.
Bár az egyes nyárfák vékony kérgük miatt könnyen károsodhatnak a tűzben, az összefüggő nyárfaerdők mégis hatékonyan képesek lassítani a lángok előrehaladását.
Műholdfelvételek is igazolják a hatásukat
A tanulmány során a kutatók Kanada erdeinek fafaj-eloszlását hasonlították össze az elmúlt évek – köztük a rendkívül pusztító 2023-as tűzszezon – műholdas adataival.
Az elemzésből kiderült, hogy a nyárfák több mint kétszer gyakrabban fordultak elő az erdőtüzek peremén, mint a teljesen leégett területeken. Ez arra utal, hogy a fafaj képes lassítani a tűz terjedését, sőt ott, ahol nagyobb arányban volt jelen, naponta kisebb terület égett le.
A nyárfák védőhatása ráadásul tavasszal is megfigyelhető volt, még azelőtt, hogy teljesen kihajtottak volna a leveleik.
Természetes tűzvédelmi sávok alakulhatnak ki
A kutatás szerint a nyárfák telepítése a települések és az erdők határán hosszú távon hozzájárulhat a bozóttüzek elleni védekezéshez. A szakemberek azonban hangsúlyozzák, hogy ehhez nem elegendő néhány fa elültetése:
a valóban hatékony védőzónák akár 100–300 méter szélesek.
Az ilyen lombhullató sávok természetes akadályt képezhetnek a lángok útjában, így értékes időt nyerhetnek a tűzoltóknak és növelhetik a lakott területek biztonságát is.
Az erdőgazdálkodásnak is változnia kell
Számos helyen a gazdasági szempontok miatt háttérbe szorítják a lombhullató fafajokat. Egyes kezelt erdőkben például gyomirtó szerekkel távolítják el a nyárfákat, hogy helyükre értékesebbnek tartott tűlevelű ültetvényeket telepítsenek.
A kutatók szerint azonban a vegyes erdők kialakítása nemcsak a biológiai sokféleség megőrzése miatt fontos, hanem azért is, mert ellenállóbbá teheti az erdőket a klímaváltozás hatásaival szemben. Bár rövid távon a lombhullató fák kisebb gazdasági hasznot jelenthetnek, hosszabb távon csökkenthetik a pusztító erdőtüzek okozta veszteségeket. Scheftsik Tamás