2026. szeptember 30. - A fuldokló hetedik sem élte túl, elpusztult, majd a közelben iszapból húztak ki még egy életéért küzdő szarvast.
Hét szarvas pusztult el egy jogilag tisztázatlan vízkivételi helyen Nógrád megyében, a Bátonyterenye közelében lévő Bükkvölgyi-pataknál. A vízmegtartási terepbejárás közben egy nyolcadik, sárba szorult állatot is találtak, tudósított a helyszínről a KözTér Média.
A Bükkvölgyi-patak forrásvidékének és a térség vízmegtartási lehetőségeinek vizsgálatára indult szeptember 30-i szakmai terepbejáráson a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei, a vízmegtartási projekt vezetője és szakmai résztvevői, valamint természetvédő civilek vettek részt.
A cél az volt, hogy a résztvevők a helyszínen vizsgálják meg, honnan érkezik a Bükkvölgyi-patak vize, milyen állapotban van a vízrendszer, és milyen lehetőségek vannak a térségben a víz helyben tartására. A bejárás nagyon gyorsan egészen más irányt vett.
A terepbejáráson résztvevők a patak mentén egy kialakított vízkivételi helyre bukkantak, ahol csővezeték és rendszeres vízkivételre, illetve víz elszállítására utaló nyomok láthatók. A környezetben legelőterületek és állattartásra utaló jelek vannak, így felmerült, hogy a vizet az ott tartott állatok ellátására használhatják.
Az engedély nélküli, illegális vízkivétel gyanúja okán a bátonyterenyei önkormányzatot is értesítették, ugyanis ha kiderül, hogy a vízkivételhez szükséges hatósági engedély nincs meg, akkor jogellenes vízhasználatról lehet szó. Ennek tisztázása az illetékes hatóságok feladata lesz.
A vízkivételi helyen hat elpusztult szarvas teteme lebegett a víz felszínén, egy hetedik állat még életben volt. A szarvas a vízben küzdött, próbált kijutni, de a hely kialakítása ezt rendkívül megnehezítette. A víz mély, a part pedig olyan, hogy a belekerülő nagyvad számára nem volt biztonságos kijutási lehetőség.
A vadásztársaságot azonnal értesítették, a vadászok néhány percen belül megérkeztek, addigra azonban késő volt: a hetedik szarvas is elhullott.
A terepbejárás ezt követően folytatódott, és egy másik, erősen felázott, sáros területen újabb szarvasra bukkantak. Az állat belesüppedt a sárba, nem tudott önerőből kiszabadulni, és a végkimerülés határán állt.
Ekkorra a vízmegtartási szakmai bejárás végleg állatmentéssé változott.