2026. október 8. - Az élő környezetért felelős miniszter szerint a fakitermelési tilalom fenntartása veszélyeztetné a fával fűtő háztartások téli tüzelőjét, és milliárdos kártérítési pereket vonna maga után.
A védett erdőrészletek egyharmadában és a legidősebb állami erdőkben továbbra is tilos a fakivágás. Gajdos László azt is szóvá tette, hogy civil szervezetek fizetett hirdetésben támadják, holott a céljaik szerinte azonosak.
Rosszabb és összetettebb helyzetet örököltünk, mint gondoltuk, ezért nem lehetett meghosszabbítani a védett állami erdőkre elrendelt fakitermelési moratóriumot – írta csütörtöki Facebook-posztjában Gajdos László környezetért felelős miniszter. Hozzátette: aki a tilalom fenntartását követeli, annak
azt is el kell mondania, fel kell vállalnia, hogy a szemébe mondja annak a 1,5 millió családnak: télen nem lesz mivel fűteniük.
Gajdos még májusban, hivatalba lépése után rendelte el a moratóriumot. A tilalom szeptember 30-án lejárt. A miniszter szerint előre jelezték, hogy ezzel időt akarnak nyerni, és át akarják tekinteni, „mit örököltünk 16 év után”. Azt írta, a sok szerződéses kötelezettség és a társadalmi felelősség miatt „teljesen meg van kötve a kezünk”, ezért a terveiket nem tudják egyik napról a másikra megvalósítani.
Ki ne szeretné, hogy több erdőnk legyen? Ki ne szeretné, hogy ne kelljen a védett erdeinkből fákat kivágni? Ki ne szeretné a klímaváltozás közben, ha növekedne az erdőterületeink nagysága? Ki ne szeretné, hogy erdeink egészségesebbek és ellenállóbbak legyenek? Minden józan ember. Akkor miért nem ez történik? Azért, mert több évtizede, sőt az sem túlzás, hogy több évszázada az erdőgazdálkodás ugyanazon rendszer szerint történik. Ez pedig a vágásos üzemmód. Jelenleg is így működik az erdőgazdálkodás Magyarországon
– írta Gajdos László.
Tűzifa és erőművek
A miniszter szerint az állami erdőgazdaságok évente nagyjából négymillió köbméter fát termelnek ki. Ebből 1,3 millió köbméter tűzifa, 1,4 millió köbméter a faiparba kerül, 700 ezer köbméter erőművekbe megy, 600 ezer köbmétert pedig külföldön adnak el.
Gajdos szerint rövid távon két dolgon nem lehet változtatni. Magyarországon még mindig 1,5 millió háztartásban a fa az egyetlen vagy a fő fűtési mód. Ha fenntartották volna a moratóriumot, nagyjából egymillió család kerülhetett volna válsághelyzetbe. A másik ok, hogy az előző kormány idején az erőművekkel kötött hosszú távú szerződések „teljesen megkötik a kezünket”. A miniszter szerint a mostani gazdasági helyzetben nem vállalhatnak milliárdos kártérítési pereket.
A miniszter ugyanakkor leszögezte, hogy nem támogatja a fatüzelésű energiatermelést. A lakossági fatüzelést is radikálisan csökkentené. Az erdőgazdaságok szerződéseit folyamatosan felülvizsgálják, kiemelten a biomassza-erőművekét.
Hol marad a tilalom?
A nemzeti parkokkal és az erdőgazdaságokkal közösen 1441 védett erdőrészletet vizsgáltak felül. Gajdos szerint ezek 35 százalékában továbbra is tilos a fakivágás. Az állami erdőkben a 120 évnél idősebb, magas természetességű állományokat is teljes védelem alá helyezik.
A miniszter szerint az állami erdőgazdaságok új szerkezetet kapnak. A vezetői posztokra a nemzeti parkokhoz hasonlóan pályázatot írnak ki. Hosszabb távon a mostani, profitorientált vágásos gazdálkodást nonprofit szemléletű rendszerre, természetvédelmi célú beavatkozásokra és örökerdő-gazdálkodásra cserélnék. Gajdos szerint ezt a lehető leghamarabb, de legkésőbb a ciklus végéig el akarják érni.
„Minket köt a felelősség, őket nem”
A miniszter a posztban a civil szervezeteknek is üzent. Azt írta, nem örül annak, hogy „civilek fizetett hirdetésben támadnak”. Szerinte ezzel nem segítik, hanem gyengítik a megújulást. Hozzátette: a természetvédők 16 évig „szélmalomharcot folytattak a Fidesz-kormánnyal”, ők pedig „baráti kezet nyújtottak”. Szerinte a célokat tekintve ugyanazt gondolják, a különbség az, hogy „minket köt a felelősség, őket nem”.
A moratórium lejárta előtt 13 természetvédő szervezet, köztük a WWF Magyarország, a Greenpeace és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, nyílt levélben kérte Magyar Péter miniszterelnököt, hogy hosszabbítsák meg a tilalmat. A szervezetek azt kérték, hogy a moratórium addig maradjon érvényben, amíg nincs meg a védett és Natura 2000-es állami erdők kezelésének intézményi és jogi kerete. Azt is kifogásolták, hogy nincs átlátható ütemterv a védett területekről kitermelt fa mennyiségének csökkentésére.
Gajdos már a tilalom lejártakor azt írta, hogy ez nem jelenti azt, hogy „mostantól kivágjuk az erdőket”, és a védett erdőkben továbbra is szigorúan tilos a tarvágás. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága a moratórium lejárta után bejelentette, hogy a Börzsöny nemzeti parki védettségű erdeiben nem engedélyez új tarvágást és véghasználatot. Budai Balázs