2026. október 12. - Van helye a drónnak a vadkárfelmérésben?
A mezőgazdaságban a vadkár sok helyen rendkívül súlyos problémát jelent. Különösen most, amikor ilyen, sosem látott mértékű az aszály sújtja Magyarországot. A gazdákat már emiatt milliárdos kár érte országszerte, és ezt tetőzi a következő probléma: a kevés megmaradt termést sok helyen megeszi a vad. Vadkár keletkezik, amit ki kellene fizettetni a vadászatra jogosulttal. A Mezőhír májusi és júniusi számaiban részletesen bemutattuk a vadkárfelmérés jogi hátterét, az egyes eljárástípusok előnyeit és hátrányait. Így jogi ismeretekkel kellően megerősödve jöhet a következő lépés, a szakértő kirendeltetése vagy közvetlen megbízása. A szakértő feladata annak megállapítása, hogy mekkora a kár, és abból mekkora összeget kell a vadgazdálkodónak megtérítenie a termelő számára.
A törvény kimondottan pártolja az új technológiák alkalmazását
Jogos elvárás a kirendelő/megbízó részéről, hogy a szakértő minél pontosabban, minél gyorsabban és lehetőleg minél olcsóbban oldja meg a feladatot. A hagyományos, terepbejárással, földi mérésekkel, termésgyűjtéssel történő vadkárbecslési módszerek, amelyek az Egységes mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutatóban (EMVU) vagy az Igazságügyi Szakértői Módszertani Levélben vagy a régebben megjelent Vadkár című könyvben találhatók (gyakorlatilag ugyanazok a módszerek szerepelnek mindhárom kiadványban) lassúnak, költségigényesnek és pontatlannak tűnnek.
Ráadásul az igazságügyi szakértői tevékenységet szabályozó 2016. évi XXIX. törvény is azt mondja, hogy: „3. § (1) Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását.”
A törvény tehát kimondottan pártolja az új technológiák alkalmazását a szakértői gyakorlatban. És valóban elvárható egy igazságügyi szakértőtől, hogy ne rekedjen meg azon a technológiai és tudásszinten, mint ami akkor volt, amikor 20–30–40 évvel ezelőtt átvette a diplomáját. Ez elvárt és természetes igény egy igazságügyi szakértővel szemben.
De lehet-e ezen a speciális szakterületen valóban alkalmazni a drónokat? Van-e a használatára vonatkozóan a törvény betűjén túl más előírás? Engedélyezi vagy esetleg tiltja-e valami más jogszabály, szakmai szabály a használatukat?
Az EMVU egy sort nem ír a drónok használatáról, a Módszertani levél azonban (amelynek alkalmazása kötelező minden igazságügyi szakértőnek) szigorú feltételek mellett jól körülhatárolt esetekben engedélyezi a drónok (pilóta nélküli légi járművek, UAV-k) használatát.
Milyen feltételeket szab a drónok használatára a Módszertani levél?
Az UAV-eszközzel történő vadkárfelmérés jelenleg csak korlátozott esetekben alkalmazható; ez az esetkör a technológia esetleges fejlődésével szélesedhet. Jelenleg csak a vaddisznó-túrások felmérésére (kukorica, kalászos gabona, vetett fű stb.), valamint a kalászosokban, őszi káposztarepcében lévő vadváltók hosszának meghatározásához használható megbízhatóan. A felméréshez elengedhetetlen, hogy a haszonnövény teljes fedést mutasson, ellenkező esetben nem ad megbízható eredményt. Az eszköz használható még a nem termő területrészek kiterjedésének pontos felmérésére.
A repülés során készített képek, fotómozaikok felbontása nem lehet kisebb, mint 3,0 cm/pixel. A készített képeket a megfelelő szoftver segítségével össze kell illeszteni. Az összeillesztett állomány kiértékelése történhet manuálisan (pl. vaddisznó-túráskárok kézi körülhatárolása és térképalkalmazással történő lemérése) vagy szoftverrel. A szoftveres kiértékelést önállóan kell elvégezni a megfelelő szoftver alkalmazásával, vektorizálással, raszteranalízissel.
A szakértő az adatgyűjtés megtervezése, az adatok kiértékelése, továbbá a mérések végrehajtása és kiértékelése során személyesen köteles eljárni. Amennyiben a vizsgálatban szakkonzultánsként egyéb személy is részt vesz, akkor annak személyét a Szakértői törvény (SZKTV) rendelkezéseinek figyelembevételével a kirendelővel engedélyeztetni szükséges.
A szakvéleményhez csatolni kell a programozott repülés során készített képeket, az összeillesztett állományt, valamint a kiértékeléssel kapott digitális állományt is. A feldolgozáshoz, kiértékeléshez és a repüléshez használt szoftvert pontosan, névvel és verziószámmal megjelölve kell a szakvéleményben megadni. A kiértékelés módszerét részletesen ismertetni kell, és amennyiben köztes állomány keletkezik, úgy annak csatolása is szükséges a szakvéleményhez.
Jelenleg a vaddisznó-túráskár, valamint a repcében vagy gabonában keletkezett taposási kár mérhető fel drónnal. Összegezve tehát elmondható, hogy jelenleg vaddisznó-túráskár és repcében vagy gabonában keletkezett taposási kár az, amelyek felmérésére a drón használható. Fontos kitétel, hogy a szakértőnek jelen kell lennie a helyszínen, az adatok feldolgozását, kiértékelését saját magának kell elvégeznie, és pontos módszertani leírást kell adnia arról, hogy hogyan jutott az eredményre. Szükséges továbbá a képek feldolgozásához alkalmazott szoftverek pontos ismertetése is.
Mire NEM alkalmas a drón jelenlegi ismereteink és a Módszertani levél szerint?
Az UAV hozambecslésre és a kárt okozó vadfaj meghatározására nem alkalmas, azt minden esetben a szakértőnek a helyszíni szemle során kell megállapítani. Miért fontos ez? Számtalanszor hallani a gazdáktól olyat, hogy XY vállalkozó (esetleg szakértő) eljött a károsított búza, repce, napraforgó vagy kukoricatáblához, felreptette a drónt, majd vagy már a helyszínen, vagy néhány napon belül mázsára, forintra pontosan megmondta, hogy mekkora a kár az adott táblában anélkül, hogy egy lépést tett volna a tábla belsejében vagy akár egy darab termést begyűjtött volna.
A Módszertani levél előírásait figyelembe véve minimum megkérdőjelezhető az ilyen állítások és az így elért eredmények valódisága. A világhálón pár perc keresés után valóban számos vállalkozást lehet találni, amelyek drónos vadkárfelmérést hirdetnek. Vannak olyan weboldalak is, ahol látványos drónfotókon és a rajtuk elhelyezett színes foltok segítségével szemléltetik a vadkár helyét a táblában és máris mutatják a pontos káradatokat. Nagyon látványos, nagyon ígéretes az ajánlat a hirdetők részéről. Ki ne akarná, hogy gyorsan, pontosan, olcsón és emellett nagyon látványosan mutassák meg a kárfelmérés adatait? Minden károsultnak ez az érdeke, hogy így legyen, és a modern technológia pont erre való. Csak használni kell tudni, gondolhatjuk.
Érdemes azonban egy kicsit a mélyére nézni ezeknek a hirdetéseknek. A közös bennük, hogy sokszor olyan kárformák drónos felmérésére is adnak megoldást, amelyet a Módszertani levél kizár a lehetőségek közül. Ilyen például a termés károsítása, letörése, leharapása kukoricában, vagy a döntéskár kukoricában, napraforgóban. Közös bennük továbbá, hogy sehol sem írják le a képek feldolgozásának kiértékelésének a módszerét. Legfeljebb annyit, hogy „saját fejlesztésű” vagy „speciális” szoftverekkel történik a képfeldolgozás, kiértékelés. Másképp mondva, a megrendelőnek fogalma sem lehet róla előre, hogy a szolgáltatással kapott, várt végeredmény mennyire felel meg a valóságnak.
A szakértői munkának az alapja a visszaellenőrizhetőség. Ezért vannak módszertani levelek, szakmai ajánlások. Ezek biztosítják azt, hogy a szakértő munkája utólag visszaellenőrizhető, igazolható vagy cáfolható legyen. Ha nincs közzétett módszertan, nincs szakirodalom egy adott témáról, akkor csak véleményezni lehet azt, hogy az illető jól vagy esetleg rosszul végezte el a rábízott feladatot. Ezért köti a Módszertani levél szigorú feltételekhez a drónok használatát.
Jogos igény tehát, hogy a drónos vadkárfelmérés ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is egy egységes, visszaellenőrizhető, bárki számára könnyen elérhető módszer szerint működjön. Mert csak ez biztosítja azt, hogy a megrendelő valóban olyan adatokat, olyan dokumentumot kap kézhez a munka elvégzése után, ami szükség esetén akár a bíróságon is megállja a helyét. Ha nem így történik, és a vadászatra jogosult nem akar fizetni, a bíróság pedig a nem megfelelő bizonyítékok hiányában visszautasítja a keresetet, akkor az ablakon kidobott pénz volt a drónos kárfelmérésre kiadott összeg, hiába vannak a szakvéleményben a látványos fotók, színes ábrák.
Nincs egységes módszertani leírás
A mai napig azonban nem jelent meg egyetlen újságcikkben, egyetlen tudományos folyóiratban vagy szakkönyvben sem olyan egységes módszertani leírás, amely alapján bárki elvégezheti ezt a feladatot vagy visszaellenőrizheti a munka végén kézhez kapott szakvéleményben szereplő adatok megfelelőségét.
Jelen cikk szerzői erre vállalkoztak. Gyakorló igazságügyi szakértőként az elmúlt évtizedek alatt ugyanis megtapasztalták a terepi munka és a Módszertani levélben rögzített vadkárfelmérési módszerek minden előnyét és hátrányát. Melyek ezek (Kása, 2022)?
A hagyományos mintaterületes földi kárfelmérés előnyei:
Közismert, egyszerű módszer,
a terepi kárfelmérés könnyen végrehajtható,
alacsony eszközigény,
alacsony eszközköltség,
a terepi munka nem feltétlenül igényel előkészítést (a helyszínen gyorsan megtervezhető a bejárandó útvonal és a mintapontok helye),
a javasolt számú mintaterülettel a felmérés gyorsnak mondható, egy nagyobb tábla esetében is legfeljebb két órát vesz igénybe,
az utófeldolgozás rendkívül gyors, akár papíron, ceruzával, egy számológéppel is végrehajtható.
A hagyományos mintaterületes földi kárfelmérés hátrányai
A módszer pontossága erősen függ a kárfelvételező személy precizitásától,
kis méretű mintaterületekből történik a becslés, ami a végeredmény pontosságát erősen megkérdőjelezi,
a teljes felvételezés hiánya miatt utólag nehéz, legtöbbször lehetetlen visszaellenőrizni, hogy a terepi felvételezés mennyire fedi a valós viszonyokat,
ha nincs pontosan rögzítve a mintaterület helye, a felmérést utólag lehetetlen újra ugyanúgy elvégezni,
a terepi munka elvégzését az időjárás erősen befolyásolhatja (eső, nagy sár, havazás, hótakaró, nagy meleg),
sokszor nehéz terepviszonyok (nagy szintkülönbség, meredek domboldalak, árkok, vízmosások, rovarok, kullancs),
magas munkaerőigény, megfelelő fizikumú, terepen jártas szakember szükséges a felméréshez,
megfelelően felkészült, mind a növénytermesztés, mind a vadgazdálkodás szakterületén magas elméleti tudással és nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember szükséges a károk felméréséhez.
Ahogy látható, nem egyszerű szakértőként megfelelni a fenti feltételeknek. Emiatt jött részünkről is a felismerés és az igény arra, hogy gyorsabbá, könnyebbé, egyszerűbbé és nem utolsósorban pontosabbá és olcsóbbá tegyük a szakértői munkát, ha már azt a technikai fejlődés lehetővé teszi. Ezért vásároltunk drónokat, szereztük meg a drónpilóta-igazolványt, szereztünk be a fotók feldolgozásához alkalmas nagy teljesítményű számítógépet és ehhez való szoftvereket. És nem utolsósorban ezért is végeztünk el egy precíziós agrárgazdálkodási szakmérnökképzést, ahol éppen a drónok mezőgazdasági alkalmazása volt az egyik kiemelt témakör a képzés során.
Sokat repültünk drónnal, párhuzamosan felmértük a táblákat hagyományos földi bejárással, és fotóztuk végig drónnal is ugyanazokat a táblákat. Ortomozaikokat készítettünk, az elkészült képeket kielemeztük. Megpróbáltuk az elért eredményeket összehasonlítani. Így aztán az évek alatt szépen lassan kirajzolódtak a drónos vadkárfelmérés előnyei és hátrányai is.
A légi felvételezéssel történő kárfelmérés előnyei
Jelentősen gyorsabb a hagyományos módszereknél, a terepi munkaidő-szükséglet emiatt alacsonyabb,
kevésbé függ a teljesítmény a terepviszonyoktól,
nagyméretű táblák esetén sokkal gyorsabb és pontosabb (lehet) a földi módszernél,
megfelelő körülmények esetén a kárfelvételezés végeredménye pontosabb (lehet), mint a földi becslésnél,
bármikor utólag is visszaellenőrizhető, megismételhető a kár mértékének kiszámítása,
több alkalommal történt felvételezés után az eredmények teljes mértékben összehasonlíthatók, a változások pontosan kimutathatók,
jól dokumentált, a felvételezés során készített légi fotók bizonyító erejűek akár egy bírósági eljárás során is.
A légi felvételezéssel történő kárfelmérés hátrányai
Jelentős eszközigény (UAV, több tartalék akkumulátor, nagy teljesítményű számítógép, kiértékelő szoftverek),
magas költségek (az eszközök magas ára miatt több millió forint is lehet a drón, tartalék akkumulátorok, számítógép, megfelelő szoftverek ára),
időjárásfüggő (erős szélben, esőben, havazásban nem lehet repülni),
speciális terepviszonyok a kárfelvételezés időpontjában a későbbi pontos értékeléshez (magas talajtakarás a növényzetnél, más kárforma hiánya vagy egyértelmű elkülöníthetősége),
dombvidéken nagy szintkülönbségnél vízszintes repüléskor változik az egyes képek által lefedett területnagyság és a talajhoz viszonyított pixelméret,
irodai előkészítést igényel a felmérés (repülési útvonal, repülési magasság pontos megtervezése, beállítása, légtérfoglalás, légtérhasználat engedélyeztetés, ám ezek egy részét a helyszínen is meg lehet csinálni),
nem nélkülözhető a terepi bejárás,
speciális engedélyek a repüléshez (drónpilótavizsga, drónregisztráció, drónüzemeltetői regisztráció, drónbiztosítás, légtérhasználat bejelentése),
tiltott légterekben csak külön engedéllyel lehet elvégezni a repülést, amelynek beszerzése hosszadalmas (katonai célú légtér, természetvédelmi célú légtér, repülőterek közelsége, lakott területek melletti 150 m-es sáv stb.),
az elkészült légi felvételek hosszadalmas elemzése, magas utómunkaigény (ortomozaik készítés és elemzés akár egy teljes munkanap is lehet),
magas szintű térinformatikai ismeretek szükségesek.
A sok összegyűjtött tapasztalattal a hátunk mögött úgy gondoltuk, hogy ideje lenne végre visszaellenőrizhető módon, tudományos igényességgel bebizonyítani, hogy igenis van helye a drónoknak a mezőgazdasági vadkárfelmérésben. Ehhez jól dokumentált, visszaellenőrizhető és megismételhető kísérletre volt szükség. Erre 2024-ben nyílt lehetőség a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetében, ahol Vinkovics Sándor igazságügyi szakértő ebből a témából írta diplomadolgozatát és végezte el az ehhez szükséges terepi kísérleteket.
A kísérletről és az eredményekről a következő lapszámban számolunk be.
KÁSA RÓBERT, VINKOVICS SÁNDOR IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐK