2026. november 2. - A szakértők szerint öngerjesztő folyamat vehette kezdetét az Amazonas-medencében. Az elmúlt évek erdőtüzei súlyos hatást gyakoroltak Amazóniára.
Egy új tanulmány alapján az amazóniai esőerdő 2010 és 2024 között évente átlagosan 1,17 milliárd tonnával több szén-dioxidot juttatott a légkörbe, mint amennyit elnyelt – olvasható a Phys.org-on megjelent közleményben. A mérleget elsősorban a tüzek billentették el, ezek évente mintegy 1,47 milliárd tonnás kibocsátást okoztak, míg az erdő nettó szén-dioxid-felvétele mindössze 300 millió tonnát tett ki.
A brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) vezette vizsgálat 15 év légköri mérésein alapult. A szakértők kisrepülőgépekkel gyűjtöttek levegőmintákat az Amazonas-medence négy térségében, majd a szén-dioxid és a szén-monoxid mennyiségét az erdőirtásra, a tüzekre és az időjárásra vonatkozó adatokkal együtt elemezték.
„Azért veszítjük el ezt az erdőt, mert a térség fejlődési modellje a pusztításra épült. Olyan közpolitikákra van szükségünk, amelyek értékként kezelik az álló erdőt” – mondta Luciana Vanni Gatti, az INPE klímakutatója és a csapat tagja.
Az emberi tevékenység hatását jól mutatta a 2019–2022 közötti időszak. Bár az éghajlati viszonyok ekkor viszonylag kevésbé terhelték az erdőt, az intenzív erdőirtás és a tüzek mellett az éves nettó kibocsátás átlagosan 1,58 milliárd tonna szén-dioxidot ért el. A forró, száraz években ennél is rosszabb volt a mérleg: a kibocsátás évente átlagosan 1,8 milliárd tonnával haladta meg az elnyelést.
Hogyan alakult át Amazónia?
A kutatók az elmúlt 46 év éghajlati változásait is elemezték. Az éves csapadékmennyiség 8 százalékkal, a száraz évszak augusztustól októberig tartó legszárazabb időszakában pedig 20 százalékkal csökkent. Eközben az éves átlaghőmérséklet 1,13 Celsius-fokkal, a száraz évszaké 1,81 Celsius-fokkal emelkedett.
A kutatók attól tartanak, hogy az erdő pusztulása önmagát erősítő folyamatot indíthat el. A növényzet elvesztése csökkenti a csapadékot és fokozza a felmelegedést, a szárazabb, forróbb környezet pedig kedvez a további tüzeknek. A megmaradt erdő egyre nagyobb terhelésnek van kitéve, miközben egyre kevesebb szén-dioxidot képes kivonni a légkörből.
A szakértők szerint a tüzek drasztikus visszaszorítására, az erdőirtás megszüntetésére és az erdők helyreállítására egyaránt szükség lenne. Ezek segíthetnek elkerülni azt a végzetes fordulópontot, amelyen túl az esőerdő már nem képes fenntartani és regenerálni önmagát, helyét pedig más növényzet veszi át.
Gatti és munkatársai most azt próbálják tisztázni, miért gyengül a szénelnyelés. Lehetséges,
hogy a növényzet kevesebbet fotoszintetizál;
hogy több szerves anyag bomlik le;
vagy több folyamat együttes hatása érvényesül.
Mint hozzátette, ezeknek a kérdéseknek megválaszolásával állapítható meg, hogy a fák képesek-e a továbbiakban is fennmaradni az érintett környezetben.