A hüllőknek, kétéltűeknek a legkevesebb az esélye a túlélésre
Az elmúlt hetek erdőtüzeinek következtében 18 milliárd forintnyi kár keletkezett a magyar erdőkben. De vajon mi történik valójában a fák között, amikor felcsapnak a lángok? Túlélik az állatok, vagy sem? Mikor lesz a lecsupaszított területből újra erdő?
"A madarak fészkelési ideje lecsengett, a fiókák kirepültek, és a telepített erdők ízeltlábúvilága nagyon-nagyon szegényes" – nyugtatta meg az állatokért aggódókat Szövényi Gergely biológus, az ELTE munkatársa. Csoportonként változó a forgatókönyv: a pókok például rendszerint teljesen kipusztulnak az adott területről, de a kisebb egyedek egy fonálon utazva új élőhelyet kereshetnek maguknak.
Egy-egy erdei tűzvész elpusztítja a gyepszinten élő rovarokat, de pete formájában, nyugalmi állapotban ezek is átvészelhetik az átfutó tüzeket. Az emlősök közül a nagyobb testűek feltehetően el tudtak menekülni, a kisemlősök közül néhány faj talajüregekben elbújhat az erdőtűz elől, a lombkoronákban lakó emlősök pedig nem jellemzők az - elmúlt hetek tüzeiben különösen érintett - alföldi ligetes erdők élővilágára. Nem ilyen jó a helyzet, ha a tűznek több góca is van: ez esetben az állatok valószínűleg tömegesen pusztulnak el.
A kétéltűeknek nem sok esélye van
Erdőtűz esetén a madarak és a nagyobb testű emlősök is képesek elmenekülni, ha a tűz nem zárja körbe őket. A kétéltűeknek és a hüllőknek azonban már kevesebb esélyük van a túlélésre - a kiskunsági gyeptüzeknél is találtak megégett tetemeket - mondta Schmidt András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási tanácsadója. Ha éjszaka üt ki a tűz, amikor a kétéltűek többnyire aktívak, könnyen lehet, hogy megégnek. Nappal azonban arra is van esély, hogy egy búvóhelyen átvészelik a tüzet, ha az gyorsan elvonul. A gerinctelenek körében azonban komoly pusztítást végezhet egy ilyen erdőtűz - mondta Schmidt.
A tűz által letarolt területeken átmenetileg a növényzet és a fauna összetétele is megváltozik, ahogy azonban visszatérnek a megszokott növényfajok, lassan a tápláléklánc csúcsáig helyreáll a rend.
A tűztől már letarolt erdőben nem várt veszély leselkedik a gyanútlan növényevőkre: a ragadozók a koromfekete háttér előtt könnyebben észreveszik és ejtik el őket. Szövényi Gergely információi szerint a magyarországi erdőtüzek szerencsére főleg telepített erdőket értek, ahol nem jellemző a fajgazdagság, majdhogynem monokultúrákról van szó.
A tűzoltás nagyobb kárt okozott
Főként gazdasági területek és nem őshonos fákkal, például feketefenyővel és akáccal telepített erdők váltak a lángok martalékává az elmúlt 2 hétben Magyarországon – erősítette meg a biológus információját Schmidt András. A legnagyobb természetvédelmi kár Bács-Kiskun megyében keletkezett, ahol leégett a Kéleshalmi Homokbuckák Természetvédelmi Területhez tartozó 60 hektáros rész.
A védelmi munkák a jelek szerint ezen a területen nagyobb gondot okoztak, mint maga a tűz. "A legnagyobb kárt a tűzoltás okozta" – mondta Vajda Zoltán, a Kikunsági Nemzeti Park természetmegőrzési osztályának vezetője. A tűzoltók az oltás 2. napján, amikor emberélet is veszélyben volt, megpróbáltak a tüzet megállító árkokat vájni a kigyulladt pusztai gyepen, tárcsával, szántással és más technikákkal, több hektárnyi területet tönkretéve ezzel. "Ezek a pusztai gyepek általában gyorsan regenerálódnak tűz után, de egy ilyen beavatkozást követően rossz esetben soha nem jön helyre a terület, mert a tájidegen növények, mint a selyemkóró vagy a parlagfű, csak erre a lehetőségre várnak. Jó esetben 20-30 év, míg helyreáll" – mondta Vajda.
A Kiskunságon emellett főként feketefenyőből és akácból álló, ligetes erdők pusztultak el, de ez nem jelent olyan nagy kártételt.
Tisztító tűz
Az erdőtűz egyébként a természetes környezeti hatások közé tartozik, gyepeknél, pusztai környezetben különösen. Természetvédelmi módszerként is alkalmazzák egyes országokban, hiszen egy gyorsan végigfutó, nem olyan nagy hőfokú tűz alkalmas rá, hogy az erdőben vagy a gyepen felhalmozódott szerves anyagokat eleméssze; míg ha évekig hagyjuk gyűlni a szerves anyagot, nagyobb, pusztítóbb és lassabban elvonuló tűzvésszel számolhatunk.
Általában erdőtűz után akkor van esély egy terület egyensúlyának gyors helyreállására, ha maradtak a tűztől érintetlen szigetek, amelyekről gyorsan betelepülhetnek a fajok a lecsupaszított részekre. Veszélyesek viszont az úgynevezett özönnövények, mert ezek gyorsan szaporodnak, így könnyen megboríthatják a felégett terület ökológiai egyensúlyát.
A homoki élőhelyek eleve fizikai stressz alatt vannak, ezért viszonylag jól rekolonizálnak a tűz után - mondta Szövényi Gergely. "Az akác prímán kisarjadhat, ha megégett ugyan a növény, de nem pusztult el teljesen" - fogalmazott. A hírek szerint leégett egy ősborókás is a Kiskunságon – a biológus ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ez a növény is túlélheti a tüzet, de könnyen lehet, hogy a terület "elnyárasodik", mivel a boróka rendszerint fehér nyárral szokott elegyedni ligetes erdőtársulásban, és az utóbbi faj intenzívebben sarjad tűzvész után.
Tavaszra minden kiderül
Részletes felmérés még nem készült az elmúlt hetek tűzkáráról, mondta a Hírszerzőnek Sulyok Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat Bács-Kiskun megyei igazgatóhelyettese. Annyi bizonyos, hogy az igazgatásuk alá tartozó területeken összesen 1450 hektár erdő pusztult el.
Hogy a faunában és a flórában mekkora kár keletkezett, Sulyok Ferenc szerint csak jövő tavaszra fog kiderülni, amikor a tételes kárfelmérés elkészül. Ha kedvező lesz az időjárás augusztusban és szeptemberben, van rá esély, hogy nem lesz szükség a területek tarvágására és teljes újraültetésére.
"Jellemzően telepített, gazdasági erdők, vagy a futóhomok megállítása miatt ültetett véderdők pusztultak" – mondta az igazgatóhelyettes. "Ezeket a területeket a természet magától nem tudná rendbe hozni, talán egy ligetes erdős társulás alakulna ki, ha a természetre bíznánk a regenerációt." Ezzel együtt az ültetett erdők is fajban gazdag életközösségek az igazgató-helyettes szerint. Rácz Johanna