Csak legfelsőbb, minisztériumi szinten lehet megoldást találni a vadkárok enyhítésére — véli László Béla, a Kovászna Megyei Vadásztársaság elnöke. Egymást okolják a károsultak, polgármesterek, vadászok, de a jelenlegi törvénykezés patthelyzetet teremtett, nem kínál megoldást, és minden jel arra mutat, hogy a most készülő új jogszabály sem lesz kedvezőbb.
Háromszéken a vaddisznók, a medvék és a farkasok okozzák a legtetemesebb kárt, de garázdálkodnak a szarvasok és az őzek is. László Béla állítása szerint a vadásztársaság mindent megtesz, amit megtehet, a kvótában kiosztott vadakat kilövik, rengeteg élelmet hordanak ki, előírásszerűen etetik az állatokat, és ha szükséges, pluszkilövéseket is kérnek. Legkártékonyabb a vaddisznó, dúvadnak kellene nyilvánítani, ez lehetővé tenné, hogy egész évben vadásszanak rá. A megyének 400 fős vaddisznó-kilövési kvótát hagytak jóvá, ez elegendő lenne az állomány kordában tartására, ha nem vadászszezonhoz kötötten lőhetnék, hanem bármikor az éppen kárt okozó egyedeket — vélekedik a vadásztársaság elnöke. „Mindenki Brüsszelre hivatkozik, hogy az EU ezt sem engedi, azt sem hagyja jóvá, de Brüsszelben fogalmuk sincs arról, hogy mi történik nálunk. Olyan hatalmas medveállományunk van, hogy el sem tudják képzelni. Élettérre és élelemre van szükségük, tehát kitörnek az erdőből. Akármennyi élelmet hordunk fel nekik, lejönnek a mezőre almáért, kukoricáért. Ha az emberekben, juhokban, disznókban kárt tevő medvéket nem akkor rögtön lőjük ki, többet soha nem találjuk meg" — meséli László Béla. Elmondása szerint kaptak intervenciós kvótát, tizennyolc medvét kilőhetnek, de a végeredmény az is lehet, hogy csak két károkozó lesz közöttük. Reális eredményt véleménye szerint 25—28 medve kilövése hozna. Az ésszerű védekezésnek tehát két gyakorlati akadálya van: egyrészt szigorúan védett vadaknak tekinti a kártevőket a törvény, másrészt csak vadászszezonban — szeptember 15.—december 30. és március 15.— május 15. között szabad rájuk vadászni.
„Pont akkor lőhetjük őket, amikor nem tudjuk, melyik a kártevő" — mondja László Béla. Kevesebb szó esett az utóbbi időben a farkasokról, pedig szeptember-október folyamán 117 juhot öltek meg — ennyiről készült hivatalos jelentés. Ehhez képest megyei szinten hat farkast lőhetnek meg. Ha véletlenül átlépik a kilövési keretet, s egyetlen farkassal több kerül puskavégre, bűnügyi eljárást indítanak a vadászok ellen. A farkasok valóban elszaporodtak, régebb évi ötven-hatvanat lőhettek, csapdával, méreggel is pusztították, úgy sikerült kordában tartani az állományt. „Abszurd ez az egész. Megvalósíthatatlan" — véli László Béla, aki megismétli: nem Brüsszelből kellene diktálni, hány farkast lőhetnek ki, hanem helyben kellene dönteniük a kártevések alapján. „Mindenki minket, vadászokat okol a károkért, pedig mi vagyunk azok, akik valamit tenni is próbálunk. Ha nem etetnénk a vadakat, sokkal nagyobb károk lennének" — fejtegeti. Fél év alatt több mint 1,5 milliárd régi lej értékben hordanak élelmet az erdei állatoknak, téli hónapokban ez eléri az 1,78 milliárd régi lejt.
A törvény nemcsak a vadászok kezét köti meg, de a földtulajdonosok számára is lehetetlen követelményeket állít. Bizonyítaniuk kell, hogy őrzik a földjüket, kártérítést csak akkor kaphatnak, ha ennek ellenére is pusztítottak a vadak. Idén a vadásztársaság 346 kárjegyzőkönyvet állított ki, s június végéig az Asirom biztosítóval is szerződésük volt, megtérítették volna a kárt, ha a törvényes, de teljesíthetetlen feltételeknek eleget tettek volna.
Ez tehát a cseppet sem rózsás jelenlegi helyzet. A minisztérium régóta ígéri, s rövid időn belül talán nyilvánosságra is hozza kormányhatározat-tervezetét, amely szabályozza a vadkárok kifizetését. A kiszivárgott hírek szerint az új jogszabály nagyon hasonlít az eddigihez, nem kínál megoldást az egyre akutabbá váló gondra.
Farkas Réka, Háromszék