Egyre több adat utal arra, hogy a globális felmelegedés is szerepet játszik abban, hogy évről-évre több és hevesebb erdőtűz pusztít világszerte. Az átlaghőmérséklet emelkedésével az erdőtüzek egyre gyakoribbá és nagyobb kiterjedésűvé váltak, és az erdőtűzveszélyes időszakok hosszabbak lettek. Az erdőtüzek következtében jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, így a folyamat öngerjesztővé válhat.
Az összesen több mint 150 ezer hektáron tomboló, rekordgyanús kaliforniai erdőtüzek [1] közvetlen kiváltó okaként szakértők az extrém szárazságot és a szokatlanul erős széljárást emlegetik. Kalifornia történetében példátlan, hogy félmillió embert kellett kitelepíteni egy természeti csapás miatt, a tüzek által okozott kárt több mint félmilliárd dollárra becsülik. Az elmúlt években az erdőtüzek egyre intenzívebbé és nagyobb kiterjedésűvé váltak ezen a vidéken, ahogyan a világ több más, erdőtüzekkel veszélyeztetett pontján is.
Idén sem ez volt az első szokatlanul heves erdőtűz: augusztusban Görögország területének közel 5 százaléka lángolt, legalább 67 ember halálát okozva. A magas hőmérséklet és az extrém szárazság miatt a nyáron az átlagosnál jóval több erdőtűz pusztított az összes dél-európai országban.
Az erdőtűz-veszély előrejelzésére és műholdas kárbecslésre szakosodott European Forest Fire Information System [2] (EFFIS) adatai szerint augusztus 31-ig több mint 810 ezer hektár erdő, termőföld és lakott terület vált a lángok martalékává az Európai Unió területén. Az erdőtüzekben 7,3 millió tonna biomassza égett el, és ennek következtében mintegy 12,3 millió tonna széndioxid került a légkörbe. Már a görög, spanyol és kanári-szigeteki erdőtüzek előtt, július végén arra figyelmeztetett az EFFIS [3], hogy fél év alatt majdnem annyi erdő égett le Európában, mint tavaly az egész évben, és a tűzesetek száma is drámai emelkedést mutat. Bodoky Tamás