Egységes szervezet végzi január elsejétől az állami vagyon kezelését, a korábbi Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt, (ÁPV) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) helyére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve az ezt irányító Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) lép 2008-ban.
A tanács hozza a stratégiai döntéseket, az MNV pedig vezeti az állami vagyonról a nyilvántartást, végrehajtja a tanács döntéseit és a vagyonnal kapcsolatos ügyekben képviseli az államot.
A tanács legfontosabb feladata lesz az állami vagyon jövedelemtermelő képességének növelése, az állami tulajdonú cégek eredményes működtetése, illetve a tulajdonosi, a szabályozói és a szolgáltatás megrendelői szerepek markáns szétválasztása.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatói tisztét Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkára tölti be, a tanács elnöke Nagy János, aki korábban az ÁPV igazgatósági elnöke is volt.
A tanács első feladatai közé tartozik a stratégia kialakítása és várhatóan 2008 év végére az állami vagyonkataszter összeállítása a tényleges vagyonértékek alapján. Az újonnan megalakuló vagyonkezelőhöz tarozó több mint 10 ezer milliárd forint értékben nyilvántartott állami vagyon valós értéke ugyanis megközelítheti az 50 ezer milliárdot is.
Nagy János korábban kifejtette: nincs olyan vagyonelem, aminek az értékesítését terveznék. Először valamennyi, nem tartós állami tulajdonban lévő részesedés jövőjét áttekintik. A problémás vállalatokkal kezdik, ahova például a Volán-társaságok is tartoznak. Bár több olyan problémás társaság is van, amelynek működtetése veszteséges, várhatóan mégsem az azonnali értékesítés mellett dönt majd a tanács. A vagyonkezelőhöz tartozó társaságoktól az idén mintegy 8 milliárd forint körüli osztalékot várnak.
Az állami vagyonból mintegy 4.000 milliárd forint nyilvántartási értéket képvisel a kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyon, a kincstári ingatlanok és ingóságok értéke megközelíti az 5.000 milliárd forintot, míg a termőföldek nyilvántartási értéke alig 300 millió forint, noha valós értéke legalább ennek háromszorosa lenne.
A három elődszervezet integrációja az alkalmazotti létszám 30 százalékos csökkenésével jár, így a korábbi, mintegy 600 fős létszám január elsejétől 400 fő körülire csökken, ami mintegy 25 százalékos költségmegtakarítást jelent.
Az állami tulajdonban lévő termőföldeket az MNV Zrt. az erre vonatkozó külön törvény rendelkezései, illetve az abban szabályozott földbirtok-politikai irányelvek szerint hasznosítja.
A vagyontörvény alapján központi költségvetési szerv állami ingatlant csak általános piaci feltételek szerint, ellenérték kikötésével használhat.
A törvény megengedi, hogy a gazdasági társaságok állami tulajdonban lévő részesedéseit a munkavállalók MRP-program keretében megvásárolják.
A törvény szerint 100 százalékos tartós állami tulajdonban marad egyebek között a Magyar Államvasutak Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., az Államadósság Kezelő Központ, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. és az erdőgazdaságok is. A törvényjavaslathoz képest továbbra is 100 százalékos állami tulajdonban marad többek között a Szerencsejáték Zrt., a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft., a Concordia Közraktár Zrt. és a Tiszavíz Kft. is.
Jó néhány társaságban csökkent a tartós állami tulajdon aránya, amely többek között a Magyar Villamos Művek Zrt.-ben 75 százalék mínusz egy szavazatra mérséklődik.