2008-01-21.
Sajólád, 2008. január 15. (ForestPress fotó)
A kiirtott erdőket úgyis vissza kell telepíteni
A Jobbik országos alelnökével, a Magyar Gárda egyik alapító tagjával a Borsodi Jobbik honlapjának munkatársa beszélgetett.
Szegedi Csanád (Sz. Cs.): Sajnos létezik, ennek napról napra egyre több jelét tapasztaljuk. Azonban a cigányproblémát és a cigánybűnözést kettéválasztanám. A cigánykérdés egy komoly társadalmi, szociális, etnikai ügy. A cigánybűnözés viszont egy nagyon súlyos, mindenkire veszélyes bűnözési formát jelent. Mindenki tudja, hogy van cigánybűnözés, csak nem mer senki sem beszélni róla. Tudja Ön is, tudom én is, sőt, tudják a parlamenti pártok is, csak mivel a pártok nagy része szavazógépnek tekinti az embereket, ezért beültettek maguk közé egy-egy díszcigányt, gondolván azt, hogy ezzel el van intézve minden.
Sz. A.: Mióta létezik cigánykérdés hazánkban?
Sz. Cs.: Amióta a cigányság betette a lábát a Kárpát-medencébe. Ennek természetesen van egy fokozatossága. Több száz éven keresztül a cigányok többsége hasznos tagja akart lenni a társadalomnak, azzal például, hogy kitanultak hiánypótló szakmákat, a zenéről nem is beszélve. Hozzáteszem, hogy már a 19. század végén is jelentek meg olyan újságcikkek, amelyek brutális gyilkosságokról számoltak be, amelyeket cigányok követtek el, de mivel nem volt ilyen-olyan segély, dolgozni kellett.
Sz. A.: Mára már ettől fényévnyi távolságba kerültünk. Mikorra tehető, hogy megváltozott ez a hozzáállás?
Sz. Cs.: Az ’50-es években megfordult a helyzet. Az iparosítás miatt a fiatalok bekényszerültek a városokba, Miskolcra, Ózdra, Kazincbarcikára, hiszen mindent kommunizáltak, ami a kis falvakban értéket jelentett. De ez országszerte érvényes, így jött létre Dunaújváros, vagy így duzzasztották fel Salgótarjánt. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a kis falvakban nem maradtak mások, csak az öregek, néhány próbálkozó fiatal és a cigányok. A cigányok szaporodtak, a magyarok pedig a másfél szobás panelban jó esetben is csak 2 gyermeket tudtak vállalni. Az úgynevezett rendszerváltás - ami nem jelentett mást, csak azt, hogy akinek a régi rendszerben politikai hatalma volt, az gazdasági hatalmat is privatizált mellé - után tízezrével szűntek meg a munkahelyek, de már nem tudtak az emberek visszamenni a falvakba, hiszen azok etnikai aránya megváltozott, és ahol a cigányok többségbe kerülnek, ott magyar ember számára az emberhez méltó élet csupán hóbortos álom lehet. Leesnek az ingatlanárak, és ezzel még több cigány települ be.
Sz. A.: Borsod megyében már több tucat olyan település van, ahol a cigányok többségbe kerültek. Ezeket a településeket általában letarolt domboldalak, bevetetlen szántóföldek, elhanyagolt, elhagyott gazdaságok jelölik. Mi lesz ezekkel a helységekkel?
Sz. Cs.: Ezekben a falvakban nem csak a házak ára esik, hanem a még megmaradt erdők, szántföldek ára is. Ez az állapot csak a külföldi befektetőknek kedvez, hiszen bagóért vásárolhatják fel a rendkívül értékes magyar termőföldeket. Nem mellesleg tudjuk azt, hogy a 21. század aranya, olaja maga a tiszta víz lesz, a Kárpát-medence pedig kiváló vízkészletekkel rendelkezik világviszonylatban is, a többit a tisztelt olvasó fantáziájára bízom. De ez már más téma...
Sz. A.: Reális veszélyként vethető fel az, hogy az etnikai arányok bizonyos városokban is átbillennek?
Sz. Cs.: Engedje meg, hogy egy igen tanulságos asszociációval éljek. Ha 100 évvel ezelőtt valaki azt mondta volna egy kassai magyarnak, hogy 100 esztendő elteltével Kassa Szlovákia második legnagyobb városa lesz, és a magyarok aránya csupán 5% lesz, bizonyosan kinevette volna. Mára oda jutottunk, hogy nem városokról, hanem megyékről van szó. Borsod, Szabolcs, Nógrád, Heves, Somogy megye etnikai aránya 50-60 éven belül megfordulhat, ha nem történik valami radikális változás! Ezzel nem csupán az a probléma, hogy a magyarok kisebbségbe kerülhetnek, hanem gyarapodik azok száma, akik aktív munkát nem végeznek, tehát az eltartottak száma folyamatosan nő. Mellesleg engedtessék meg nekem, hogy egy olyan országban szeretnék élni, sőt a gyerekeimet is felnevelni, amelyet azért hívnak Magyarországnak, mert a magyarok vannak többségben, és ahol jó és előny magyarnak lenni. Ezzel szerintem most több millió ember óhaját közvetítettem.
Sz. A.: Térjünk át arra, hogy miképpen lehetne megoldani ezt a problémát. Sok mindent hallani a Jobbik kapcsán, de pontosan hogyan kívánják például itt, Borsodban orvosolni ezt az égető helyzetet?
Sz. Cs.: Senki ne várja el a cigányoktól azt, hogy dolgozni menjenek, hogyha segélyből, az állam gondoskodása által, a mi adónkból is kényelmesen megélnek. Ezért a Jobbik azt mondja, hogy az egész segélyezési rendszert meg kell szüntetni! Aki nem dolgozik, az ne is keressen azokon, akik egyébként becsületesen güriznek nap mint nap, hogy egyről a kettőre jussanak. Természetesen itt most az egészséges, munkaképes emberekről beszélek, hiszen egy országnak, egy társadalomnak kötelessége az öregeket, a betegeket és a gyermeket vállaló fiatalokat segíteni. Itt felmerülhet, hogy mégiscsak hol dolgozzanak, hiszen az elmúlt negyed évszázad a munkahelyek megszűnéséről szólt. A Jobbik erre azt válaszolja, hogy szociális műhelyeket kell létrehozni. A Sajó medrét mindig ki lehet takarítani, az utak mellett lévő fákat le lehet metszeni, kerékpárutakra mindig van szükség, a kiirtott erdőket úgyis vissza kell telepíteni, és a végtelenségig lehet sorolni a szociális műhelyekre váró feladatot. Akinek nincs munkahelye, de a szociális műhelyek munkájában részt vesz napi 8 órában, annak jár a segély, aki meg csak lustálkodni akar, az meg oldja meg segély nélkül. Másodsorban meg kell szüntetni a pozitív diszkriminációt, a törvény előtt legyen mindenki egyenlő, ne legyen semmilyen esetben sem mentő, enyhítő körülmény, hogy valaki valamilyen etnikumhoz tartozik.
Sz. A.: Itt álljunk meg egy szóra! Már a bűncselekményeknél, azaz a cigánybűnözésnél járunk. A politikusok, a médiaszereplők szinte kivétel nélkül tagadják a cigánybűnözés létezését. Van-e cigánybűnözés?
Sz. Cs.: Ha valaki kételkedik, az álljon meg egy pár percre Szögi Lajos emlékművénél Olaszliszkán, majd olvassa át, hogy milyen brutális, bestiális kegyetlenkedéssel gyilkolták meg Gadnán azt az ártatlan öregasszonyt , ezután este 6-7 óra után pedig - lehetőleg segélyosztás után - sétáljon egyet Taktaszadán, Szendrőládon, Fügödön vagy éppen Prügyön. Ha még ez sem volt elég, vásároljon egy gyümölcsöst mondjuk Ózd közelében, és művelje azt. Ha ezek után azt mondja az illető, hogy nincs cigánybűnözés, akkor vagy hazudik, vagy önsanyargató hajlamokkal rendelkezik. Budáról, a Rózsadombról könnyű azt mondani, hogy nincs cigánybűnözés, el kell jönni Borsodba, és bekapcsolódni a mindennapok világába. Hozzáteszem, hogy a cigánybűnözés legalább annyira sújtja a cigányokat, mint a nem cigányokat. A cigánybűnözés legnagyobb ellenszere pedig a rend és a vidéki emberek összefogása. Igenis ki kell állnunk egymásért, mert ha magunkat nem védjük meg, akkor senki sem fog. Többek között ezért jött létre a Magyar Gárda. Már megszokhattuk azt, hogyha egy cigánnyal történik valami, akkor pár percen belül a helyszínre érkezik a 100-200 fős szűk családi kör. Szögi Lajosnak sem az lett a veszte, hogy egy-két forrófejű roma rátámadt, hanem több mint 50-en szó szerint meglincselték. Ezek után nincs más választásunk, minthogy a rendőrség munkáját segítve létrehozzuk minden Borsod megyei településen a Magyar Gárda helyi rajait, amelyek folyamatosan tartsák egymással a kapcsolatot, és ha valahol valamilyen probléma van, egymást ki tudják segíteni. Ha valahol megfenyegetnek egy magyart, oda kell menni, és megmutatni, hogy igenis összetartozunk, és kiállunk egymásért, ahogy ez Tatárszentgyörgyön is történt. Létre kell hozni egy egész Kárpát medencét átszövő magyar önvédelmi hálózatot, a Magyar Gárda lesz a 21. század csendőrsége.
Sz. A.: Ez nem rasszizmus?
Sz. Cs.: A Jobbik és a Magyar Gárda nem valami ellen, hanem valamiért jött létre, mégpedig a magyarság védelmében. A Magyar Gárda eddig is betartotta a törvényeket, és ezután is a hatályos törvények szerint fog működni. Ha valaki leszélsőjobboldalizza a Magyar Gárdát, ezzel leszélsőjobboldalizza a magyar törvényeket és a magyar törvényhozást is. Nem akarunk senki ellen hergelni, uszítani senkit, de nem akarunk félelemben élni a saját hazánkban. Meggyőződésem, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda a társadalommal, a megfelelő cigány vezetőkkel közösen igenis le fogja győzni a cigánybűnözést!
Sz. A.: Köszönöm a beszélgetést.
Sz. Cs.: Adjon az Isten szebb jövőt!