Megjegyezte: a 21 ezer köbméternyi fa kivágása és ellopása a környezet károsodását, a futóhomok terjedését eredményezte. A bűncselekmény-sorozatot „jól szervezett, lelkiismeretlen emberi tevékenységnek” nevezte, amelynek során a Kiskunhalas melletti terület „eredeti állapota részben, csak emberi beavatkozással állítható vissza”. Meglátása szerint mindez negyven-ötven év múlva következhet csak be. Megemlítette, hogy nyárfát, akácfát és bálványfát vágtak ki, amelynek tarvágása jövedelmező tevékenységnek számít. Ennek során a fakitermelés jogosságának igazolására valótlan tartalmú meghatalmazást készítettek a munkavégzők részére, akik nem tudták, hogy az egyes erdőrészletek nem a vádlottaké voltak.
Az ügyész ismertette: kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, valamint anyagi természetű mellékbüntetés kiszabását kérik a bíróságtól. Ez utóbbi azért ütközhet nehézségekbe, mert a vádlottak anyagi javaikat időközben másokra ruházták át. Ez ügyben az APEH-hal is felvették a kapcsolatot – tette hozzá. Elmondása szerint a vádlottak előzőleg „hosszú előzetes letartóztatásban voltak”, az ügynek ebben a szakaszában lakhelyelhagyási tilalommal sújtják őket.
Téglás Péter hozzátette: minden erdőnek van eszmei értéke, a kiirtásért erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni. Tompa településnél például nyolcmillió forint értékben végeztek erdőirtást, ami miatt 3,986 millió forintos büntetést róttak ki. Ez azonban a meghatalmazások miatt nem a főbűnösöket, hanem megbízottaikat, a munka tényleges elvégzőit érinti.
2008. február 5. - A környezeti elemek károsítása miatt emelt vádat a Kiskunhalasi Városi Ügyészség 51 gyanúsítottal szemben, akik 191 hektáron irtották ki az erdőt Bács-Kiskun megyében – mondta Budapesten keddi sajtótájékoztatóján Téglás Péter, a város vezető ügyésze.