Ennek legfrissebb bizonyítéka a ma megnyílt "Hercegi hallali. Vadászat az Esterházy-udvarban" című, élvezetesen szép és tudományosan hiteles kiállítás. Nem kell jóstehetség annak megállapításához, hogy nagy sikere lesz a 2010. október 31-ig látható tárlatnak és egyedülálló gyűjtemény-bemutatónak.
A szó szoros értelmében beleadtak apait, anyait a ma délben – a pompásan felújított, eredeti szépségében fennmaradt fraknói (valamikori vég-/határ)várban – ünnepélyes külsőségek között megnyitott "Hercegi hallali. Vadászat az Esterházy-udvarban" című, mint később kiderült: élvezetesen izgalmas kiállítás megtervezői, összeállítói, rendezői. Mielőtt tovább mennénk, íme, egy szó, a «hallali» magyarázata. A francia eredetű, a német nyelvben meghonosodott, részben hangutánzó szó jelentése: a falkavadászaton a vad elejtését és a vadászat végét jelző kürtszó. Fraknó várának kapujában, udvarán, bástyafalairól egymásnak válaszolgattak a vadászkürtök, kicsik s nagyok; többségét vadász kürtösök – továbbá vadászok feleségei, lányai – fújták, időnként csinos szólamokat s dallamokat kerekítve az eredeti hivatását tekintve figyelmeztető, hívó jelzésre szolgáló, ma már persze nem tulokból, hanem rézből munkált zeneszerszámmal.
Eljött a mai megnyitóra mindenki, aki csak számít a szakmában, az élen az osztrák kormány egyetlen vadász tagja, Josef Pröll mező- és erdőgazdasági, valamint környezetvédelmi miniszter, helybéli kollégája, Nikolaus Barlakovich, Burgenland mező- és erdőgazdasági tartományi tanácsosa, az Esterházy családdal közeli rokonságban álló gróf Festetics Antal, a bécsi és a göttingai egyetem professzora, a világhírű vadbiológus és természetvédő, a Magyarországra is átnyúló Fertő tó nemzeti park megalapítója, az eredeti humoráért is körbe rajongott tudós (a percekkel ezelőtt a vadászatról elmondott eszmefuttatását érdemes lenne alkalomadtán magyarul is megjelentetni!), és persze Ottrubay István, Esterházy (Ottrubay) Melinda hercegné unokaöccse, az Esterházy Magánalapítvány vezérigazgatója, a sokágú arisztokrata család több tagja,
közte a legifjabb Esterházy Pál herceg, a család jelenlegi fejének, Esterházy Antalnak az unokaöccse. (A hivatalos ünnepség utáni ebédosztáskor – demokratikus módon mindenkinek egyfélét, szarvaspörköltet mertek a tányérjába – a "kis herceg" száz-valahányadikként állhatott be a sorba, és senki sem igyekezett nyájas tessékeléssel előnyt kínálni a számára...)
Nem lennének osztrákok (is) a vendéglátók, ha a hivatalos ceremónián nem idéztek volna föl egy sok évtizedel ezelőtti – természetesen a vadászathoz szorosan kapcsolódó, a maga korában bizonnyal pikáns, ám nem különösebben terjesztett – történetet. Leopold Fiegl, Ausztria második világháború után megválasztott kancellárja, majd pedig köztársasági elnöke (ő mutatta be a bécsi Belvedere erkélyéről az ország örökös semlegességét szavatoló államszerződést 1955-ben) szerette a vörösbort, ám vadászni nem tudott, bár az Esterházy herceg egy alkalommal meghívta. A nyúlvadászat utáni reggelen összefutott a házigazda a kissé pityókás hangulatú politikussal, aki nem ismerte föl a vendéglátóját, ezért megkérdezte: "Te ki vagy?" A herceg kedvetlenül és szárazon egyetlen szóval válaszolt: "Esterházy". A jó hangulatban lévő Fiegl is bemutatkozott: "Én meg Fieglhase..." A poén megértéséhez tudni illik: németül a Hase nyulat jelent...
Stefan Körner, az Esterházy hercegi gyűjtemények kurátora vezette körbe a megnyitó vendégeit a kiállításon, hangoztatván: az Esterházyak 400 esztendőre visszatekintő vadászati hagyományaival ismerkedhetnek meg a látogatók: a 17. századi magyar mágnások hajtóvadászataitól napjainkig, a felelős erdőgazdálkodást folytató modern erdészetig. Bemutatják gyakorlatilag az összes vadászati módot, és megismerkedhetünk a 17. század látványos vadászbaleseteivel is, mindenekelőtt a legtitokzatosabbal: gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér (1620–64) haláláról egy rézmetszet "tudósít". Először mutatják be az Esterházy hercegek 17–19. századi hihetetlenül gazdag fegyvergyűjteményének (keréklakatos, kovás puskák, karabélyok, madárpuskák ütőkakasos lakatszerkezettel, lövő vadászlándzsa, számszeríjak, szablya, buzogány, dobókés, szarvasgyilok – meg az orvvadászok fegyverei is!) egyedi darabjait. Festmények, porcelánok, bútorok, vadászkastélyok és -területek rajzai világítanak rá a vadászatok és a művészetek összjátékára.
Természetesen Ferenc József cs. és kir. sem hiányozhat a tárlatról Esterházy Alajos (1844–1912) jóvoltából. A különös Esterházy-sarj mindenekelőtt nagyvadakra vadászott. A 19. század végén elejtette az akkoriban legendák övezte dekkáni emberevő tigrist. Trófeáját a császárnak ajándékozta, aki felesége, a szépséges Erzsébet királyné ágya elé terítette a tigrisszőrmét…
A kiállítás egyik művészettörténeti gyöngyszeme az 1756-ban létesített kismartoni vadasparkról készült festmény. Évszázadokon át kicsire összehajtogatva hevert a vár padlásán. Két éve bukkantak rá, egy évig restaurálták, és most kiállították a 18. századi Európa legnagyobb, 28 négyzetméteres (!) vadaspark-festményét. A nagyszabású fraknói időszaki kiállítás megvalósításán 15 művész- és szakember-közösség dolgozott, egy éven át foglalkozott a fegyverek, festmények, állatpreparátumok, rajzok, tervek, falak, ajtók, ablakok restaurálásával. A kiállítást a vár hercegi lakosztályának a termeiben rendezték be; a fénypontja a hercegek nyári étkezője. Tucatnyi kortárs művész – közte magyar, brit, német, orosz, amerikai, indiai – alkotása gazdagítja az egyedülálló látványt.
Nem lenne teljes a mai ünnepélyes megnyitó, ha nem csendült volna föl a zenerajongó Miklós József hercegnek Eszterházán (Fertődön) írt Haydn-szimfónia abszolút egyedi módon átírt változata. A Wienklang együttes Azis Sadikovic vezényletével és a santiagói (Chile) Patricio Canete lemezlovas közreműködésével adta elő az ünnepi közönség egy részének ízlését próbára tevő művet. A sok Haydn-gyönyörűséget hallott tudósítót is meghökkentette a 73. D-Dúr Szimfónia ilyetén átirata, amelyet kedvesen, kellemesen, nagy mesterségbeli tudással adott elő a Wienklang zenekar, csakhogy a DJ időként beledübörgött, ami egyáltalán nem volt összhangban a konzervatív (?) ízléssel.
Az ám, ne feledjük: a "Hercegi hallali. Vadászat az Esterházy-udvarban" című kiállítást látni kell, megéri az egész napos kirándulást Fraknó várába. Az «Infovilág – a hiteles híportál» olvasói, barátai számára pedig egyedülálló meglepetést tartogatunk: rövidesen ez a kiállítás lesz a fejtörőjátékunk témája. A jó megfejtést beküldők között három különösen értékes nyereményt sorsolunk ki, középpontban fraknói kirándulással.
Kulcsár László