2008-08-27 - Vádemelést javasol a rendőrség az ellen a hentes ellen, aki monori üzletében Romániában vásárolt medvekolbászt árult, ám a védett állatból készült termék forgalmazására nem volt engedélye - erről a környezetvédelmi tárca és a nyomozó szerv illetékese beszélt egy szerdai háttérbeszélgetésen, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Gazdaságvédelmi Főosztályán, Budapesten. A vecsési I. József március végén mintegy 40 kilogramm medvekolbászt és medveszalámit vásárolt egy román húsnagykereskedésben. A szakhatóság egy bejelentés alapján április 9-én tartott ellenőrzést a férfi monori húsüzletében, ahonnan 59 medvekolbászt és 47 csomag szeletelt, fóliázott medveszalámit foglaltak le. A termékeket a férfi ekkor már a szavatossági idő lejártához közeledve leárazta, a 20 dekagrammos kolbászért például hétszáz forintot kért.
A nyomozók az egyébként európai szabványoknak megfelelő csomagolású húskészítményt igazságügyi DNS-szakértővel vizsgáltatták meg, aki kimutatta, hogy az valóban barnamedvéből készült - mondta Ábrahám Attila, az NNI Környezeti Bűnözés Elleni Alosztályának vezetője.
Az alezredes közölte: a férfi ellen természetkárosítás bűntette miatt indult eljárás. A gyanúsított az eljárás során beismerő vallomást tett, a hatóságokkal együttműködött. Állítása szerint nem tudta, hogy külön engedélyre lett volna szükség az árusításhoz, ez azonban nem mentesíti a felelősségre vonás alól.
Kőrösi Levente, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Biodiverzitás Osztályának főtanácsosa hangsúlyozta, hogy a védelem alatt álló faj származékainak behozatala csak közérdekből, például oktatási vagy kutatási céllal lehetséges, a szakhatóság előzetes engedélyével. Hozzátette: az Európai Unió tiltja ezeknek a termékeknek a kereskedelmét.
Kőrösi Levente tájékoztatása szerint a magyarországi kereskedelmi forgalom a gyakorlatban azért is kivitelezhetetlen, mert a feldolgozótól a vevőig bezárólag nagyon sok engedélyre lenne szükség, ezek beszerzésének ráadásul eljárási költsége is van.
A háttérbeszélgetésen résztvevők hangsúlyozták: bár Romániában ilyen termék jogszerűen hozzáférhető, bűncselekményt követ el, aki azt engedély nélkül az országba behozza vagy árusítja.
A Büntető Törvénykönyv szerint bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki az Európai Közösségek Tanácsa vonatkozó rendeletének A és B mellékletében szereplő élő szervezet egyedét (köztük a barnamedvét) jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja.
A román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hivatal tájékoztatása szerint Romániában vadhúst csak azt követően dolgozhatnak fel fogyasztásra, ha a megölt állat húsát állatorvos vizsgálja meg.
Romániában körülbelül ötezer barnamedve él, az ottani mezőgazdasági minisztérium a környezetvédelmi tárcával közösen hagyja jóvá, hogy hány állatot lehet kilőni. Tőke István, a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára az MTI-nek elmondta: minden évben körülbelül 300 barnamedvét ejthetnek el a vadászok, ezt a kvótát évente a medvék természetes szaporulatának függvényében állapítják meg.
