2004. december 24.
Az energiatermelésbe be kell vonni a mezőgazdaságot – Hiányzó kormányzati stratégia
Összefogott a három nagy magyarországi biomassza-erőmű. A pécsi, a borsodi és a bakonyi termelőegység azért alakította meg december elején a Biomassza-erőművek Egyesülését, hogy közösen munkálkodhassanak a megújuló energiához kapcsolódó jogszabályi háttér kialakításán és a beszállítói rendszer kiépítésén. Magyarországon ugyanis a zöldenergia egyelőre nem pontosan ugyanazt jelenti, mint Nyugat-Európában: hiányzik a stratégiai gondolkodás, s bár az áramtermelésre a mezőgazdasági hulladékot és az energiaültetvények anyagát is fel lehetne használni, a magyar biomassza jelenleg kizárólag fát jelent.
Borsodi Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft., illetve a Bakonyi Erőmű Rt. hozott létre, ezen a helyzeten változtatna.
- Elkeserítő, hogy a csatlakozó országok közül az utolsók vagyunk a megújuló energiaforrások felhasználása terén – vázolta a helyzetet érdeklődésünkre Somosi László, az egyesülés elnöke, pécsi erőmű elnök-vezérigazgatója.– Hátrányunk nemcsak a megtermelt áram mennyiségében jelentős, de a saját lehetőségeinkhez képest is elmaradtunk. Igaz, hogy már beindultak Magyarországon biomassza-erőművek, ezek mögül azonban, hiányzik egy agrárenergetikai program, amely révén egyrészt alapanyaghoz jutnának az erőművek, másrészt új lehetőségek nyílnának meg a magyar mezőgazdaság előtt is.
Magyarországon a helyzet az, hogy a biomassza-erőművekben fa ég, Pécsett, például körülbelül kilencven százalékban. A jelenlegi termelőkapacitás mellett az erdők egy ideig még elegendő alapanyagot biztosítanak – legfeljebb a forgácslap-gyártók elégedetlenek, – hiszen felment a fa ára anélkül, hogy megbomlana a zöldterületek ökológiai egyensúlya, ez a háttér azonban a növekedéshez már nem elegendő. Somosi László szerint el kellene indítani egy mezőgazdasági programot, hiszen a kazánokat energiafűvel vagy náddal, mezőgazdasági hulladékkal, kukoricaszárral, szalmával is lehetne táplálni. Azt szeretnénk, hogy európai mintára Magyarországon is támogassa az állam az energetikai célú növénytermesztést. Fel kell ismerni, hogy a biomasszaprogram nem csupán energetikai és klímavédelmi kérdés – egy biomassza-erőmű a hagyományos szenes vagy gázos egységeknél jóval, kevesebb káros anyagot bocsát ki, hanem vidék-
fejlesztési is – ismertette Somosi.
Ebben a témában – Marosvölgyi Béla, a Magyar Biomassza Társaság ügyvezető elnöke egy korábbi előadásában azt mondta, a biomassza 58 petajoule-nyi éves potenciálját az energetikai célú mezőgazdasági termelés levezetésével akár 300 petajoule-ra lehetne növelni, – ezzel pedig Magyarország villamosenergia felhasználásának negyedét fedeznék környezetbarát módon. Az agrárium bevonása az energetikába csupán az egyik olyan feladat, amelynek megoldása, régóta várat magára, el kellene készíteni egy hosszú távú energetikai koncepciót is. Ez ügyben az év elején a gazdasági tárca publikált egy tanulmányt, de ezt hiányosságai miatt olyan élesen támadta meg szinte az egész
szakma, hogy visszavonták, átdolgozásra, és azóta sem formálódott elfogadható koncepcióvá. Zöld-energetikai stratégiára van szükség, meg kellene határozni a prioritásokat, persze mindent mérlegelve és kiszámolva – tartja Somosi. Noha már rövidtávon is új beruházások kellenek ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk az EU, Magyarország felé megállapított környezetvédelmi direktíváit, a jelenlegi szabályozás mégsem kedvez a beruházásoknak. Jól mutatja ezt, hogy december végén még mindig nem tudni, kapnak-e plusz kibocsátási kvótát azok az erőművek, amelyek környezetvédelmi beruházásaikkal lecsökkentették szennyezőanyag emissziójukat, noha január elsejétől elvileg már csak kvóta ellenében lehet szén-dioxidot engedni, a légkörbe. Valószínűleg változtatni kell a jelenlegi átvételi szabályokon is ahhoz, hogy a befektetők belevágjanak egy-egy komolyabb biomassza-beruházásba Magyarországon. Igaz ugyan, hogy a jogszabályok kötelező átvételt írnak elő a környezetbarát módon megtermelt áramra, ez azonban nem jelent hosszú távú garanciát a befektetett pénz megtérülésére.