A Valkonya határában található mesterséges tavat még 1978-79-ben hozták létre a Zalaerdő Zrt. jogelődjének szakemberei. Kínálta magát a lehetőség, hogy a természetes módon kialakult völgy egyik végét zsilipekkel lezárják, s ily módon összegyűjtsék a másik végén fakadó forrás vizét.
A festői környezet, a kis tavacska sokak számára nyújtott kikapcsolódást, mígnem 2000 környékén elkezdett drasztikusan apadni a víz. A szakemberek először arra gyanakodtak, hogy tán a zsilip ereszt, felújították, ám hiába: a víz továbbra is fogyatkozott a mederből.
- Azt hiszem, több oka is van az 1,2 hektáros kis tavacska kiszáradásának - így Bodor György, a kezelő Zalaerdő Zrt. erdőgazdálkodási osztályának vezetője. - Az egyik a világméretű felmelegedés: télen-nyáron jóval kevesebb a csapadék, mint korábban. Úgy látom, a természet szinte ordít a vízhiánytól. A bajcsai csemetekertben eddig csak alig több mint 300 milliméter csapadékot mértek, miközben az egész éves átlagnak körülbelül 8-900 körül kellene lennie. A másik, hogy a környék erdeje most van abban a korban, amikor a legtöbb vizet igényli, most tartja vissza a legjobban a lehulló csapadékot. Úgy vélem, hogy sajnos, mindenféle kísérletünk ellenére búcsút mondhatunk a Szuloki-tónak, hacsak valami csoda nem történik.
Bodor György elmondta: hasonló tendenciát tapasztalnak a Zalaerdő több víztározójánál, a Budafai-tó például legalább egyméteres vízszint-csökkenéssel küszködik. Az elmúlt év őszén lecsapolt Kistolmácsi-tó esetében ugyancsak vízhiány mutatkozik, a téli és a tavaszi csapadék nem volt elég a feltöltődéséhez. Ott ugyan a Nepomuki-forrás elég bő vízhozamú, a párolgási veszteséget ellensúlyozza, ám a vízpótlást biztosító Béci-patak kiszáradt.
Hopp Tamás, a Zalaerdő Zrt. bánokszentgyörgyi erdészetének vezetője hozzátette: a Szuloki-tavat tápláló forrás ma már alig-alig csordogál, így aztán a meder rövid időn belül immár visszavonhatatlanul megint az lehet, ami korábban volt: egy völgy a dél-zalai dombok ölelésében.
Amúgy a környékbeli szóbeszéd szerint a forrás kiszáradásának egyik oka lehet az is, hogy az elmúlt években olaj után kutattak a közelben. Egyesek sejteni vélik, hogy a fúrások is hozzájárultak a tavat tápláló forrás elapadásához. Horváth-Balogh Attila