2008. szeptember 13. - Magyarország erdőterülete a kétszeresénél is nagyobbra nőtt 1920, a trianoni diktátum óta, amikor is hazánk elvesztette erdeinek 88, ezen belül fenyveseinek 97 százalékát. Ez világszerte kivívta az erdészszakma elismerését, csak valahogy itthon nem veszünk tudomást erről a nagyszerű tényről. A fosszilis, a környezetet erősen szennyező és egyre fogyó energiahordozókkal szemben a jövő egyik útja a fa: újratermelődik, jó hatásfokkal használható fel, ráadásul hazai termék, munkahelyet teremt és jövedelmet termel. A részletekről Mizik Andrást, az Ipoly Erdő Zrt. főmunkatársát kérdeztük
– Miért tekintjük megújuló energiaforrásnak a fát?
- Azt tekintjük megújuló energiaforrásnak, ami természetes úton újratermelődik, újratermelhető. A fa esetében ugyan százéves ciklusban kell gondolkodni, de mivel folyamatos a növekedés, a fakitermelést pedig ehhez igazítjuk, a fa összes mennyisége
nem csökken, sőt Magyarországon folyamatosan növekszik.
Nem túlságosan közismert, ezért említést érdemel, hogy a fa széndioxid-semleges fűtőanyag, azaz életében legalább annyit megköt és szervezetébe épít, mint amennyit a felhasználás során kibocsát.
Ha összehasonlítjuk az energiaforrásokat és a kiaknázásukra fordított energiát, a fa mutatói a legkedvezőbbek, ez az arány nagyjából egy a harminchoz. Ez azt jelenti, hogy a nevelésre, a kitermelésre és a szállításra fordított energia harmincadrésze annak, amit a fából nyerni lehet! A mesterségesnek tekinthető, mezőgazdasági termékekből előállított bioetanol ilyen összehasonlításban egy a másfélhez arányt képvisel. Nehéz persze pontos adatot mondani, hiszen nemcsak sokféle technológia, hanem érdekek is ütköznek ezen a téren.
-Miért jó a háztartásoknak a tűzifa?
– Alapvető dolog, hogy a legolcsóbb. Egy átlagos családi ház kifűtéséhez 70-80 000 Megajoule hőenergia szükséges fűtési idényenként, a fából nyerhető egy Megajoule energia két forintba kerül, a gáz esetében pedig négybe. Ez éves szinten 130-150 000 forint megtakarítást jelenthet háztartásonként Az persze jelent némi hátrányt, hogy a tűzifás fűtésnél dolgozni kell egy kicsit, nem elég a kazán kapcsolóját megnyomni.
– Ma már nagyon jó kazánok készülnek...
– Igen, a gázzal csaknem azonos komfortfokozatúak ezek, a be ruházás pedig megtérül, még a legdrágább is három év alatt visszahozza az árát.
Nem különösebben szokták hangoztatni, de a fa helyben van, az lenne a célszerű, ha felhasználni is helyben lehetne. Ez munkahelyet és vidéken képződő jövedelmet is jelent, viszont, mondjuk, a gáz esetében a munkahelyek is, a bevételek is külföldön képződnek. Ráadásul a külföldről jövő energia több kockázatot is rejt.
Szintén érdekesség, hogy Magyarország évente 1100-1200 Petájoule energiát használ fel. Ebből 30 Petajoule a tűzifa, ami nem tűnik soknak, de tudni kell, hogy itthoni forrásból a teljes szükségletnek pillanatnyilag kevesebb mint 30 százaléka áll rendelkezésre, ezen belül pedig már több mint nyolc százalékot képvisel a tűzifa. Ez pedig már nem elhanyagolható arány!
– A Magyarországon kitermelt tűzifa jelentős részét erőművekben égetik el, rossz hatásfokkal.
– Ezt mostanában erdőirtásnak vélt tevékenységgel hozzák összefüggésbe, ami persze nem igaz. A Magyarországon kitermelt tűzifa csak mintegy 25 százalékát használják fel villamos erőművekben, valóban nem a legjobb hatásfokkal. Viszont korábban ugyanez a
famennyiség exportra került. Ezen változtatni kell és lehet is a kisebb, de jobb hatásfokú, a hő és villamos energiatermelést összekapcsoló erőművekkel!
