Míg 2004-ben, Magyarország uniós csatlakozásakor átlagosan 1700 euróba került becslések szerint egy hektár termőföld itthon, addig 2008-ban 1900-3300 euróba.
Valamelyest emelkedtek tehát az árak, azonban még mindig jelentősen elmaradnak számos uniós országétól. Ezért is szeretné a magyar kormány, ha nemcsak 2011-ig tilthatná meg, hogy külföldiek termőföldet vásároljanak nálunk, hanem további három évig. Brüsszelben jártunk utána, hogy mekkora is az esélye e kérés jóváhagyásának.
Az uniós csatlakozási szerződésben Magyarországnak sikerült elérnie azt, hogy a 2004-es csatlakozást követően hét évig külföldiek (más uniós országbeli állampolgárok) ne vásárolhassanak Magyarországon termőföldet - emelte ki érdeklődésünkre Kovács László, az Európai Bizottság tagja. Hozzátette: ugyanilyen korlátozás született Csehország, Szlovákia és, a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia esetében. Lengyelországnak sikerült tizenegy éves tilalmat kiharcolnia, ami 2015-ben jár le. Ugyanakkor a csatlakozási szerződés szerint három év után felül kell vizsgálni a külföldiek földvásárlási tilalmáról szóló szabályokat. 2007-ben, ahogy a határidő közeledett, az Európai Bizottság rendelt egy tanulmányt a 'brüsszeli székhelyű Európai Politikai Tanulmányok Központjától. Ebben azt elemezték, hogy szükséges-e a hétéves tilalom lerövidítése. Hosszabbításról tehát nem volt szó.
Az Európai Bizottság a tanulmány alapján elkészítette a jelentését és Magyarország tekintetében azt állapította meg, hogy nem indokolt a tilalom lerövidítése - emelte ki Kovács László. Megfontolásra ajánlanak azonban bizonyos könnyítéseket. Például azt, hogy a tilalom csak a 10 hektárnál nagyobb területekre vonatkozzon, 10 hektár alatt a külföldiek vásárolhassanak földet. A bérletnél pedig azt javasolják, hogy a bérelt földeken a gazdasági épületekre lehessen tulajdonjogot szerezni. A Bizottság véleményében mindezek mellett szerepel egy utalás arra vonatkozóan, hogy mivel a földárak a hét új tagállamban az elmúlt három évben közeledtek a 15 régi tagországban kialakult szinthez, ezért önmagában a föld ára már ma sem indokolná a korlátozás majdani meghosszabbítását. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy ha nem történik valami változás, akkor 2011-ben, amikor aktuálissá válik a kérdés, az Európai Bizottság nem fog támogatni egy hosszabbításra irányuló magyar kérelmet, amit majd a moratórium lejárta előtt néhány hónappal lehet benyújtani.
Az Európai Bizottság szóban forgó jelentéséről a 27 tagállam magas - de nem miniszteri szintű - képviselői szeptember elején egyeztettek és elfogadták az abban foglaltakat. Magyarország képviselője erre reagálva jelezte, hogy a 201 l-es határidő lejárta előtt kérni fogja a korlátozás meghosszabbítását. Erre azonban érdemi reagálás nem hangzott el, hiszen a kérdés jelenleg nem aktuális. Elvben maximum három évvel hosszabbítható meg a földvásárlási moratórium, ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy a földpiac megnyitása súlyos piaczavarást okozna. A hosszabbítás ügyében az Agrárminiszterek Tanácsának egyhangú döntéssel kell majd határoznia.
Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Népszavának elmondta: a brüsszeli miniszteri tanács előkészítő fórumán bejelentették, hogy kezdeményezik a földvásárlási moratórium 2011-es határidejének hároméves meghosszabbítását. A tárgyalások valószínűleg jövőre kezdődhetnek meg. Erre azért is szükség van, hogy megelőzhető legyen a föld spekulációs célú fölvásárlása. Az államtitkár szerint máris megfigyelhető a külföldiek érdeklődése a föld iránt, ami fölfelé hajthatja az árakat.
A politikai helyzet normalizálódása elengedhetetlen feltétele, hogy olyan szabályozás léphessen életbe, amely a magyar gazdálkodókat segíti a termőföldhöz jutásban. Erre 2011-ig nem sok esélyt lát Gőgös Zoltán - A bizottságnak a moratórium időtartamának lerövidítésére is lenne lehetősége, de Brüsszelben már jelezték, eltekintenek 2009-es felülvizsgálattól. Bihari Tamás, Füsi Piroska