2004. december 28.
VADKÁROK– Európa legnagyobb megfigyelő kísérlete Somogyban
Orvvadászok áldozata lett egy rádióadóval felszerelt szarvas-tehén, melyet egy segesdi kukoricatáblában találtak meg nemrég a gödöllői Szent István Egyetem kutatói. A speciálisan megjelölt állat része volt Európa legnagyobb gímszarvas-megfigyelő kísérletének, melynek több magyarországi helyszín mellett a Sefag Rt segesdi.
erdőtömbje is helyet ad.
- Egy jó erőben lévő fiatal tehenet lőttek ki oktalanul. Ez a barbár tett a vad értékén túl már csak azért is jelentős kárt okozott; mert mindössze egy-éve viselte a jelölő adót. Szerencsés esetben még akár négy-öt évig megfigyelhettük volna a szarvas mozgását és a táplálkozási szokásait -mondta Szemethy László, a gödöllői Szent-István Egyetem kutatóprogramjának témavezetője.
A gímszarvas a magyar vadgazdálkodás legfontosabb és legértékesebb állatfaja, de szinte alig ismerjük az életmódját. Tizenegyedik évében jár a kísérletsorozat, amelyben arra keresik a választ, mi jó a szarvasnak és mi nem, melyek azok az erdőrészletek, ahol szívesen tartózkodik, s mi készteti, hogy a mezőgazdasági területekre járjon. A vadkárok miatt ugyanis óriási az ellentét az erdőgazdálkodók és a vadgazdálkodók között, s a kutatók célja, erre megoldást találni. A helybeliek aktív segédletével három főállású technikus és egy kutató követi nyomon a megjelölt állatok mozgását, s hullaték gyűjtéssel is kiegészítik a szarvasok életmódját feltáró adatgyűjtést A Sefag Rt nagyatádi erdészete kivételes partner a munkában, s az FVM vadgazdálkodási főosztálya is támogatja az évente több mint 10 millió forintba kerülő kutatást.
- Segesden eddig 8 állatot tudtunk egy időben nyomon követni, s meg további tíz rádióadónk van, amiket szeretnénk mielőbb az állatokra felszerelni - folytatta Szemethy László. - Ez az egyik legkényesebb feladat, ugyanis lehetőleg a szarvasok zavarása nélkül, kíméletesen kell befogni az állatokat. Ehhez egy speciális, 600 négyzetméteres óriás hálócsapdát fejlesztett ki a vadbiológiai tanszék, melyet távirányítóval, alkonyatkor vagy holdvilágban lehet a szarvas csoportra ejteni. A kemény, de nem túl havas időjárás a legkedvezőbb, amikor az állatok mozognak. Legutóbb 5-6 szarvast sikerült befognunk, de volt olyan is, hogy húsznál is többet. Nagyon fontos, hogy a megriadt állatokat megóvjuk a stressztől, ezért gyorsan elaltatjuk őket. Feljegyezzük a testméretüket, felhelyezzük a rádiós, nyakörvet, s megvárjuk, míg elmúlik az altatólövedék hatása. Mintegy 6-8 év szükséges ahhoz, hogy a kutatók szakmai következtetéseket is levonhassanak az adatokból. Nem az a kérdés, hogy a vadállomány vagy a mezőgazdasági termény-e a fontosabb, mert mindegyik fontos gazdasági ágazat és biológiai érték. A létszámcsökkentés és a vadkerítés sem szünteti meg a gondokat, s az őz-, és vaddisznóállományt sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha a vadkárokról esik szó. Viszont az élőhelyek megváltoztatása és a természetes egyensúly megtartása hatékony módszer lehet, bár nehezebb feladat. Ugyanis az eddigieknél szorosabb és tudatosabb együttműködést kíván minden résztvevőtől.
Bíró Mária
Nem vándorolnak
Az eddigi vizsgálatok egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a korábbi nézettől eltérően a gímszarvasok nem vándorolnak. A 6400 hektáros segesdi erdőtömbből alig mozdultak ki a megfigyelt állatok, s ahol megfelelő fehérje- és nyersrost tartalmú eleséget, gazdag cserjeszintet találtak, ki sem mentek a szántóföldekre.