Harc a Kánya-hegyért: platónyi termőföld a kapu elé (Magyar Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008. október 16. - Útblokádot emelnek terveik szerint pénteken a Kánya-hegyi lehallgatótorony bejárata elé a hadsereg által elfoglalt erdő tulajdonosai. Az elkeseredett akciót az váltotta ki, hogy az objektum építése körüli szabálytalanságoknak eddig gyakorlatilag egyetlen következményük volt: több mint két és fél millió forint büntetést szabott ki az erdészeti szakhatóság – de nem a honvédelmi tárcára, hanem a helyi erdőbirtokossági társulatra. Különös demonstrációra készülnek a Kánya-hegyi erdőtulajdonosok, a környék önkormányzatai és természetvédelmi szervezetek. Terveik szerint pénteken "tájhelyreállító útblokádot" alakítanak ki – egy teherautónyi termőföldet öntenek a katonai objektum bejárata elé. Céljuk, hogy a honvédelmi tárca állítsa helyre az épületek körül az eredeti állapotot, első lépésként szétterítve az ajándék humuszt. Mivel pedig bizonyítottnak látják, hogy az építkezés engedély nélkül történt, akciók sorozatával szeretnék elérni a lehallgatótorony bontását és a teljes tájrehabilitációt.
A zempléni Kánya-hegy az északi országhatár közelében fekszik, elég messze a fővárostól ahhoz, hogy csöndben – és hosszú évekig következmények nélkül – törvénytelenségek sorozata történhessen. 2000 és 2003 között egy védett magánerdő vadkerítését elbontva, helyette szögesdrót műszaki zárat emelve, a fákat letarolták, a termőföldet elhordták, s felépítettek egy 65 méter magas vasbeton katonai lehallgatótornyot. A fegyveres őrök azóta mindenkit – a tulajdonosokat is – távol tartják az objektumtól, lezárták az oda vezető, eredetileg "erdészeti föltáró" utat, amelyet egyébként engedély nélkül szilárd burkolatú úttá alakítottak. Az Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatósága 2005-ben írásban megállapította "az erdőterület honvédelmi célú engedély nélküli igénybevételének" tényét, az Encsi Városi Ügyészség pedig óvást emelt a torony előzetes és végleges építési engedélye ellen, törvénysértőnek minősítve azt, mivel a honvédelmi tárca nem kérte a szakhatóságok hozzájárulását, és nem igazolta építési jogosultságát. 2006 júliusában a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal elutasította a honvédelmi miniszter kisajátítási kérelmét – amelyet a HM évekkel az építkezés befejezése után nyújtott be. Ugyanez év szeptemberében a BAZ Megyei Rendőr-főkapitányság kimondta, hogy a HM az építési engedélyt az építkezés után, 2005. szeptember 6-án emelte jogerőre.
A földművelésügyi miniszter az évek során háromszor is elutasította a kérelmet, amellyel a HM "kivett területté" próbálta minősíttetni az "erdő művelési ágú" ingatlant. 2008. április elsején az erdőgazdálkodásért is felelős miniszter jogerős végzésével megszűnt az a közigazgatási eljárás, amely a terület honvédelmi célú igénybevétele iránt indult, s az FVM értesítette az illetékes első fokú erdészeti hatóságot, hogy "az erdőterületen megvalósított építési tevékenység engedély nélküli igénybevételnek minősül". A BAZ Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága hivatalból eljárást indított. Az augusztus 8-án kelt határozat szerint csaknem kétmillió forint erdőgazdálkodási bírságot szabott ki a Kánya-hegyi Erdőbirtokossági Társulatra, valamint további, több mint 650 ezer forint megfizetésére kötelezte, újraerdősítési költség címén. Az indoklás szerint a terület bejegyzett erdőgazdálkodója az EBT, az ingatlanon honvédelmi célú beruházást valósítottak meg, megsemmisítve az ottani erdei vegetációt, az erdő termelésből való kivonására engedély nélkül került sor. "A beruházás során lehordásra került az erdei talaj, és az ingatlan teljes területén megszűntek az újraerdősítés feltételei." A szakhatóság felrója az EBT-nek, hogy "közreműködött az erdő jogerős engedély hiányában megvalósított igénybevételében, nem tett semmilyen lépést az erdő megsemmisülése ellen, tevőlegesen működött közre a beruházás megvalósításában".
Perlaki Tamás, az erdő 141 tulajdonosának egyike, az EBT tagja szerint a határozat jogszerű ugyan, az indoklásban azonban több olyan momentum is van, amely nem valós. "Az EBT nem perelhetett, mert nem ügyfél, hiszen az EBT-re vonatkozó bejegyzés nincs az ingatlan tulajdoni lapján – állítja Perlaki. – Én viszont mint tulajdonos, ügyfél vagyok, de például hiába fellebbeztem a használatbavételi engedély ellen, keresetemet nem bírálták el érdemben, megvonták a kereshetőségi jogomat. Nagyon érdekes, hogy a hadsereg felelősségéről szó sem esik, mindenért az EBT 82 éves elnöke a hibás." KCS

© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.