Húsz év gazdasági bűnügyeiről (Zalai Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008. október 16. - Zalaegerszeg (ag) - A pénzmosás megelőzése, felderítése napjaink talán legnagyobb kihívása elé állítja a bűnüldöző szerveket, fogalmazza meg egyebek közt tanulmányában dr. Nagy Richárd, a megyei rendőr-főkapitányság főnyomozója.

A gazdaságvédelmi osztályon századosi rangban dolgozó 30 éves egerszegi fiatalember a gazdálkodással összefüggő bűnözés zalai tapasztalatairól írt az elmúlt 20 esztendőt elemezve. Munkáját minap a Rendőrségi Tudományos Technológiai és Innovációs Tanács pályázatán harmadik hellyel jutalmazták.
- Szeretném a kollégák kedvét is meghozni a hasonló pályázatokhoz, s egyben bizonyítani, hogy munka és kutatás nem különül el - adta magyarázatát dr. Nagy Richárd, miért jelentkezett a kiírásra.
A fiatalember pályáját tíz évvel ezelőtt kezdte, a rendőrtiszti főiskolát követően jogi diplomát szerzett. Az alapokat a fővárosban a VIII. kerületi kapitányságon szerezte meg, majd másfél év után hazakerült és az egerszegi városi kapitányság vagyonvédelmi csoportjánál folytatta pályáját. Másfél éve a megyei főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán dolgozik. Számítógépes, hitelezési és adócsalások vizsgálata tették ki eddig munkája zömét, s nevéhez fűzhető olyan ügy, mint a Hahót környéki környezetkárosító erdőirtás nyomozása.
Tanulmányában történelmi korszakokat kötött össze, hiszen az első évek még a rendszerváltás előtti időre estek.
Mint fogalmazott, Zalát elkerülték az ország más vidékeit jellemző bűncselekmény dömpingek: olajszőkítés, bor-, paprika-, szeszhamisítás. Az összes bűncselekményhez képest a gazdaságiak aránya nem jelentős, ám az általuk okozott kár fokozatos növekedése figyelmeztet. Jelentőségük túlmutat a statisztikából kiolvasható arányukon. A hivatali bűncselekmények - visszaélés, vesztegetés, befolyással üzérkedés - esetében pedig kijelenthető, hogy magas látenciájuk miatt nem lehet egyértelmű következtetést levonni a statisztikai adatokból. Ezek száma inkább a nyomozóhatóságok aktivitását mutatja, fogalmazza meg tanulmányában.
A mára szinte állandó témává vált korrupcióról dr. Nagy Richárd laikusok számára is érthetően így beszélt: - Ez ott kezdődik, ahol az általános udvariasság véget ér. A jogtalan előny elvárása, elfogadása napjainkra az élet majd minden területén megjelent - tette hozzá.
Mondhatnánk, tetten érhető mindenhol, ám épp a benne résztvevők kölcsönös előnye vagy ráutaltsága miatt erre ritkán kerül sor. A korrupciós bűncselekmények napvilágra kerülése azonban nem csupán a rendőrség, ügyészség sikere vagy kudarca. Ezek után nem csodálható, hogy számuk megyénkben évente mindössze tíz körüli. A vizsgált időszakban csak egyszer, 1997-ben érte el a negyvenet. E bűncselekmény visszaszorításával kapcsolatban beszélgetésünkkor a főnyomozó úgy fogalmazott, a jogszabályi háttér reformjával lehetne az első lépéseket megtenni az ország megítélést komolyan veszélyeztető jelenség ellen.
- Például a hatóságokon belül a döntési szintek határozott elválasztása, a folyamatok átláthatóvá, kiszámíthatóvá tétele, amikor az ügyintézői, döntéshozói szubjektivitás lehetősége minimálisra csökken - magyarázta.
Dr. Nagy Richárd korábban is sikerrel szerepelt tudományos pályázaton. Akkor a rendőrség szervezeti korszerűsítéséről, a régiós átszervezésről vetette papírra gondolatait. Ha nem is ennek hatására, ezek egy része ma már valóság. Arany Gábor


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.