Még beszélni sem tudtam, amikor az édesapám a csupasz biciklivázon vitt magával dolgozni. Hajnaltól pirkadatig jártuk az erdőt – emlékezett vissza gyerekkorára az ötvenhárom éves Máriás Ferenc, aki a kilenc kerületet összefogó Szegedi Erdészeten belül Ányáson kerületvezető erdész.
Talaj-előkészítés, erdősítés irányítása, a facsemeték pótlása, ápolása, majd a fakitermelés – mind az ő feladata. Ferenc megközelítőleg ezerhektárnyi területén védett állatok és növények élnek, ezért a fakitermelési munkálatok lombhullatástól rügyfakadásig folynak. Az erdész családjában apáról fiúra száll a szakma szeretete: középső fia erdőmérnökként végzett a soproni egyetemen.
Zöld kosztüm barna bőrrel ékesítve, zöld szoknya, mellény és ing csont nyakkendővel, illetve egy kocsánytalan tölgy felülnézeti képe az egyengyűrűn – az erdészlányok uniformisa. A fiúk öltözéke is ugyanilyen szín-összeállítású a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában. A diákok ünnepek alkalmával büszkén viselik az egyenruhát.
Az iskolába lépve a falra akasztott hatalmas méretű agancsok láttán valami különös fegyelem érzete lett úrrá rajtunk.
– Állatorvos szerettem volna lenni, de a szakközépben eltöltött első hét után tudtam, ezt a pályát választom – mesélt határozott döntéséről a 21 éves, végzős Bernátsky Brigitta. Ő az egyetlen nő az osztályában. Rajta kívül négy lány tanul erdésznek az évfolyamon. Elmondta, az egyetlen hátránya, ami gyengébbik neméből adódik, hogy nem kezelhet motorfűrészt. Brigitta, ha végez a középiskolában, a soproni egyetemen vagy a szegedi mérnöki karon szeretne továbbtanulni, és utána kerületvezető erdész pozícióra pályázik. A diáklányhoz hasonló terveket sző a végzős Kószó Ádám is, de ő rögtön a technikusi képzés után munkába áll.
Mindkettőjük egyik legkedveltebb időtöltése a vadászat. Brigitta a vadkacsavadászatot kedveli, mert a vízparti táj hangulata elvarázsolja. Ádám a rókavadászat rajongója, mert az intelligens állat gyakran túljár üldözője eszén.
„Jó adag életre nevelés"
Jelenleg 334 diák jár a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába. Évfolyamonként két osztályt indítanak, a képzés hatéves. A négyéves alapképzésben a diákok heti három-négy órában vesznek részt szakmai gyakorlatokon. Minden tanév végén tanulmányi kirándulások keretében megismerhetik az ország erdőgazdaságait. Így kötődésük alakul ki a szakmával. A tényleges erdészképzés azonban az érettségi utáni kétéves technikumban zajlik. És bár a diákok körülbelül negyven százaléka helyezkedik csak el a szakmában – erdészetekben, faipari telepeken, vadász társaságoknál – a diákok jó adag életre nevelést kapnak, és a gyakorlatias képzés miatt könnyebben boldogulnak – tudtuk meg Halápi Nándortól, a szakközépiskola igazgatótójától. KANCSÁR TÍMEA
Példás diákok
Brigitta és Ádám az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen a döntőben mutathatják meg tudásukat. Brigitta tavaly egy megyei traktorversenyen csapatban második helyezést ért el. Ádám pedig egy Országos Ifjúsági Vadász Vetélkedőn ért el szép eredményt: csapatban második, egyéniben hatodik helyezést.