Székesfehérvár, Lovasberény (zsm) - Nem szívesen látott „bevándorlók" manapság is érkeznek - növények és állatok. Mint a hatalmas gesztenyefákat elpusztító kicsi aknázómoly.
Szomorú és ismert történet az 1875-től néhány év alatt Európa szoléit megsemmisítő
filoxéravész, amelyet a tengerentúlról behurcolt szőlő-gyökértetű okozott. A csíkoshátú burgonyabogarat colorado-bogárnak is hívják, utalván őshazájára - az isten áldotta krumpli mellé jóval később azt is „megkaptuk" 1947 táján az Újvilágtól. S Amerikából érkezett néhány éve az aknázómoly is, amely már 1985-ben hallatott magáról Macedóniában, s 1993-ban brutálisan mutatkozott be nálunk is. A híres keszthelyi
vadgesztenye allé pusztulása okán kongatták meg a természetvédők a vészharangot, s
nem ok nélkül. A háromnemzedékesnek nevezett aknázó-molylepke háromszor rajzik; az első április vége felé, a második júniusban, s végül augusztusban a vége, de ezek áttelelnek, s indul a körforgás. A kifejlett lepke a növények, leveleire rakja le petéit, a kikelő lárvák pedig a levél bőrszövete alatt táplálkoznak, vörös „aknákat" hagyva maguk után. Itt bábozódnak be, majd a lepkék újfent kirepülnek. A vadgesztenyefák levelei elpusztulnak, a lombkorona megfogyatkozik, a fa legyöngül, s ha nem védekezünk, el is pusztulnak. Vannak szerek és eljárások, de egyik sem olcsó, s főként nehézkes, mivel a városi környezetben, villanyvezetékek környékén kissé bonyolult a védekezés, a magas fákhoz pedig égig érő permezető alkalmatosságok szükségesek.
- Fejér megyében két nagy vadgesztenyefasort gondozunk, mindkettőt megtámadta az aknázómoly, de nem csak ez a baj — szögezi le Molnár István, a Magyar Közút Kht.
Fejér megyei igazgatója. – A 81-es, lovasberényi út vadgesztenyéi 80 évesek, s az
Etyek-Háromrózsa közti 8108-as út fái is ennyi idősek lehetnek. Az előbbiek 121 darabot számlálnak, az utóbbiak 238-at - ad pontos számadást a valamikori lovashintó út szegélyalléiról.
- Erdészeti szakértőt bízunk meg az állapotfelméréssel, speciális környezetkímélő szerrel permetezik be a fákat. Sajnos, az életkoruk miatt is a pusztulás fenyegeti a két fasort. Évente 1,9 millió forintot költünk moly és atka elleni védekezésre a megyében. _ Másutt injektálással is küzdenek az aknázómoly ellen. A gesztenyefák törzsének tövénél kicsi lyukakat fúrnak, azokba fecskendezik a hatóanyagot, majd fasebviasszal betapasztják a lyukakat. A nedvkeringés juttatja el a szert a lárvákhoz, amelyek így elpusztulnak.