A több száz hektáron elterülő pirtói homokbuckás 2004-ben kapta meg a Natura 2000 európai uniós védettséget. Az országos védelem alá vonását már 1994-ben kezdeményezte a Kiskunsági Nemzeti Parknál egy halasi természetfotós. Ternyák Jenő több mint 20 védett növényt fedezett fel a területen. így többek között a homoki vértőt, a vörösbarna nőszőfűt vagy a ritkaságnak számító és 250 ezer forint eszmei értékű bugaci nőszőfűt, amely az egész világon csak Bugacon és itt található meg. Bár több egyeztetés is volt az ügyben, pénz hiányában nem indították el az eljárást. Végül 2003-ban kezdeményezte a nemzeti park a védetté nyilvánítást.
Ekkor azonban a gazdák - főképp az erdővel és szántóval rendelkezők - tiltakoztak, mivel szigorú szabályok közt művelhették volna területüket. Az idén indult újabb eljárás során a fenyveseket és szántókat kivették a védetté nyilvánításra jelölt területek közül, így az már nem ütközik a tulajdonosok ellenállásába. Sőt akár támogatást is kaphatnak a szükséges munkálatokhoz. - A tulajdonosok évente, hektáronként 38 eurót kaphatnak a földek kezelésére - nyilatkozta lapunknak Kardos Mária, a Kiskunsági Nemzeti Park jogtanácsosa. A kezelési tervet a napokban tették közszemlére a polgármesteri hivatalban. A gazdák egy hónapig jelezhetik majd ezzel kapcsolatos véleményüket a Kiskunsági Nemzeti Parknál. A Halas és Pirtó közti, mintegy 600 hektáros terület leghamarabb 3 hónap múlva kerülhet országos védelem alá. h. a.
A gazdák sem ellenzik a buckás terület védetté nyilvánítását (Petőfi Népe)
- Főszerkesztő
- Napilapok
- Találatok: 473
2008. november 20. - Országos védettséget élvezhet 2009-től a pirtói homokbuckás. Ezzel olyan, világritkaságnak számító növények menekülhetnek meg a pusztulástól, mint a bugaci nőszőfű.