Gesztenye a fenyők helyén (Zalai Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
 2008. december 1. - Zalaegerszeg (ts) - A csácsi városrészben néhány éve leégett fenyőerdő helyére betegségálló gesztenyét, juhart és tölgyet telepítenek.

Három hektáros területről van szó, melyet az ott lakó Miklós László őstermelő megvásárolt, kitisztított.
- A kipusztult erdő helyére az erdészeti hatóság telepítési kötelezettséget írt elő. A hegyi juhar és vörös tölgy mellett kérésünkre 30 százalékban nemes gesztenyét is engedélyeztek, a szelídgesztenye telepítésen már túl vagyunk - így az őstermelő.
A szelídgesztenyével kapcsolatosan ismert, hogy az őshonos zalai gesztenyék pótlására évekkel ezelőtt indított több ezer hektáros ültetvényprogram a fákat ért betegség miatt meghiúsult.
- A nemesgesztenye-vész, vagy kéregrák nagy ellensége a gesztenyefáknak. Nekem van egy kis ősgesztenyés maradványom, ahol megjelent a hypovirulens gomba is, amely a fákat megbetegítő gombának az ellensége. Vizsgálgatták olaszok, németek és franciák is azt a kis erdőt, s azt mondták: nem kell semmit tenni, ez maga a csoda, hiszen a természet megtalálta a maga gyógyszerét. Én innen Zalából hoztam a magot, Olaszországból meg vírusmentes maróni fajta, nagy bogyójú nemesgesztenyét. Ebből oltottunk több ezer darabot sikeresen, s ezeket telepítettük az erdőfelügyelőség által előírtaknak megfelelően - mondta Miklós László, majd a fúróval felszerelt kistraktorra pattant, bemutatandó az ezernyi alkalommal végrehajtott faültetési metódust.

A csácsi terület a vizsgálódások szerint alkalmas a szelídgesztenye telepítésére, ezt az erdészeti hatóság is jóváhagyta. Tájidegen fafajok ültetése nem megengedett, még akkor sem, ha nincs mögötte állami támogatás. Erre a 3 hektáros területre sem járt a dotáció, az őstermelő saját zsebébe nyúlt, hogy álmai megvalósuljanak.

- Innen a magasból talán látszik, hogy nem véletlenül dolgoztam a terület előkészítésén. Itt szeretnék öregségemre az erdős, füves részen Egerszeg kapujában valamit alkotni, ahonnan belátni a városra, és talán ezt az erdőrészletet nem szórják tele szeméttel. Abban bízom, hogy a telepítést követően legkésőbb öt év múlva már szüretelhetünk a maróni gesztenyéből. A faiskolánkban már volt termés. Azon kell még gondolkodni, hogyan lehet eltárolni majd a termést, hogy azt az 50-60 forintos felvásárlási árnál jobban tudjam értékesíteni, ne tudjanak kizsákmányolni a kereskedők - mondta Miklós László.

Ami költsége volt, az az olaszországi utat jelenti, mikor a gesztenye oltógallyakért mentek ki. Ott vírusmentes oltóanyaghoz jutottak, itt pedig megvolt a kéregráknak ellenálló alany.

- Abban bízom, hogy amikor öt év múlva nyugdíjba megyek, akkor a fiam, majd az unokám átveszi a stafétabotot. Elsős az unoka, itt már a terepen rendre bizonyítja rátermettségét traktorvezetésből is. A generációs érdeklődés komoly. Szükség is lesz a család összefogására, hiszen a telepítés után komoly gondozási munkákat kell elvégeznünk. A csácsi részen mért 600-700 milliméteres csapadék elegendő lesz, bár itt a térségben a lombos erdők száradnak, de ezek a gesztenyefák még kicsik. Később, ha öntöznünk kell, ehhez a kútfúrási kérelmünk már a hatóságoknál van - mondta Miklós László. Takáts Sándor


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.