Székesfehérvár- Egy év alatt csaknem 300 aláírás gyűlt össze egy petíción, amelyben a kezdeményezők a maroshegyi, magántulajdonú kiserdők megmaradásáért szállnak síkra.
Egy évvel ezelőtt küldte el hivataloknak, szakhatóságoknak levelét Horváth István, aki a petícióban azt írja, az aláírókkal együtt tiltakoznak az ellen, hogy aki erdőt vásárol, erdőterülettel rendelkezik a Maroshegyen, az építési telekké akarja átminősíttetni azt. Az aláírók úgy vélik, egyes tulajdonosok nyerészkedni akarnak a zöldfelületekkel. Javaslatot is megfogalmaznak: az önkormányzat sajátítsa ki, vásárolja meg ezen - jellemzően másfél-három hektáros - erdőterületeket, hogy azokon később pihenőpark, tornapálya, erdei játszótér létesülhessen.
- Már azt is nehezményeztük, hogy az Antenna Hungária területén megindulhatott a beépítés, de ott már nem tehetnénk semmit. Viszont felháborítónak tartom, hogy egyesek minden áron azon igyekeznek, hogy a még meglévő zöldek helyén is építési telkek legyenek. Vannak itt három hektáros erdőrészek is, azon játszva kialakíthatnának 15 telket is. Elképzelhető, mekkora haszonnal.
Emiatt már egy, néhány éve megkezdett építkezést a maroshegyi erdőkért is felelős Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága leállíttatott, a tervezett ház alapjait azóta a gaz is benőtte.
- Sajnálatos lenne, ha az erdőtulajdonosok segítséget kapnának lakótelkek kialakításához. Az erdészeti hatóságot pedig nem keresik meg - mondta el Klemencsics András, a szervezet igazgatója, hozzátéve: amíg a szóban forgó területek erdőként vannak nyilvántartva, oda senki sem építkezhet. Hogy a téesz-korszakban telepített 20-30 éves erdőről, vagy spontán beerdősült területről van szó, jogilag mindegy - mindenképpen védelmet élveznek. A magántulajdonosnak a törvény szerint korlátozott joga van.
Bár a petíciózóknak küldött válaszlevélben az erdészeti hatóság támogatja az elképzelést, hogy a maroshegyi lakosok érdekében a területen lévő erdők parkerdővé alakítását finanszírozza és támogassa az önkormányzat, kérdésünkre az igazgató úgy vélte, a közérdek mégsem valósul meg ilyen, módon maradéktalanul. Az igazgató szerint nem meglepő, hogy a tulajdonosok megpróbálnak nyomást gyakorolni az önkormányzatokra, főképp Pest megyében gyakori ez. A város városfejlesztési és városüzemeltetési igazgatóságának válaszleveléből kitűnik, hogy az erdőterületek közösségi célra történő hasznosítása érdekében a kisajátításra nincs reális esély. Az átminősítésért hozzájuk folyamodó ingatlantulajdonosokat tájékoztatták, hogy csak az erdészeti hatóság állásfoglalása alapján foglalkozhatnak a kérelmekkel, de a városnak nem célja az erdőterületek csökkentése. Brájer Éva, Maroshegy képviselője elmondta, ez a városrész már napjainkban is olyan drámaian változik zöldfelületeiben, hogy a továbbiakhoz nem szabad hozzányúlni. Kocsis Noémi
A város tiszta levegőjének „őrei"
A város körzeti képviselői a múlt hét közepéig adhatták le igényüket a városgondnokság felé, milyen fásítást, növénytelepítéseket terveznek 2009-ben a felelősségi körükbe tartozó területeken. A Maroshegyen 5-6 különböző helyen is szükség van ültetésre, például a Rádió lakótelepen, ahol nemrég 35 elöregedett, dőlésveszélyes fát jelöltek ki vágásra. Erdőnek a törvény szerint a legalább 3 sor erdei fával fedett, 1500 négyzetméternél nagyobb terület számít.