Hajdu Imre zalaegerszegi civil természetvédő bejelentése alapján azt vizsgálja a zöldhatóság, hogy a vasútépítés során ért-e kár olyan EU-s természetvédelmi oltalom alatt álló, Natura 2000 minősítésű területeket, amelyekre nem vonatkozott az építési engedély
A várost érintő vasútvonal-áthelyezés kezdete óta napirenden tartják a természetvédők a Zala-réti élővilág megőrzésének, illetve a védett területek újraélesztésének kérdését, a projekt indulásakor ugyanis még arról szóltak a hírek, hogy a beruházó (eredetileg a MÁV, majd 2007 nyara óta a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.) az építkezés során helyreállítja a károkat, és elvégzi a revitalizációt. Bár a munka lassanként a végéhez ér, nincs jele a szándék megvalósításának.
Hajdu Imre többedmagával régóta szorgalmazza, hogy a folyó holtágaiba (azok megtisztítását követően) újra víz kerülhessen, ez ugyanis segítené a hajdan természeti értékekben bővelkedő terület újraélesztését. Ezúttal azonban a vasúti töltésen kívüli földfeltöltés miatt emelt szót, tájékoztatva a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot arról, hogy védett, a Natura 2000 hálózathoz tartozó részeket érintett a beavatkozás. A hatóság nemrég helyszíni ellenőrzést végzett, az érintett gazdasági társaságok (kivitelezők), a beruházó képviselői és a társhatóságok bevonásával.
- A szemlén az idézettek megjelentek, előadták a beruházás engedélyeit, illetve pótlólagosan vállalták bizonyos engedélyek bemutatását. Az ügy folyamatban van - mondta el megkeresésünkre Balaton Tihamér, a felügyelőség osztályvezetője.
Az érintettek álláspontját a nyilvános jegyzőkönyvből volt alkalmunk megismerni. Eszerint a folyó árvízvédelmi töltése és a vasútvonal közötti terület egy részét, az andráshidai közúti hídtól kezdve több mint 1 kilométer hosszan bányaművelésből származó meddő anyaggal feltöltötték, az eredeti termőréteg és vegetáció így nem látható. A feltöltött terület kiemelkedik a Zala folyó árterét borító eredeti gyepterületből. A MÁV Zrt.-t képviselő Tőke László a helyszínen kifejtette: a feltöltés a hatályos építési engedély és terv alapján történt. Az engedélyt a Központi Közlekedési Felügyelet adta ki, a mezőgazdasági művelésből kivonást és a kisajátításokat az engedélyezési terv szerint végezték. A területrendezés elkészült, a cél pedig a vízállásos terület kialakulásának megakadályozása volt, tette hozzá.
A körzeti földhivatal képviselője azonban úgy nyilatkozott a helyszínen: a területen engedély nélküli, más célú hasznosítás valósult meg, a talajvédelmi követelményeket pedig a földhivatali eljárás során érvényesítik majd.
Az eredeti beruházónál érdeklődve csak háttérinformációhoz jutottunk. Eszerint ők azt nehezményezik, hogy rajtuk csattan az ostor , hiszen (bár követhettek el hibát a művelésből kivonások és kisajátítások során, így bizonyos területek megmaradtak rét minősítésűnek), a vasút nyomvonalát nem ők állapították meg, nem ők döntöttek tehát arról, hogy védett területen induljon az építkezés. Kérdésünkre azt a választ kaptuk: a szóban forgó terület nem a védett kockás liliomok élőhelye. Megértik továbbá - közölték - hogy Hajdu Imre szívén viseli a rét revitalizációját, de a töltés mögötti terület elárasztását nonszensz ötletnek tartják. (Hajdu Imre erre reagálva azt mondta lapunknak: csupán a Zala-rét talajvízszintjének megemelését szorgalmazza, nem az elárasztást. Így magasabb vízállás esetén a holtágak megtelnének vízzel, ezt azonban a Zala később levezetné. Így éledhetne újjá a terület.)
A hatósági ellenőrzéssel kapcsolatban megkerestük Óvári Miklóst, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársát, aki elöljáróban elmondta: ők kezelőként és szakértőként érdekeltek a Natura 2000-es területek védelmében, hatósági jogkörük nincs. Hozzátette: Natura-területet kizárólag közérdekből lehet más célra igénybe venni, a nyomvonal engedélyezéséhez is emiatt járultak hozzá, ám azóta egyértelművé vált, hogy a kivitelezés során az engedélyben nem szereplő területeken is történtek beavatkozások.
- Jelentős botanikai értékek sérültek, a nyári építési hajrában több területet is letapostak a munkagépek. Sajnos a hosszú alvállalkozói lánc miatt a felelősséget megállapítani nehéz, ráadásul általános érdektelenség, cinizmus kíséri az ügyet. A vasútépítés során a városon kívüli Natura 2000 területek is sérültek, természeti értéket pedig nem lehet utólag teljesen helyreállítani. Ehhez évtizedek kellenek - fogalmazott Óvári Miklós.
A zöldhatósági vizsgálat eredményére visszatérünk. Horváth A. Attila
2008. december 05. - Zalaegerszeg - Közérdekű lakossági bejelentés alapján végzett hatósági ellenőrzést nemrég a regionális környezetvédelmi felügyelőség a Zala-rét városi szakaszán.